Az elfogadott állásfoglalás szerint Magyarország nem tett eleget azért, hogy megkapja a támogatásokat.
Megszavazta az Európai Parlament (EP) azt az állásfoglalást, amely szerint a magyar kormány eddigi vállalásai nem elégségesek ahhoz, hogy Magyarország megkapja az ezekhez a feltételekhez kötött uniós forrásokat – írja a 24.hu.
Az 573 európai parlamenti képviselőből 416 voksolt az állásfoglalás mellett, 124-en ellene, 33-an pedig tartózkodtak.
Arról már szerdán megjelentek sajtóhírek, hogy az EB sincs megelégedve a magyar kormány nyáron vállalt korrupcióellenes intézkedéseivel, ezért azt fogja javasolni a december 6-án ülésező pénzügyminiszteri tanácsnak, hogy függesszék fel a Magyarországnak járó felzárkóztatási támogatások egyharmadát. Ez 7,5 milliárd eurót jelent.
Az EP-képviselők véleménye szerint az uniós források befagyasztásának feloldása csak akkor lenne lehetséges, ha a magyar korrekciós intézkedéseknek a gyakorlatban is fenntartható hatása van.
A koronavírus-járvány utáni helyreállítást segítő uniós források lehívását lehetővé tevő magyar tervvel kapcsolatban az EP sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy a magyar kormány lépései miatt a pénzek még nem jutottak el a magyarokhoz. Megjegyezték ugyanakkor, hogy továbbra is fennáll az uniós pénzekkel való visszaélés kockázata, ezért a magyar terv jóváhagyásával mindaddig várni kell, amíg az ország teljes mértékben végre nem hajtja az Európai Bíróság és az Emberi Jogok Európai Bírósága valamennyi vonatkozó ítéletét.
Az EP-képviselők állásfoglalásukban felszólították az Európai Bizottságot és a Tanácsot, hogy ne engedjenek a kulcsfontosságú uniós döntések, köztük az Ukrajnának szánt 18 milliárd eurós segítség, illetve a „globális minimális társaságiadó-kulcs bevezetése megakasztásával nyomást gyakorló Magyarországnak”. Az EU-s döntéshozatal egyhangúságot megkövetelő szabályával való visszaélés „ne legyen semmilyen hatással” a helyreállítási tervvel és a jogállamisággal kapcsolatos döntésre – jelentették ki.
Az EP-képviselők nehezményezték továbbá, hogy az Európai Bizottság csak „hosszú késedelem után és túlzottan korlátozott hatállyal” indította el az uniós pénzek védelmét szolgáló feltételességi mechanizmust Magyarországgal szemben. Végezetül arra szólították fel a brüsszeli testületet, tegyen azonnali lépéseket a jogállamiság megsértésének egyéb vetületeit illetően is, különösen az igazságszolgáltatás függetlenségével kapcsolatosan.
Az Európai Bizottság szeptember 18-án korrupcióval és közbeszerzésekkel kapcsolatos aggályok miatt a Magyarország számára rendelkezésre álló uniós forrásokból 7,5 milliárd eurónyi összeg befagyasztására tett javaslatot. A lépés a jogállamisági feltételrendszerhez kapcsolódó mechanizmus áprilisi elindítását követte. Magyarország tárgyalt az uniós bizottsággal, majd 17, az aggályok kiküszöbölését célzó intézkedést mutatott be. A végső döntést az Európai Bizottság ajánlása alapján az Európai Unió Tanácsa hozza meg december 19-ig.
