A csütörtöki Kormányinfón Gulyás Gergely kancelláriaminiszter bejelentette, az elszállt infláció miatt a kormány nemcsak novemberben hajt végre nyugdíj-kiigazítást - ahogy azt a törvényi kötelezettsége előírja -, hanem júliustól is lesz pótlólagos nyugdíjemelés. Hozzátette, azért döntöttek így, mert túl nagy a különbség a januári nyugdíjemelés és a fogyasztói árak emelkedése között. Az év elején az akkori előrejelzések alapján 5 százalékkal emelték a nyugdíjakat, a mostani prognózisok alapján júliustól ehhez még további 3,9 százalékos emelés jön hozzá, januárig visszamenőleg - magyarázta a miniszter. Farkas András nyugdíjszakértőt kértük meg, értékelje a bejelentést.
A nyugdíjszakértő korábban azt mondta, júniusban 3-4 százalékos, míg novemberben további 2-3 százalékos pótlólagos emelésre lesz szükség a nyugdíjak vásárlóértékének átlagos megőrzéséhez, ha addig nem súlyosbodik tovább a pénzromlás. A júliustól várható 3,9 százalékos nyugdíjemelési bejelentés beleesik az általa indokoltnak tartott nyári emelés tartományába. Megjegyezte, amikor Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő 2-3 százalékos nyári nyugdíjemelésről posztolt, azt kicsit szűkmarkúnak tartotta.
A 3,9 százalékos emelés megfelelő a nyugdíjszakértő szerint - így a januári 5 százalékos emeléssel együtt 8,9 százalék lesz a nyugdíjnövekmény, januárig visszamenőleg. Ez kicsit magasabb, mint a KSH által márciusra jelzett 8,5 százalékos infláció, de összhangban van a Magyar Nemzeti Bank legutóbbi előrejelzésével, amelyben az éves inflációt 7,5 és 9,8 százalék közé becsülték.
Farkas András továbbra is úgy véli, hogy a júliusi 3,9 százalékos emelés mellett még novemberben is szükség lehet egy újabb, visszamenőleges nyugdíjkorrekcióra. Ezt arra alapozza, hogy a Nemzetközi Valutaalap bő egy héttel ezelőtt már 10,3 százalékos inflációt jelzett előre erre az évre, és kedden, a legutóbbi kamatemelés után Virág Barnabás MNB-alelnök is azt mondta, a jegybanki előrejelzés felső harmadába eshet az infláció, vagyis elérheti vagy akár meg is haladhatja a 9 százalékot.
Kérdés, mennyi lesz majd a január-augusztusi infláció, ami alapján megbecsülik az évest, hogy aztán döntsön a kormány arról, lesz-e még novemberben is pótlólagos nyugdíjemelés. Ha a nyár végi becslés azt mutatja, hogy 8,9 százaléknál is nagyobb lehet az éves infláció, akkor novemberben is nőhetnek még a nyugdíjak. Ma még kiszámíthatatlan, hogy az orosz-ukrán háború mekkora további inflációpörgető hatással lesz, de a nyugdíjszakértő szerint nagy valószínűséggel szükség lesz a novemberi nyugdíjemelésre is.
Az a véleménye, hogy a bejelentett júliusi, pótlólagos 3,9 százalékos emeléssel országosan és éves átlagban tartják a nyugdíjak vásárlóértéküket.
Persze ezt a nyugdíjasok nem feltétlenül fogják így érezni
- tette hozzá. Arra gondolt, hogy például az élelmiszerek ára átlag felett, 13 százalékkal emelkedett márciusban, és mint írtuk, ezen az átlagon belül voltak jóval magasabb, 20-40 százalékos áremelkedések is egyes termékeknél. Emiatt a szubjektív inflációérzékelés az átlagnál jóval magasabb is lehet a nyugdíjasoknál. Az idősek bolti vásárlásaik során bőven szembesülhettek a nyugdíjemelésnél jóval magasabb inflációval, és ez feltehetően ez után is így lehet. Igaz, szubjektív érzékelés alapján nem lehet nyugdíjat emelni.
A januári, 5 százalékos emelés után 161 ezer forint körüli lett az átlagnyugdíj. Ebből kiindulva átlagban 6200-6300 forint emelést jelenthet júliustól a plusz 3,9 százalék, és 167 ezer forint fölé emelkedhet az átlagnyugdíj júliustól.
Egyszázaléknyi nyugdíjemelés hozzávetőleg 40 milliárd forintba kerül, így a 3,9 százalékos plusz nyugdíjkifizetés 156 milliárd forintos többletkiadást jelenthet a költségvetésnek.
Vedd kézbe a 24.hu legemlékezetesebb tartalmait!
Izgalmas arcok, kihagyhatatlan történetek
Keresd az újságárusoknál, vagy rendeld meg az mc.hu/riporter oldalon!
Megrendelem
