Farkas András szerint a nyári nyugdíjemelés elmaradása után még nem biztos a novemberi korrekció sem. Ennek ellenére szinte biztos abban, hogy novemberben lesz emelés, melynek csak a mértéke kérdéses.
Augusztus 1-től kivezette a kormány a hatósági áras termékeket a boltok polcairól, majd egy napra rá Varga Mihály pénzügyminiszter bejelentette, hogy idén nyáron nem látják szükségét a pótlólagos nyugdíjemelésnek. Ez egyben azt is jelenti, hogy legközelebb novemberben nyílhat esély a nyugdíjkorrekcióra, de még ez is kérdéses. Addig biztosan a jelenlegi nyugdíjakból kell boldogulni az egekbe szökő élelmiszerárak mellett. Farkas András nyugdíjszakértő szerint azonban a hatósági árak megszűnése várhatóan nem befolyásolja jelentős mértékeben az idősek vásárlási szokásait.
„Az eddigi ársapkás termékekre bejött a kötelező akciózás, melynek mértéke 15 százalékra nőtt a korábbi 10 százalékról. A legutóbbi szakértői vélemények szerint ez az új intézkedés 29-ről 27 százalékra csökkentheti az élelmiszerinflációt. A nyugdíjasok helyzete talán egy picit jobb lesz, ha azt látják, hogy a kötelező akciózás mellett az üzletek saját, kereskedelmi akciói miatt is egy csomó termék ára csökken” – árulta el kérdésünkre a NyugdíjGuru News alapító-főszerkesztője.
Farkas András hozzátette: a nyugdíjasinfláció jelentősen magasabb, mint az általános infláció. A júniusra vonatkozó jelentés szerint például a két évvel ezelőtti nyugdíjas fogyasztói kosár alapján számolt inflációs adat 1,2 százalékkal haladta meg az általános pénzromlás mértékét. Ez többek között annak is köszönhető, hogy a nyugdíjas fogyasztói kosárban valamivel magasabb az élelmiszerek aránya, mint az általános fogyasztói kosárban.
„Emiatt ha egyszámjegyű is lesz az általános infláció, attól még egyáltalán nem biztos, hogy a nyugdíjasinfláció is vissza tud kunkorodni az egyszámjegyű tartományba” – tette hozzá a szakértő.
Farkas András szerint ráadásul az infláció a társadalom többi rétegéhez hasonlóan nem egyenlő arányban érinti az összes nyugdíjast.
„Vannak nagyon szegény nyugdíjasok, az ő helyzetük tényleg tragikusan alakult az utóbbi években. A középrétegnek megfeleltethető nyugdíjasoknak ehhez képest egy kicsit könnyebb a helyzete. Kisebbségben vannak a magas nyugdíjjal rendelkezők, akiket nagyjából annyira érint ez a folyamat, mint a magyar középosztály tagjait.”
Nagyjából félmillió olyan kisnyugdíjas él hazánkban, akik havonta 100 ezer forintnál kevesebből kénytelenek boldogulni az év eleji 15 százalékos emelés ellenére is, tette hozzá Farkas András. A szakértő szerint az ő esetükben az inflációcsökkenés is csak nagyon lassan fogja éreztetni hatását.
„Ha egyedül él valaki, akkor rettenetesen nehezen lehet megélni százezer forintból. Ők valóban mindenről kénytelen lemondani, és csak a legalapvetőbb élelmiszereket vásárolják, melyeket eddig az ársapka alá soroltak. Esetükben nagyon kell figyelni arra, hogy a kötelező akciózással érintett termékkör lefedi-e ugyanazokat az élelmiszereket, melyek a mindennapi élethez nélkülözhetetlenek.”
A nyugdíjszakértő régóta küzd azért, hogy az alacsony nyugdíjjal rendelkezők esetében vezessenek be egy szolidaritási korrekciót. Farkas András úgy véli, hogy a nyugdíjemelésnél külön kellene választani a valóban rászoruló és a mélyszegénység felé sodródó tömegeket a többiektől. Összességében ez legalább félmillió ember, de akár egymillió nyugdíjast is érinthet. A legszegényebbek helyzetét nem könnyíti, hogy elmaradt a sokáig lebegetett nyári nyugdíjemelés is, ráadásul még nem biztos a novemberi korrekció sem.
„Ha már jóval az év vége előtt, például októbertől egyszámjegyű lenne az infláció, akkor akár bekövetkezhet az is, hogy az egész évet figyelembe véve az infláció mértéke nem lesz 15 százaléknál magasabb. Ez pedig azt jelentené, hogy novemberben nem járna nyugdíjkorrekció. Ennek az esélye azonban nagyon kicsi, több okból is. Ezek közül az egyik a politikai kommunikációs szempont, mivel a nyugdíjasok nagyon sokat szenvedtek ebben az évben, és mindenképpen számítanak a korrekcióra az év végén” – mondta Farkas András, aki szerint ennek mértéke 1,5-3,5 százalék között lehet attól függően, hogyan alakul ténylegesen az éves infláció.
A szakértő megjegyezte, hogy egy százalékpontnyi emelés körülbelül 55 milliárd forintba kerül a költségvetésnek. Vagyis ha három százalékos emelés lesz az év végén, akkor az 165 milliárd forintos tételt jelent, amire elő kell teremteni a pénzt. Ami azonban már biztos, hogy idén elmarad az utóbbi három évben megszokott nyugdíjprémium.
„A nyugdíjprémium feltétele, hogy a magyar GDP növekedése haladja meg a 3,5 százalékot. Idén erre minimális esély sincs. Már az is szerencse lesz, ha elkerüljük a recessziót. A legoptimistább kormányzati előrejelzés szerint 1,5 százalékos lehet a nemzeti össztermék növekedése, míg a pesszimistább szakértői vélemények szerint a fél százalékos csökkenés sem elképzelhetetlen” – mondta Farkas András.
Hozzátette: jövőre 4 százalékos gazdasági növekedéssel számol a kormány. Ez forintosítva nagyjából egyszeri 10 ezer forintos juttatást jelentene 2024-ben mindazoknak, akiknek legalább a 80 ezer forintot eléri a jövő novemberi nyugdíja. A nyugdíjszakértő szerint az erre a célra elkülönített 20,5 milliárd forintot így az állam tulajdonképpen „szétporlasztja” majd a 2,5 millió jogosult között, ahelyett, hogy csak a leginkább rászoruló 400-500 ezer ember között osztanák szét az általa régóta javasolt szolidaritási korrekciós alap részeként.
