Nagyjából egy évvel ezelőtt a német székhelyű óriásvállalat, a Bayer felvásárolta a világ talán legrosszabb hírnevű cégét, a Monsantót (mégiscsak nehéz másik olyan vállalatot találni a világon, ami ellen évente felvonulást tartanak), ezzel pedig a világ legnagyobb vegyipari-agrárvállalatává vált, és a bolygó első számú vetőmag- és növényvédőszer-forgalmazója lett.
A felvásárlással a Bayer azt kockáztatta, hogy a Monsanto elképesztően rossz híre a vállalatra is rányomja a bélyegét, ezért a márkanevet szinte teljesen beolvasztották, és - ettől némileg függetlenül, de okos időzítéssel - az összeolvadás után egy évvel a cég egy kétnapos konferencián ismertette a környezettudatos, fenntartható mezőgazdaság jövőjéről szóló elképzelését. A rendezvényen a Bayer szakértői és újságírók mellett a mezőgazdaság különböző területeiről érkező szakemberek is részt vettek, ráadásul a spektrum mindkét végéről: hiába a Bayer szervezte a konferenciát, felszólaltak olyan kutatók is, akik a vegyi növényvédők ellen foglaltak állást. A környezettudatos elképzelések pedig, tényleg átalakíthatják a jelenlegi szennyező folyamatokat, hiszen a Bayer komolyan képes hatni az egész piacra.
A mezőgazdaságban veszik el az emberiség által felhasznált édesvíz fele, ráadásul kémiai termékek (műtrágya, rovarirtók, gombaölők) is belekerülhetnek a talajvízbe, ami komoly környezeti problémákat okozhat a későbbiekben. A mezőgazdaságból érkező légszennyezés elsősorban az ammónia miatt problémás, de a szállítás és az aratás sem egy környezettudatos tevékenység. Az ágazat metánkibocsátása sem elhanyagolható, ahogy a szén-dioxidé sem, ráadásul az erdőirtással és az újabb és újabb földek felhasználásával lehetetlen hosszú távon fenntartani az egyensúlyt.
Táplálni az emberiséget, és nem éheztetni a bolygót
A Bayer németországi központjában tartott konferencia jelmondata a
tápláljuk az emberiséget úgy, hogy nem éheztetjük a bolygót
volt, ami egyébként jól összefoglalja a jövő egyik legnagyobb kihívását. Az egyre növekvő népesség élelmiszerellátása a jelenlegi módszerekkel nem fenntartható, hiszen a becslések szerint 2050-re legalább 9,7 milliárdan leszünk a Földön, a mezőgazdaság pedig már most borzasztóan környezetszennyező, arról nem is beszélve, hogy mennyi természetes erdőtakarótól szabadítja meg a Földet (elég csak az amazonasi erdőtüzekre gondolni). A 2000 és 2010 közötti időszakban a Yale kutatói szerint az intenzív mezőgazdaság felelt a trópusi és szubtrópusi országok erdőirtásának 80 százalékáért. További kétmilliárd ember még több elveszett természetes erdőtakarót, és még kevesebb fát jelent, ami azzal is jár, hogy a növények nem kötik meg a légkörből a szén-dioxidot, a globális felmelegedés pedig felgyorsul.
A Bayer elég ambiciózus célokat tűzött ki maga elé: 2030-ra 30 százalékkal csökkentené az üvegházhatású gázok kibocsátását a cég tevékenységeiben, 30 százalékkal csökkentené a környezeti hatását, valamint 100 millió kistermelőt szeretnének fenntartható gazdálkodáshoz megfelelő digitális eszközökkel és lehetőségekkel ellátni. Klaus Kunz, a terméstudományi divízió üzleti és fenntarthatósági elnöke azonban elmondta: egyelőre még a cégen belül sem tiszta, pontosan hogyan fogják elérni ezeket a célokat, nincs részletes terv, nincs pontos vezérvonal - éppen ezért a belső folyamatokban is óriási kihívást jelent, hogy tartani tudják a vállalásokat. Arról sem sikerült többet megtudni, hogy milyen ajánlások vezettek a 30 százalék megállapításához: hiába kérdeztük Jesus Madrazót, aki szintén a fenntarthatóságért felelős, csak annyit árult el, hogy már jóval az IPCC ajánlások előtt elkezdtek dolgozni a célokon, de hogy ezek mi alapján születtek meg, azt nem tudni.
Ördögi körbe keveredett az emberiség
Az IPCC 1.5 jelenetesé után ez a legújabb nagy lélegzetvételű jelentés, ami ismételten tudományos bizonyítékok alapján hívja fel a politikusok figyelmét arra, hogy azonnal cselekedniük kell, hogy teljesíteni tudják a Párizsi Klímaegyezmény célkitűzéseit.
Az összes szakértő kiemelte, hogy nagyon fontos az eredmények objektív mérése, hiszen rengeteg óriásvállalat ígért már mindenfélét, viszont nincs felelősségre vonás, ha nem érik el a kitűzött céljaikat - részben azért, mert nincs egy univerzális mérési módszer arra, hogy egy cég mennyire környezettudatos. Matthias Berninger január 1-re ígérte a pontos, kidolgozott terv ismertetését.
A fenntarthatóság ugyanolyan fontos, mint a profit
Az óriásvállalat most is, és a jövőben is három kulcsprobléma enyhítésére kíván fókuszálni: a biodiverzitás összeomlására, a növekvő világnépesség élelmiszerigényére és a klímaváltozásra. Berninger előadásában kijelentette, hogy a Bayer az úgynevezett "hatásgenerátor" cégek közé tartozik, amiknek ugyanolyan fontos a fenntarthatóság, mint a profit - ezzel a skála közepén helyezkedik el, a profitorientált és a szociális vállalatok között. A Bayer jelenleg 4 millió tonna szén-dioxid termeléséért felel évente, és ennek mértékét jól mutatja, hogy Németország éves közlekedésből adódó kibocsátása 160 millió tonna. A cég leginkább energiaigényes ágazata a vegyipari termelés. Szükséges tehát nemcsak a mezőgazdasági termelés, de a cég működésének környezetbaráttá alakítása is.
A vállalat már most megújuló energiát használ mindenhol, ahol lehetséges, legalább is az elektromos áram biztosítására. A legenergiaigényesebb magszárítást biomasszával végzik sok területen, bár bőven akad még olyan terület, ahol környezetszennyező gázzal dolgoznak. 2 év alatt sikerült 28 ezer tonnával csökkenteni a szén-dioxid kibocsátást csak a szállítás megreformálásával: kevesebb járművet használ a cég, és jobb úttervezéssel dolgozik. 400 millió hektárnyi saját mezőgazdasági területén a vízvédelem is fontos, Argentínában például megfelelő adatok, műholdas képek segítségével sikerült 4,5 millió köbméter vizet megspórolni, ami 30 ezer embert képes ellátni egy teljes éven keresztül.
Teljes mellszélességgel a glifozát mellett
Ennek ellenére a Bayernek még hosszú utat kell megtennie, hogy környezettudatos vállalatnak nevezhessük, minden attól függ, hogy milyen tervvel állnak elő 2020 év elején. A vállalatnak szükséges ugyanakkor, hogy megfordítsa a róla szóló diskurzust, hiszen az elmúlt évben leginkább a Roundup nevű, glifozát tartalmú gyomirtójuk miatt hallottuk a nevüket, méghozzá azért, mert az Egyesült Államokban sorra nyerik a pereket olyanok, akik rákbetegségüket ennek a szernek tulajdonítják, ráadásul a Bayer hazájában, Németországban is bejelentették, hogy 2023-ig ki szeretnék vezetni a használatát.
A Roundup az egyik legszélesebb körben használt gyomirtó, elég vele egyszer permetezni egy aratási szezonban, mert a gyökércsúcsokig hatol, és hatékonyan irtja ki a gyomokat - a probléma az, hogy egyedül a Bayer génmódosított növényei képesek túlélni egy ilyen permetezést, a gyomirtó ugyanis olyan erős, hogy még a haszonnövényeket is károsítja. A Roundupot az 1970-es évek óta használják, mostanában azonban megsokszorozódott azok száma, akik úgy gondolják, hogy a gyomirtó évekig történő használata miatt lettek daganatos betegek.
Az Egyesült Államokban 13400 per vár a Bayerre a gyomirtó miatt.
A vélemények azonban megoszlanak, mivel az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság 2015-ös kutatásában ellentétes eredményre jutottak, tehát egyelőre nincs bizonyíték arra, hogy a glifozát, az előírások szerint használva, valóban rákkeltő hatású lenne. Utóbbi véleménnyel egyetért többek közt az Európai Bizottság és az Amerikai Környezetvédelmi Hivatal is.
A vállalat ennek ellenére teljes mellszélességgel kiáll amellett, hogy a glifozáttal nincsen semmi probléma. Liam Condon, a mezőgazdasági üzletág elnöke elmondta, hogy a cég továbbra is értékesíti a terméket, 2020-ban még biztosan lehet majd kapni. "Ez a legbiztonságosabb gyomirtó a piacon, ezért biztosra kell mennünk, hogy elérhető lesz" - mondta. Azt viszont elismerte, hogy az év első fele a perek miatt igazi mélypontnak számított a Monsantóval történő egyesülésben.
Nagyszerű lenne, ha tudnánk találni egy olyan anyagot, ami még jobb, még biztonságosabb, mint a glifozát. De egyelőre nekünk sem, és senki másnak nem sikerült.
Mezőgazdaság növényvédő szerek nélkül
A konferenciára szép számmal érkeztek olyan gazdálkodók, akik a Roundup mellett tették le a voksukat, de akadtak olyanok is, akik inkább a természetes, vegyszermentes gazdálkodásra esküsznek. Utóbbiak táborát erősíti Miguel Altieri, a Berkeley-i Kaliforniai Egyetem professzora, aki példákat is hozott arra, hogyan lehet gyomirtóktól és rovarirtó szerektől mentesen gazdálkodni akár nagyobb földterületen is.
"A probléma nem a kártevőkkel, hanem a rendszerrel van" - mondta Altieri. "A bolygón 1,5 milliárd hektáron zajlik mezőgazdaság, ennek 80 százaléka monokultúra, amelynek nincsenek meg azok az ökológiai mechanizmusai, amik a természetes védekezést lehetővé tennék." A kutató hozzátette, hogy az Államokban évente 2,3 milliárd kilogramm rovarirtót használnak, ami, ha a környezeti hatásokat is számoljuk, 10 milliárd dollárba kerül a gazdaságnak. Ilyen környezeti hatás például az, hogy elpusztulnak a kártevők mellett a hasznos rovarok is: a beporzók komoly veszélyben vannak a permetezések miatt. Igaz, a Bayer ezt a hatást csökkenteni igyekszik azzal, hogy Méhgondozó Központokat hoz létre, segítséget nyújt a méhészeknek világszerte, és folyamatosan kutatja, hogyan lehetne védeni a kolóniák pusztulását.
Panel Event: A World Without Crop Protection
Welcome to the Future of Farming Dialogue 2019. Hear experts talk about the importance of crop protection, and its impacts for farmers, consumers, and the planet. #CropProtection #BayerFutureFarming
NOTE: The thoughts, views, and opinions expressed by Future of Farming Dialogue 2019 participants belong solely to those individuals and are not necessarily endorsed by Bayer.Közzétette: Bayer Crop Science - 2019. október 1., kedd
De nemcsak a természetes védekezés megszűnése a probléma: egyre több a rovarirtókra rezisztens rovar és atka, amelyek az évtizedek során kifejlesztették ellenálló-képességüket a szerek ellen. Altieri szerint az Egyesült Államokban a 40-es években a termés 7 százalékát veszítették el még aratás előtt, ma ez az arány már 15 százalék, annak ellenére, hogy sokkal több növényvédőt és rovarirtót használnak.
A megoldás az, ha a monokultúrák helyett olyan szántóföldeket hozunk létre, ahol több növény egyszerre van jelen, ezzel erősítve a természetes védekezést. Altieri szerint vissza kell helyezni a természetes védekezési mechanizmusokat, figyelni az agroökológiára, sövényekkel kell keretezni a földeket, virágokat ültetni a sorok közé, hogy a hasznos rovarokat, ragadozókat visszavonzzuk.
A megoldás elméletben jól hangzik, és hosszú távon ez is lenne az ideális megoldás, de nem mindenki ért vele egyet, hogy egyszerű lenne az átállás. Michael Dover, aki a Regionális Mezőgazdasági Kísérletezési Konzorcium elnöke, és egyébként szintén gazda, kiemelte, hogy a rovarirtók és
a növényvédők olyanok, mint az emberi szervezetnek a gyógyszer, a természetes védekezési mechanizmusok pedig olyanok, mint az egészséges étkezés és a rendszeres mozgás.
Az alapvető tevékenységnek az utóbbinak kellene lennie, de az előbbire is szükség van ahhoz, hogy olyan mennyiségben és mértékben tudjunk termelni, ahogyan azt a kereslet megkívánja. Dover egyébként egy olyan gazdaságot vezet, ami alapvetően úgy van megtervezve, hogy minél kevesebb vegyi növényvédelmet kelljen használni - de időnként neki is muszáj bevetnie a "gyógyszereket". "Meg kell tanulnunk, hogy ne egy évre tervezzünk, hanem öt-hat évre, és le kell szoknunk arról, hogy csak a tünetekre reagálunk azonnali megoldásokkal, és arra figyelni, hogyan lehet megváltoztatni az egész rendszert, hogy a tüneteket okozó problémák eltűnjenek" - mondta.
Van azonban, ahol már magában az is problémát jelent a földművelőknek, hogy a megfelelő növényvédőkhöz hozzájussanak: Patience Koku, aki a nigériai Replenish Farms igazgatója, rávilágított, hogy az ország legnagyobb részében nem tudnak elegendő növényvédőt és gyomirtót használni, mivel nem tudják kifizetni, ezért a mezőgazdaság még mindig nem elég hatékony. Ráadásul ezeken a területeken él a világ népességének jó része. "Úgy gondolom, hogy az agroökológia nagyon fontos" - mondta el a 24.hu-nak. "De a saját környezeteddel kell dolgoznod. Ha csak alapszintű technológiád van, és igyekszel szántás nélkül termeszteni, ami, kevesebb vízhasználattal jár és környezettudatosabb, teljesen más a helyzet, mint a fejlődő országokban."
Várnom kellene arra, hogy a számomra haszontalan növények kinőjenek a földemen, úgy, hogy közben nem használom ki elég hatékonyan.
"Ha belegondolsz, a világ népessége növekszik, egyre több embert kell ellátnunk, egész egyszerűen nincs helyem nem termő növényeket ültetni a földemen. Szóval, inkább permetezek - ez sokkal hatékonyabb."
Frank Terhorst, a Bayer termeléstudományi divíziójának termelésstratégiai vezetője elmondta, hogy jelenleg nincs olyan megbízható rendszer, ami ki tudná váltani a kémiai növényvédelmet, ha az összes ilyen szert kivonnák, több mint 30 százalékkal csökkenne a termékhozam világszerte. Ez pedig nagy hatással lenne az élelmiszerbiztonságra nemcsak a fejlődő, de a fejlett országokban is.
Altieri ugyanakkor értékes statisztikákat is hozott magával: a FAO szerint 1,5 milliárd kistermelő van a világon, akik a mezőgazdaságra felhasznált termőföldek 20-30 százalékát foglalják le mindössze, de az élelmiszermennyiség 50-70 százalékát termelik meg. Ráadásul a klímaváltozás során egyre gyakoribbá váló időjárási szélsőségeket is jobban bírják azok a farmok, amik nem monokultúrában dolgoznak. Az ilyen szélsőségek egy részét ráadásul a Bayer által bejelentett egyik fontos újdonság, az alacsony növésű kukorica sem oldja meg - a génmódosított növényt azért hozta létre a vállalat, hogy
kisebb helyen nagyobb terméshozamot tudjon garantálni, és hogy olyan kukoricát áruljon, ami nem törik le az egyre erősebbé és gyakoribbá váló viharok és hurrikánok idején.
Az új növényeket Mexikóban tesztelik, de a tervek szerint a következő öt évben Európában is bevezetnék. Ezek azonban, ahogy Altieri felhívja rá a figyelmet, kevésbé védettek például a szárazság ellen, míg a természetes, agroökológiát alkalmazó rendszerek jobban teljesítenek ilyen helyzetekben.
A GMO-t elrontották, a CRISPR-rel ügyesebbek lesznek
A génmódosítás sokszor előkerült a két nap során, hiszen ez is egy olyan téma, amely erősen vitatott világszerte. Matthias Berninger elmondta, hogy szerinte a GMO ott csúszott meg, hogy az első években nem tájékoztatták rendesen a fogyasztókat, nem volt egyértelmű senki számára, hogy pontosan mi történik. "Ahogy egy biogazdának is nyíltan kommunikálnia kell, mit tesz az élelmiszerrel, úgy a génmódosításnál és génszerkesztésnél is ezt kell tennünk" - jelentette ki. Megjegyezte viszont, hogy nem válogathatunk, hogy a tudomány melyik eredményét hisszük el, és melyiket nem - sem a GMO, sem a CRISPR káros mivoltával kapcsolatban nincs meggyőző tudományos bizonyíték. Ráadásul ezek a génmódosított növények segítenek abban is, hogy kevesebb vegyi anyagot kelljen használni a földeken.
"A génmódosított növények számunkra azért fontosabbak, mert ezeket ellenállóbbá teszik a kártevőkkel szemben, ezért a kisbirtokosoknak is lehetőségük nyílik nagyobb terméshozammal dolgozni" - mondta el a nigériai helyzettel kapcsolatban Koku. "Ezzel annak is elejét lehet venni, hogy a növényvédő szerek ártalmasak legyenek az egészségre - nálunk a gazdák nem az előírások szerint használják ezeket a vegyszereket, nem viselnek védőruházatot, nem feltétlenül figyelnek az ajánlásokra. A GMO sokkal biztonságosabb, nincs bizonyíték arra, hogy bármilyen szinten is károsak lehetnek az emberi szervezetre."
A szakértők két dologban egyetértettek a konferencián: az egyik, hogy mivel a mezőgazdaság területenként teljesen máshogy zajlik, muszáj aktív párbeszédet kialakítani a gazdák és az olyan óriásvállalatok között, mint amilyen a Bayer. A másik pedig, hogy az átlagos fogyasztó sokkal tudatosabb ma, mint pár évtizede - nem mindegy számára, hogy mit eszik, és az sem, hogy ez milyen környezeti hatással jár. A fenntarthatóság már nem egy választható opció, hanem elengedhetetlen és alapvető gyakorlat, ami felé végre a legszennyezőbb gazdasági szektor legfontosabb szereplője is elindult. Már csak az a kérdés, hogy időben tette-e, és elég gyorsan tud-e haladni.
