Rémálom az egyetemeknek, megrengetheti a Google világuralmát, Nick Cave szerint pedig gúnyt űz abból, mit jelent embernek lenni. Az OpenAI chatbotja nemcsak a techőrülteket hozta lázba.
Antony Aumann, a Northern Michigan Egyetem vallástörténetet tanító filozófiaprofesszora fantasztikus egyetemi dolgozatot olvasott a múlt hónapban. A burka-tilalom erkölcsösségét vizsgáló értekezés tele volt találó példákkal, erős érvekkel. Csak egy baj volt vele: nem az órájára járó diák írta, hanem egy november óta bárki számára hozzáférhető mesterséges intelligencia, a ChatGPT.
Az egyetemek azóta világszerte riadót fújtak. Sok helyen teljesen újratervezik az egyetemi kurzusokat, például több szóbeli vizsgát, csoportmunkát iktatnak be, hogy így védekezzenek a generatív mesterséges intelligencia ellen - írja a New York Times.
Vörös kód lépett életbe a Google-nél is, a keresőóriás ugyanis 20 éve most először érzi veszélyben legfőbb termékét, a keresőt. A ChatGPT elsődleges célja ugyanis, hogy kiváltsa a link alapú keresést. A hozzá intézett kérdésekre reagálva nem linkeket, hanem egyszerű, világos mondatokban megfogalmazott válaszokat ad a keresett témákról, akár karácsonyi ajándékokról van szó, akár üzleti stratégiáról.
De a ChatGPT ennél is többre képes. Ha azt kérik, modern stílusban szerez Shakespeare-szonettet, könyvet ír, újságcikket kreál, szerelmeslevelet vagy gyászjelentést fogalmaz, elbeszélget az idősekkel a betegségeik leghatékonyabb kezelési módjáról, bonyolult matematikai tételeket magyaráz el egy 5 éves gyerek szintjén, vagy épp különféle kódnyelveken programoz.
A ChatGPT Jeremy Howard mesterséges intelligencia-kutató tervei alapján az OpenAI nevű cég laboratóriumában született meg. Howard hétéves kislányán tesztelte először a rendszert, amit már tavaly novemberi megjelenésekor úgy emlegettek, mint 2022 egyik leglenyűgözőbb technológiai innovációját. Egyetlen hónap alatt 1 millióan próbálták ki, azóta pedig akkora az érdeklődés iránta, hogy időnként az oldal a túl sok kérdés miatt túlterhelttl válik. A projektről naponta jelennek meg cikkek a világ legnagyobb lapjaiban, a közösségi oldalak pedig tele vannak izgatott találgatásokkal, mi mindent forradalmasít majd ez a technológia.
A Business Insider szerint a ChatGPT nagy feltűnést keltett az idei davosi Világgazdasági Fórumon is, ahol volt olyan cégvezető, aki azt mondta, először el sem hitte, hogy amit lát, az lehetséges. Világcégek sora gondolkodik azon, hogyan építhetné be a saját működésébe.
A tűzhöz jelenleg a Microsoft van a legközelebb. A kiszivárgott hírek szerint az eddig befektetett 1 milliárd dollár után újabb 10 milliárd dollárt tennének a chatbotot létrehozó OpenAI-ba, ami összesen 29 milliárd dolláros tőkebevonást tervez. Ezzel a világ egyik legértékesebb mesterségesintelligencia-vállalata lehetne.
Ha ez sikerül, a Microsoft akár már márciusban integrálhatja a megoldást az Office termékekbe és a Bing keresőbe, ami alapvetően megváltoztatná az erőviszonyokat az iparágban.
Ugyanakkor az is igaz, hogy bár az elmúlt hetekben ChatGPT rengeteg hívet szerzett és óriási sajtóvisszhangot kapott, még sok gyerekbetegséggel küzd.
Mivel ezek a mesterséges intelligenciák az interneten található hatalmas adatmennyiségből tanulnak, nem biztos, hogy el tudják választani a tényeket a fikciótól. Továbbíthatnak előítéletekkel teli, elfogult információkat, vagy akár gyűlöletbeszédet is. Míg a hagyományos keresőknél az eredményként kapott linkekről a felhasználók maguk dönthetik el, melyiket tartják hitelesnek, és melyiket nem, a chatbotoknál kész bekezdéseket kapnak, és nem látják, hogy az milyen forrásokon alapul.
Az OpenAI kutatói úgy próbálták elejét venni az elfogult vagy épp félretájékoztató válaszoknak, hogy a gépi tanulás folyamatába beiktatták az emberi tényezőt, vagyis a kiképzés során emberek is értékelték a program internetes források alapján összeállított válaszait, és az általuk megadott szempontokat a ChatGPT beépítette a tudástárába. Emellett a Time szerint feltúrták az internet legsötétebb bugyrait, és az ott talált szövegrészletek alapján megcímkézték azokat a kifejezéseket, amelyek problémásak lehetnek, olyan érzékeny témák kapcsán, mint például a gyermekek szexuális zaklatása, az állatkínzás, vagy az öncsonkítás. Mindezt egy Sama nevű cégre bízták, amely Kenyában, Ugandában és Indiában munkások tízezreit alkalmazza minimális órabérért, hogy segítsenek létrehozni az „etikus mesterséges intelligenciát.”
A Google eddig épp a társadalmi kockázatokra hivatkozva nem tette a széles nyilvánosság számára is hozzáférhetővé saját hasonló chatbot-fejlesztését. Most viszont lépéskényszerbe került. Leányvállalata, a DeepMind közölte, hogy a Sparrow névre keresztelt rendszerük már idén elindul.
Azt ígérik, a Sparrow erkölcsi intelligenciával és forráshivatkozási képességgel is rendelkezik majd, és akár meg is tagadja a válaszadást, ha nem helyénvaló kérdéseket tesznek fel neki.
A generatív mesterséges intelligenciát elterjesztő cégeknek szembe kell nézniük azoknak a kritikáival is, akiknek a munkáját veszélyeztetik a technológiai újítások. A művészek máris hangosan tiltakoznak. Legutóbb Nick Cave kelt ki egy "Nick Cave-stílusú" dalszöveggel szemben, amit a ChatGPT írt.
„Jó úton haladunk az apokalipszis felé. Ez a dal szar. A világ minden szeretete és tisztelete mellett, ez egy baromság, groteszk kigúnyolása annak, hogy mit jelent embernek lenni" - írta a világhírű dalszerző és énekes.
