A zenekar teljesen a saját képére formálta a verset, amely egyszerre zúzós és népies. Így tisztelegnek a költő születésének 200. évfordulója előtt.
Amikor a zsámbéki aurevoir. együttes újabb versfeldolgozásra adta a fejét, abban biztosak voltak, hogy a költemény, amit keresnek, egyszerre zúzós és népies. Mindenképpen el akarták kerülni az irodalomóra-szagú anekdotázást, arra törekedtek, hogy a belőlük áradó életigenlés és magas vérmérséklet ezúttal is ugyanúgy tetten érhető maradjon.
A vers megzenésítésében Lee Olivér zenei rendező és Scheer Viktor hangmérnök volt a segítségükre. A közös munka végeredménye tagadhatatlanul „oreós” lett, a megszokott hangszerelés mellett a furulya kiemelkedő szerepet kapott, így lett a dal egyik alappillére. Azt, hogy ki szólaltatta meg a zenekarból, egyelőre titok övezi, de annyit elárultak, hogy nem Cseke Dani, aki egyébként a fúvós hangszerekért felel.
A dal és a klip a Kertész Imre Intézetet fenntartó Közép- és Kelet-Európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány felkérésére a „Petőfi 200 – Közös jó a szabadság” programsorozat keretében készült.
