Lódított a fideszes polgármester, amikor kirohant az építőipar ellen

Összesen 44 milliárd forint értékű beruházás hiúsul meg Székesfehérváron, mert a kormány sokallta a költségeket. Cser-Palkovics András fideszes polgármester pedig erre rádobott még bő 25 milliárdot, miközben hadat üzent az egész építőiparnak:

Az építőipar bedönti a Modern Városok Programot?Magyarország Kormánya az elmúlt napokban két, a Modern Városok…

Közzétette: Dr. Cser-Palkovics András - 2019. január 15., kedd

Ez elég kemény szöveg, különösen úgy, hogy a miniszterelnök ajándékáról és baráti köréről van szó. Maga Orbán Viktor haknizta végig a megyei jogú városokat az elmúlt években, és sokmilliárdos beruházási csomagokat vitt a nagyvárosok polgármestereinek, így Székesfehérvárnak is. Ezek közül fújt le kettőt a kormány azután, hogy a közbeszerzési eljáráson már győztest hirdettek.

A normál ügymenet, hogy szerződést csak akkor lehet kötni, ha a kormány jóváhagyja a finanszírozást, de az már nem szokványos, hogy két kormányközeli vállalkozás projektjére mondjanak nemet. A kórházberuházást 18,2 milliárd forintos ajánlattal nyerte el az Épkar Zrt. és a Fejér B.Á.L. Zrt. - az utóbbi cég Mészáros Lőrinc, Magyarország első számú milliárdosának gyerekeié. A másik még nagyobb falat: 25,7 milliárd forintos ajánlattal vitte el a multifunkcionális rendezvénycsarnok megépítését a Market Építő Zrt. Ez a társaság a miniszterelnök barátjának, Garancsi Istvánnak az érdekeltsége, Garancsi ráadásul a székesfehérvári futballklub tulajdonosa.

A kórházprojektről a részletek nem ismertek, a rendezvénycsarnoknál viszont már novemberben napvilágot látott az eredmény. A nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházás, a 6000 néző befogadására alkalmas Alba Aréna becsült ára a kiírásban nettó 19,7 milliárd forint volt, a Market ennél 6 milliárddal drágább, 25,7 milliárdos ajánlattal nyert.

A képviselőtestület még szeptember közepén, zárt ülésen egyhangúlag elfogadta az eredményt. Cser-Palkovics akkoriban csak annyit jegyzett meg, hogy mint minden beruházás, ez is többe fog kerülni, mint ahogy azt 2013-ban - amikor a kihelyezett fehérvári kormányülésen először felmerült az ötlet - a város tervezte.

Most, három hónap elteltével viszont ugyanezen beruházások miatt feldúltan posztolt. Kérdéseinkre, hogy mekkora volt a túlárazás, nem válaszolt, a sajtóosztályon keresztül üzente meg, hogy "további kiegészítést" nem szeretne tenni. Pedig nemcsak kiegészítést kértünk tőle, hanem azt is firtattuk, miért tett rá még egy lapáttal a kormánydöntésekre. Kezdeményezte ugyanis a 25,8 milliárd forint költségűre méretezett középiskolai campus-projekt közbeszerzési eljárásának érvénytelenítését. A polgármester elfogadhatatlannak nevezte, hogy nincs verseny.

Van munkaerőhiány, van kapacitáshiány, van alapanyaghiány, de az akkor sincs rendben, hogy ekkora értékű fejlesztéseknél a közbeszerzési eljárásokban csak 1-2 ajánlattevő legyen.

A közpénzek átlátható és takarékos költésére feltalált közbeszerzések frontján valóban nem kifogástalan a helyzet. Tavaly tavasszal például az Európai Parlament költségvetés-ellenőrzési bizottsága bírálta Magyarországot, 36 százalékra tette az olyan közbeszerzések arányát, amelyek révén az egyedüli pályázónak ítélték oda a megbízást. Ez a második legrosszabb arány volt az EU-ban.

A 24.hu azonban úgy értesült, hogy a campus-beruházás nem a legjobb példa az egyszereplős eljárásra, ugyanis többen is beszálltak a versenybe. A tárgyalásos közbeszerzés előminősítéses szakaszában azonban mindenki elvérzett, csak egy céget találtak alkalmasnak arra, hogy konkrét ajánlatot tegyen. Forrásunk szerint tehát

maga az önkormányzat teremtette azt a helyzetet, amivel most Cser-Palkovics a közbeszerzési eljárás érvénytelenítését dúcolja alá.

Ami a folytatást illeti, a kiemelt beruházások azért nem örökre kerültek le a napirendről, csak később teljesülnek, "olyan időben, amikor garantálható, hogy az építőipar tisztességes verseny után, megfelelő minőségben és vállalható árakon képes megvalósítani ezeket a beruházásokat" - írta bejegyzésében Cser-Palkovics.

Az már más kérdés, mikor jön el ez az idő. Az építőipar dinamikusan növekedett az utóbbi években, 2018-ban a becslések szerint 25 százalékkal, 3200 milliárd forintra nőtt a teljesítménye, egy évvel korábban pedig 35 százalék volt a bővülés. Ez túlhajtott tempó, a biztonságos kapacitásnövekedést a szakmában évi 15 százalékra teszik. Közben, ahogy egész Európában, jelentősen emelkedtek az építőipari költségek. az árak egyre nőttek, és a trend folytatására lehet számítani. Az Építési Vállalkozások Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) felmérése szerint idén 8-15 százalék közötti mértékben drágulnak az egyes alapanyagok, a munkaerőköltség pedig ennél is jobban.

Nem vitatva, hogy megesik túlárazás, piaci szereplők arra hívták fel a figyelmet, hogy a közpénzből finanszírozott nagy projektek esetében a beruházásról hozott döntés, a pénzügyi keretek megállapításától számított 3-4 év múlva jut el a pályáztatásig. Magyarul a becsült érték köszönő viszonyban sincs a közben elszabadult piaci árakkal. Az ÉVOSZ már említett felmérésében is kitértek a problémára: azoknak a cégeknek, amelyek korábban a 2016-os áron szerződtek, a megvalósíthatóság érdekében műszakilag át kellett szabniuk a létesítményeket a megrendelő egyetértésével, vagy meg kellett emelniük a vállalási áraikat. Az adott beruházás pontos ismerete nélkül nem lehet állást foglalni, de Koji László ÉVOSZ-elnök úgy becsülte, hogy 2016-hoz képest a közbeszerzési fronton 30-35 százalékkal nőttek a költségek (anyagköltség, fuvarozás, banki díjak, az építőipari vállalkozó által felszámított szolgáltatások ára).

Ha ennél nagyobb a rés a pályázatban becsült és a vállalási ár között, akkor érdemes közelebbről megvizsgálni az ajánlatot. Az Alba Arénáé ezek szerint határeset volna, az eredetileg becsült árnál 42 százalékkal drágábban vállalta a Market. Bár azt nem tudjuk, hogy a műszaki tartalom változott-e az idők során, a Market ugyanis hiába kérdeztük, nem kívánta kommentálni az építkezés elmaradását.

A piac számított arra, hogy túlfeszített lesz a kereslet 2018-2019-ben, hiszen közelít a 2014-2020-as uniós finanszírozási ciklus vége, senki nem akarja elveszíteni a megítélt eurókat, igyekeznek határidőre megvalósítani a Brüsszel által támogatott beruházásokat, ezért torlódnak a megrendelések. Nem ideálisak a körülmények, hiszen az építőiparban minden szakma hiányszakma, az újonnan felvett emberek zöme segédmunkás, mérnökökkel próbálják betanítani őket, ám mostanára már mérnökökből is nagy lett a hiány. Azok a cégek, amelyek képesek rá, próbálják technológiafejlesztéssel, gépesítéssel csökkenteni az emberhiányt.

Kapacitáshiány a lakásépítéseknél mutatkozik, közpénzes építkezések azonban sem önkormányzatoknál, sem állami megrendelőknél nem maradtak el Koji László tudomása szerint.

A nagy konjunktúra, a szektor brutális növekedése közepette azonban deformált piac képe bontakozik ki, ami megmagyarázza a verseny hiányát és a minőséget is. Az egyik fő korrupciókutató, Tóth István János korábban nyíltan kimondta az egyszereplős eljárások kapcsán, hogy a közbeszerzések döntően politikai alapon dőlnek el, a cégek pedig vagy nem tudnak vagy nem akarnak részt venni ebben. A pályázatbeadás milliós nagyságrendű költséggel jár, ezért ha sokadszorra is hiába pályázik valaki, felhagy a pénzkidobással - toldják meg gyakorló vállalkozók.

A konjunktúra jó volna, hiszen, ha sok a megrendelés, akkor növelik a cégek a kapacitásaikat, fejleszthetnek és többen rúghatnak labdába. A valóság azonban az, hogy

egy szűk kör nyer mindent, a többiek csak alvállalkozóként szállhatnak be, a kisebb vagy körön kívüli cégeknek a profitból jellemzően csak annyi jut, amiből vegetálhatnak. Hiába van építőipari boom, az csak néhány cég szárnyalását hozza, a derékhad vegetál vagy bedől, nincs fejlődés, fejlesztés - ecsetelte lapunknak az egyik nagy építőipari vállalat vezető beosztású dolgozója a helyzetet.

Összesen 25 olyan cég van a piacon, amelyik 250-nél több embert foglalkoztat, szűkös a kivitelezők választéka, és 15 milliárd feletti építkezéseknél már csak ezért is mutatkozhatnak kapacitásgondok. A megrendelések pedig ennél is szűkebb körben összpontosulnak, az Átlátszó összegzése szerint tavaly a Mészáros-klán, üzlettársa Szíjj László, illetve Varga Károly cégei összesen messze több mint 500 milliárd forintnyi megrendelést nyertek el közbeszerzéseken.