Amerika és Európa északi területein jelenleg csaknem 15 ezer olyan tó van, amelyre a téli hónapokban az időszakos jégtakaró a jellemző. Ez azt jelenti, hogy ezek a tavak csak a hidegebb teleken fagynak be. Azon közösségek számára, amelyek az élelemszerzés és a társadalmi kapcsolataik miatt is rá vannak utalva a befagyott tavakon áthaladó utakra, már napjainkban problémát jelent az időszakos befagyás. A Balaton is rendszeresen befagy télen, igaz, a tó esetében a jég gazdaságilag és társadalmilag nem olyan meghatározó.
Az új kutatásban a szakértők minden korábbinál átfogóbban elemezték a tavak jégveszteségét - írja az MTI.
A kutatók azt állítják, hogy a jövőben még több tó válhat jégmentessé a téli hónapokban.
A szakértők úgy gondolják, ha a század végéig sikerül a Föld felmelegedését az iparosodás előtti korszakhoz képest legfeljebb 2 Celsius-fokban korlátozni, akkor több mint 35 ezerre fog nőni azoknak a tavaknak a száma, amelyekre az időszakos jégtakaró jellemző. Ez 394 millió, az érintett tavaktól nagyjából egy órányira élő emberre lenne hatással. A legrosszabb forgatókönyv szerint, amelyben a század végére a globális átlaghőmérséklet 8 Celsius-fokkal melegszik, a folyamat 230 400 tavat érintene.
A tavak jegének eltűnése súlyos következményekkel járhat - Fotó:
Pixabay
A tanulmány készítői szerint nem egy hosszú távú előrejelzésről van szó, a felmelegedés hatásait már most érezni.
Ez most történik - az észak-amerikai Felső-tó például már nem fagy be minden télen. A Nagy-tavakat is elérte a változás"
- nyilatkozta Sapna Sharma, a torontói York Egyetem munkatársa és a tanulmány vezető szerzője. A kutató hozzátette, a világ minden tájáról van már példa olyan tavakra, amelyeknél megfigyelhető ez a változás.
A tavak jégének eltűnése nemcsak az olyan tevékenységek végét jelenti, mint a szabadtéri korcsolyázás vagy a jég alatti halászat, hanem a környezetet is befolyásolja. Azok a tavak, amelyek nem fagynak be, gyorsabban melegszenek, ennek hatására gyorsabbá válik a párolgásuk, könnyebben beindulhat bennük az ártalmas algavirágzás, és csökkenhet a vizük oxigéntartalma.
A kutatók megállapították, hogy a tavak téli jégtakarójának legnagyobb befolyásolója a levegő hőmérséklete, ugyanakkor a tó alakja és mélysége is hatással van a jégre.
Kiemelt fotó: MTI/Varga György
