74 ezer évvel ezelőtt tört ki a szumátrai Toba-szupervulkán - ez volt az elmúlt 2 millió év egyik legjelentősebb vulkáni eseménye. A katasztrófa egyes szakértők szerint olyan jelentős volt, hogy a felszabaduló, majd a légkörben fennmaradó vulkáni részecskék hosszú időre lehűtötték a bolygót. A kutatók azt sem zárják ki, hogy a kitörés következményei miatt az emberi populáció is jelentősen lecsökkent. Az utóbbi időkben az Afrikában és Ázsiában előkerült leletek ugyanakkor arról árulkodnak, hogy bár az esemény hatásai valóban kimutathatóak, a kitörés messze nem járt olyan súlyos következményekkel, mind korábban feltételezték.
Szakértők egy csoportja a közelmúltban az észak-indiai Dhabánál előkerült kőeszközöket vizsgálta - számol be a ScienceAlert.
A leletek arról árulkodnak, hogy az emberek a kitörés előtt és után is jelen voltak a térségben.
Chris Clarkson, a Queenslandi Egyetem munkatársa és a csapat tagja szerint a Homo sapiens a korszakban Afrikában is hasonló eszközöket használt. A tény, hogy az ilyen kőeszközök nem tűntek el, illetve nem változtak meg a szupervulkán kitörése után, azt sugallja, hogy az emberi populáció stabil maradt a területen.
A szakértők többsége egyetért abban, hogy nagyjából 70 ezer évvel ezelőtt az emberi genetika látványosan lecsökkent. Egyes kutatók ezt a Toba kitörésével hozták összefüggésbe, mára azonban egyre több bizonyíték cáfolja ezt az elméletet. Néhány kutató manapság azon az állásponton van, hogy a genetikai sokszínűség azért csökkent, mert fajunk eurázsiai terjedése során egyre kisebb populációkat alakított ki.
A friss tanulmány szerzői szerint a helyi kőeszközök és az afrikai leletek hasonlósága azt sugallja, hogy a térséget nem sújtotta jelentősen az esemény. Problémát jelent ugyanakkor, hogy a korszakból emberi maradványok nem kerültek elő Dhabánál.
