Idén különleges égi jelenségeket figyelhetünk meg a csillagászati nyár kezdetén. A Svábhegyi Csillagvizsgáló arra biztat, hogy ha tehetjük, ma este mindenképpen menjünk ki a szabad ég alá, és nézzünk fel, mert lélegzetelállító látványban lehet részünk.
Június 21-én, vagyis ma, a nyári napfordulóval megkezdődik a csillagászati nyár. A Föld északi félgömbjén az évnek ezen a napján a leghosszabb a nappal, és a legrövidebb az éjszaka.
Mesés háromszög, süldő csillagok
A Svábhegyi Csillagvizsgáló arra hívja fel a figyelmet, hogy ma este 10 órakor érdekes együttállásnak lehetünk tanúi: a vékony holdsarló 5 fokos közelségbe kerül a Vénusszal, a Vénusztól szintén körülbelül 5 fokra pedig felfénylik a vörös bolygó, a Mars.
Ha szerencsések vagyunk, és sikerül olyan helyet találnunk, ahonnan jól látszik a horizont, a Hold közelében, a Rák csillagképben észrevehetjük a Jászol-halmaznak nevezett csillaghalmazt is. Az ilyen halmazokban általában fiatal, kék, fényes csillagok találhatóak, közel egymáshoz. A Jászol-halmaz azon kevés mélyég-objektumok egyike, amely szabad szemmel is látszik.
Napforduló
A jelenleg elfogadott definíció szerint az északi félgömb nyári napfordulója az a pillanat, amikor a Föld és a Nap középpontját összekötő egyenes a lehető legnagyobb értéket, 23,5 fokos szöget zár be az Egyenlítő síkjával, miközben a Nap az északi félgömb egén látszik.
Ezen a napon az Északi-sarkon és az északi sarkkörön egész nap a horizont felett marad a Nap, Magyarországon pedig nagyjából 16 órán át tart a nappal.
A déli sarkkörön, illetve a Déli-sarkon ezen a napon teljes sötétség uralkodik.
