Az egészségügyi szakértő szerint a rendszerbe bevont háziorvosok nem sürgősségi szakorvosok, az egy másik szakma. Ráadásul nagyon sokan úgyis a mentőket fogják hívni, pedig nekik már így sincs elég kapacitásuk, hogy minden hívást helyben fogadjanak.
Október elsejétől Budapesten is elindul az új ügyeleti rendszert. Ezentúl a 1838-as központi ügyeleti számot kell hívni a háziorvosi rendelési időn kívül jelentkező, sürgős, de nem életveszélyes egészségügyi problémák esetén. Életveszélyes helyzetekben továbbra is a 112-es telefonszámot kell tárcsázni. Az új rendszerbe a háziorvosokat is bevonják: hétköznap délután 4 órától este 10-ig, hétvégén és ünnepnapokon pedig reggel 8 és délután 2 között ők fogadják a betegeket az ügyeleti pontokon. Ezen időszakokon kívül a sürgősségi ellátást a mentők biztosítják.Mobil egységek is bevethetők lesznek, ha valaki mozgásképtelen vagy súlyos állapotban van, hogy a beteg a saját otthonában kaphassa meg a szükséges ellátást.
Az Országos Mentőszolgálat szerint az új rendszerrel az ellátás egyszerűbb, gyorsabb és hatékonyabb lesz. A 1830-as hívószám segít majd eligazodni az ellátásban, megszűnnek a kerületi határok, azaz a beteget mindig a hozzá legközelebb eső helyre irányítják. A Magyar Orvosi Kamara azonban aggódik. Szerintük nem igaz, hogy Budapesten minden tárgyi, személyi feltétel adott az október elsejei induláshoz, mivel a fővárosban a 906 felnőtt háziorvosi praxisból 100, a 297 gyermekpraxisból pedig 28 betöltetlen. Dr. Kunetz Zsombor egészségügyi szakértővel arról beszélgettünk, mire számíthatunk októbertől, ha ügyeletre kell mennünk.
– Mennyiben lesz nekünk jobb a Budapesten is bevezetett új ügyeleti rendszer?
– Egyáltalán nem lesz jobb. Hosszú távon sokkal rosszabb lesz, mint a jelenlegi, nem működő rendszer.
Sokkal komolyabb és az egészségügy egészét sokkal előnyösebben érintő rendelkezéseket lehetett volna létrehozni, például azzal, hogy a háziorvosi rendelőket fejlesztik.
– Egyáltalán, milyen ügyek tartoznak az ügyeletre? Mert a nagyon sürgős eset az a mentőre tartozik. Ami ráér holnapra, az ráér holnapra. A kettő között mi van, ami az ügyeletre tartozik?
– Nincs ilyen. Én ezzel foglalkozom, ez a szakmám, a sürgősségi ellátás. Azt mondom, hogy ami ráér holnapra, az ráér holnapra. Ami nem ér rá, az meg nem ér rá. És ami nem ér rá holnapra, az sürgős. Erről van egy jogszabály, hogy mi tartozik a sürgősség körébe, az 52/2026/2006-os EU rendelet, és ez leírja, hogy mik tartoznak a sürgősségi ellátás körébe, és mi tartozik az életveszélyeztető állapotok és betegségek körébe. Nyilván vannak olyan betegségek, amelyekről nem tudjuk az első pillanatban, hogy fennáll-e a sürgősség, hiszen a beteg önmagában nem tudja diagnosztizálni, sokszor az orvos is csak képalkotó vagy egyéb eszközök segítségével tud korrekt diagnózist adni, ezért ezen gyanúk esetén is fennállhat a sürgősség esete.
Azért érthetetlen számomra ez az ügyeleti átszervezés, mert a háziorvos nem sürgősségi szakorvos, hanem háziorvos, és az egy másik szakma. A háziorvos nem lesz kötelezhető arra, hogy rendszerszinten sürgősségi ellátást végezzen, hiszen nem ez a szakmája, akkor meg mire akarja használni a rendszer a háziorvost? Ha arra akarja használni, amit egyébként a rendelőben is végez, akkor miért nem a rendelési idején módosít, miért hoz be külön ügyeleti ellátást, ami ráadásul teljesen értelmetlen, hiszen délután négy órától este tíz óráig, hétvégén és ünnepnapokon pedig reggel nyolc és délután két óra között kell ügyeletet ellátnia.
– Az ezen kívüli időszakban pedig mentősök fogadják az ügyeleten a pácienst?
– Igen. Hétvégén délután kettő után hirtelen ugyanez a beteg a mentőellátásba kerül. Szóval akkor ez hogy fog történni? Az én olvasatomban ez a változtatás azért jött létre, mert
Megjegyzem, hogy maga a mentőszolgálat mondja ki, hogy mennyire értelmetlen az új rendszer, hiszen azt mondja, hogy bármelyik háziorvos gondoskodhat a saját helyettesítéséről, és a helyettesnek nem kell szakvizsgával sem rendelkeznie, hanem bárki egy általános orvosi egyetemi diplomával részt vehet ebben az ellátásban. Márpedig én azt gondolom, hogy ez egy életveszélyes történet, hogy ilyen orvosokat engedünk be akár sürgős, életveszélyes állapotok ellátására, hiszen nincs meg sem a tapasztalatuk, sem a megfelelő tudásuk. Éppen ezért kellett volna az egész rendszernek arra épülnie, hogy a mentőszolgálat veszi át ezt a szerepet, és a mentőszolgálat dönti el, hogy ez a beteg sürgős ellátásra szorul-e vagy sem.
– Tehát akkor ezek szerint eddig azok, akikkel ügyeletben találkoztunk, sürgősségi ellátásban részt vevő mentős szakorvosok voltak?
– Nem mind, mert azok között az ügyeletek vagy magánellátók között, akikkel szerződtek az önkormányzatok, olyanok is voltak, akik azt gondolták magukról, hogy ők jártasak a sürgősségi ellátásban. Vagyis eddig is előfordult, hogy nem sürgősségi képzettséggel rendelkező szakember végezte a sürgősségi ellátást. Budapesten emellett kifejezetten az volt nagyon sokszor a probléma, hogy ezek a magánszolgáltatók fedték le nagyjából Budapest ellátását, és nagyon sokszor kerületenként szerződtek, kerületenként vették fel a mentéshez vagy a 24 órás ügyelet fenntartásához a támogatást, illetve a finanszírozást.
Tehát ez messze nem volt ideális, ez egy teljesen rossz rendszer volt. Annak, ami most zajlik, az egyetlen nagy előnye, hogy ezeket a szolgáltatásokat kinyírja. Azonban ezen egyetlen előny mellett olyan rendszert hoz létre, ami további problémákat generál. Ugyanis Budapesten és Pest megyében a háziorvosoknak a délutáni munkaidőn túli rendelésével olyan nagy baj nem volt, mert hetente, legrosszabb esetben kéthetente, de egyszer-egyszer egy-egy háziorvosi praxis elérhető volt este 7-ig, 8 óráig. Most viszont nemcsak az ügyelet változik meg, hanem azt is a háziorvosok tudtára adták, hogy reggel 8-tól délután 4 óráig a saját területük ellátását nekik kell biztosítani. Igen ám, de mi van azzal a háziorvossal, aki délután 4-től este 8-ig rendelne? Reggel 8-tól 16 óráig a saját területén nyolcórás készenlétet kell adni az előírás szerint, majd utána négy órát kell dolgozni?
Ráadásul a háziorvosok nagy része vállalkozó, a vállalkozó pedig nem a jogállási törvény hatálya alá tartozik, hanem a munka törvénykönyve alá. Ez tehát számos olyan problémát vet fel, ami jogilag is aláássa azt, hogy ez egyáltalán valahogy működhet.
– Eddig hány helyre lehetett ügyeletre menni, és ezután mennyi helyen lesz ügyeleti ellátás Budapesten?
– Nem az ellátási helyek számával van a baj, hanem azzal, hogy ezen ügyeleti helyek diszfunkcionálisak voltak, nem nagyon működtek, mert nem volt orvos, nem volt ellátó. Tehát most nem az a baj, hogy csökkent a számuk, hiszen nem működött eddig sem. A nagy baj az, hogy úgy alakították át, hogy a háziorvosok kapacitását csökkentik, amely kapacitást arra kellett volna használni, hogy sokkal inkább a területükön lévő betegeiket lássák el.
– Azt írja az OMSZ főigazgatója, hogy minden tárgyi és személyi feltétel adott az október elsejei induláshoz...
– De hát ez szemmel láthatóan nem igaz. Nem egy körlevél van, amit látok, ahol vidéki megyéből kell mentőegységet kiállítani ahhoz, hogy működjön ez a rendszer. Ami nyilvánvalóan azt jelenti, hogy egy idő után elfogy ezeknek a dolgozóknak a túlórakerete, azaz a saját területi ellátásuk hátrányára, kárára tudják a budapesti ügyeleteket ellátni vagy kiszolgálni.
– Azt betegként honnan tudjuk, hogy ha valami komoly bajunk van, akkor az ügyeletre menjünk vagy mentőt hívjunk?
– Így is, úgy is ez lesz a történet vége, hogy a mentőszolgálat fogja eldönteni, ki a valódi sürgős eset. Keresnek diszpécsereket is, akik majd triázsolják a betegeket, tehát eldöntik, hogy hova jussanak, ezzel is probléma lesz. És van még egy jelentős gond.
Pedig már jelen pillanatban is a budapesti hívások jelentős része úgynevezett túlcsorgó hívás, tehát ami Budapestre érkezne be segélykérés, az kicsorog a vidéki irányítócsoportokhoz, és ott válaszolnak rá. Budapest nem tudja felvenni, ezért ez átcsordul Bajára, Szekszárdra, Tolnára, Baranyára.
– Az ilyen esetekben van az, amikor sokat kell várni egy mentőre, mert onnan is indítják a kocsit?
– Nem. Azért kell várni, mert annyira leterhelt a budapesti mentőellátás, hogy nincsen a hívások számához elegendő mentőegység, ami azért nincsen, mert a mentő a körömgombára is reagál. Tehát nincs meghatározva az a szakmai kritériumrendszer, hogy mi számít mentésnek és mi nem. Holott ez benne van egy jogszabályban, de miután semmi nem védi a mentésirányítást adott esetben, kifejezetten rossz szerintem a mentésirányítási protokolljuk.
És amikor ilyenkor bejön egy tömeges baleset, megtörténhet, hogy csak sokára ér oda az első mentő.
– Végül is nem mentőegységből nincsen elég, hanem a szabályozási környezet olyan rossz, hogy túlterheli a mentőket olyan feladattal, amit nem nekik kellene elvégezni?
– Erre a kérdésre akkor tudnék válaszolni, ha lennének egyrészt nyilvános, publikált tisztességes adatok,
Tehát, hogyha tisztességesebbek lennének, akkor lehetne erre a kérdésre válaszolni, de valószínűleg egy jól szervezett rendszer alapján működő mentőszolgálat sokkal hatékonyabb tudna lenni, mint a jelenlegi, és a jelenleg rendelkezésre álló mentési kapacitást is sokkal hatékonyabban fel tudná használni.
