A kitöresnapja.hu honlap egy virtuális túrát is felkínál az odalátogatóknak, amely követi az évente megrendezett Kitörés Emléktúrák útvonalát. A térképeken elhelyezett helyszínekre kattintva egy-egy német katona történetét olvashatják az érdeklődők. Ungváry Krisztián saját gyűjteményét használta fel a honlap készítésekor derül ki a honlap indításáról szóló közleményből. A Magyar Tudományos Akadémia doktora 1333 német katona életrajzát dolgozta fel, melyből 19 életrajz olvasható most a honlapon. Elsősorban olyanok, amelyek hiteles képet adnak a német katonákról és sorsukról, illetve a háború borzalmairól. A történész 100 korabeli fotót is gyűjtött, melyek egy része szintén látható a honlapon.
A honlapra Ungváry Krisztián szerint azért van szükség, mert a tragikus eseményt egyesek aktuálpolitikai célokra használják, és emiatt eltorzítva mutatják be az akkor történteket.
Nem a gyásszal van probléma. Ám a gyász nem lehet jogalap egy tömeggyilkos eszme mosdatására
- állítja a történész, aki szerint a honlap célja nem a megosztás, hanem a felvilágosítás. Minél többeket szeretne elérni, olyanokat is, akik esetleg erről a témáról eddig másképpen gondolkodtak.
A budapesti német védősereg utolsó kétségbeesett akciója az 1945. február 11-én este nyolckor kezdődött kitörési kísérlet volt. Résztvevőinek pontos létszáma ma már nem állapítható meg, ám a hivatalos jelentések szerint 43900 katona és ismeretlen számú civil vett részt benne. Előbbiek fele elvileg a honvédség tagja volt, azonban a feltárt tömegsírok és a különböző egyéb források egyaránt arról tanúskodnak, hogy ők csak elvétve vettek részt a kitörésben. Túlnyomó többségük a sokkal biztonságosabbnak tűnő megadást választotta.A kitörésben részt vevő mintegy 24 ezer német katona közül csak mintegy 700 fő érte el a német védelmi vonalakat 1945. február 13. után.
A kitörés borzalmaira még inkább rávilágít, hogy az érintett német katonák 1944 nyarán Magyarországon számukra idillikus állapotok között éltek. A német hadosztályokat az ország megszállása után a Dunántúl sváb falvaiban szervezték újjá és töltötték fel Magyarországról kényszersorozott legénységgel. Minden német visszaemlékező egységesen számol be arról, hogy számukra a magyar viszonyok tejjel-mézzel folyó kánaánt jelentettek:miközben a III. Birodalomban minden élelmiszert csak jegyre lehetett kapni és a fejadagok rendkívül kicsik voltak, a magyar falvakban szinte semmilyen ellátási korlátozás nem létezett. Sok birodalmi sorozott életében először Magyarországon lakott jól, rúgott be vagy lett szerelmes.
A kitoresnapja.hu weboldal az ő életükbe nyújt bepillantást - olvasható a közleményben.
Ungváry Krisztián a német kitörés témáját a Budapest ostroma című könyvében dolgozta fel részletesen, amely a magyar mellett német, angol, amerikai, orosz és kínai kiadásban is megjelent, jelenleg pedig a román kiadás is előkészület alatt van.
