Az Európai Parlament szeptember 14-én vitatta meg a Hilde Vautmans (a liberális Renew Europe képviselője) tollából származó, új EU-Kína stratégiáról szóló jelentést.
A jelentésnek évekre visszanyúló politikai háttere van. 2019-ben Ursula von der Leyen vette át az Európai Bizottság vezetését, és céljai között szerepelt Európa szerepének megerősítése a világban, illetve egy "Geopolitikai Bizottság" létrehozása, mindezt pedig a stratégiai autonómia jegyében más nemzetközi szereplőktől függetlenül kívánja elérni az unió.
Az EU-Kína kapcsolatokra vetítve ez többrétű diplomáciát jelent, melyben
Peking egyszerre együttműködési és tárgyalási partner, gazdasági versenytárs, valamint politikai rivális.
Ezt a stratégiai keretrendszert nem könnyű megvalósítani a gyakorlatban, ahogyan azt láthattuk az EU-Kína kapcsolatok közelmúltbéli fejleményeiből. Így például kölcsönös politikai szankciók után az Európai Parlament megálljt parancsolt az átfogó beruházási szerződés ratifikálásának. Továbbá Litvániának a Tajvan felé tett lépései feldühítették Pekinget, és a két fél megszakította nagyköveti szintű diplomáciai kapcsolatait. Mindezekből úgy tűnik, hogy a Brüsszel-Peking viszony holtponthoz ért.
Kapcsolódó
A litvánok bekeményítettek Kínával szemben - hová vezet ez?
Szokatlanul keményen lép fel Kínával szemben a litván vezetés, ez pedig az EU, sőt akár Magyarország és Kína kapcsolataira is hatással lehet.
Ezzel a háttérrel a jelentés célja az EU Kína-politikájának megreformálása. Vautmans szerint az uniónak egy "kemény, átfogó és konzisztens" stratégiát kell kialakítania, amely az EU érdekeit szolgálja, összefogja a tagállamokat, egyúttal támogatja a multilaterális világrendet. Az új stratégia hat pilléren alapul:
- együttműködés a világszintű kihívások, mint például az emberi jogok, a környezetvédelem, a klímaváltozás és egészségügyi válságok kezelésében.
- Nagyobb hangsúlyt kell helyezni az emberi jogokra és egyéb univerzális értékekre. Az EU-nak ki kell állnia a saját értékei mellett, és azon kell dolgoznia, hogy Kína számos területen tartsa magát a nemzetközi sztenderdekhez.
- Az "Egy övezet, egy út kezdeményezés", a 16 1 fórum, és Kína hadseregének gyors fejlődése mind fenyegetést jelent az EU-ra. Brüsszelnek csökkentenie kell függőségét Pekingtől.
- Együttműködés a hasonló gondolkodást képviselő partnerekkel, mint például az Egyesült Államok, Kanada, India és Dél-Korea. A jelentés szerint Brüsszelnek e partnerekkel karöltve kell dolgoznia az emberi jogok, a nemzetközi jog és a liberális demokrácia védelmén.
- Az előfeltételekhez kötött kereskedelmen és befektetéseken kívül az EU‑nak erősítenie kell az önállóságát a digitális és technológiai szektorok területén.
- Az EU érdekeinek és értékeinek megőrzése megerősített diplomáciai és védelmi eszközök segítségével.
Összességében tehát egy keményvonalas stratégiát láthatunk, ami főként három motívumban jelenik meg. Először is a jelentés arra szólítja fel az EU-t, hogy gyakoroljon nagyobb nyomást Kínára szinte az összes problematikus, politikailag érzékeny kérdésben: Hongkong, Tajvan és a Dél-kínai-tenger csak három példa a parlament hosszú listájáról. Ezen ügykörök legtöbbje "vörös posztó" Kína számára. Az ilyen kérdésekben a nyomásgyakorlást Peking a kínai belügyekbe való beavatkozásnak tekinti.
Másodszor: a dokumentum gyakran említi az EU együttműködését a hasonló értékrendet képviselő államokkal. Ezt a kínai oldal könnyen Kína-ellenes koalíció felépítésének foghatja fel. 2020 októberében a kínai külügyminiszter és államtanácsos Vang Ji egyfajta NATO‑nak titulálta az Amerika, Ausztrália, Japán és India közti Négyoldalú Biztonsági Párbeszédet. 2021 májusában pedig azt nyilatkozta, hogy az EU szankciói a múltbéli imperialista provokálásra emlékeztetik Kínát. Ezek a magas szintű hivatalos kommentárok azt jelzik, hogy a kínai vezetés kifejezetten érzékeny a többállami nyomásgyakorlásra a politikailag problematikus területeken.
Végül a dokumentum nagy hangsúlyt fektet a katonai és védelmi dimenzióra. A jelentés szerint az EU-nak egy védelmi uniót kell létrehoznia, és erősítenie kell a katonai kapacitását. Ez a motívum szintén egy keményvonalas EU-stratégiát sejtet, amelynek alapján Brüsszel nemcsak partnereivel együtt, hanem önállóan is fel akarja venni a versenyt Kínával.
A vita során a parlamenti képviselők és az Európai Külügyi Szolgálat (az EU diplomáciai osztaga) illetékesei tárgyalták meg a dokumentumot, illetve az EU-Kína kapcsolatok állását. Vautmans elismerte, hogy a klímaváltozás, a terrorizmus és a nemzetközi biztonság területén elengedhetetlen a Kínával való együttműködés. Ezt követően viszont kemény szavakra váltott és kijelentette, hogy
- az EU-nak nyomást kell gyakorolnia Kínára az emberi jogok területén,
- versenyre kell kelnie az "Egy övezet, egy út kezdeményezéssel",
- továbbá létre kell hoznia egy önálló hadsereget, egy központi hírszerző ügynökséget és egy uniós nyomozó irodát.
Az Európai Külügyi Szolgálat hasonló hangnemet ütött meg. Josep Borrellnek, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselőjének beszéde szerint Kína egyre erőteljesebb lesz a nemzetközi politikában, és nem zárkózik el a gazdasági szankciók alkalmazásától akaratának érvényesítése érdekében. Az EU és Kína egyre távolabb sodródik egymástól az értékrendszerek terén, emiatt Brüsszelnek jeleznie kell, hogy bizonyos tevékenységeket nem tolerál.
Összességében a képviselők egyetértettek a jelentéssel, és a parlament túlnyomó többsége támogatta a dokumentumban megfogalmazott iránymutatást.
Mindez korántsem jelenti azt, hogy az EU máris gőzerővel belekezd egy új Kína-stratégia kifejlesztésébe. A Vautmans-riport egy jogi kötelezettség nélküli parlamenti kezdeményezés. Az Európai Bizottságnak az elfogadástól számítva három hónapja van arra, hogy konkrét lépéseket tegyen a parlamenti javaslatokkal kapcsolatban, de nem köteles követni azokat. Az Európai Bizottság és az Európai Külügyi Szolgálat fontolgatja a Kína-politika felülvizsgálatát, de a vita során hangsúlyozták, hogy a jelentésben foglaltak összhangban vannak az EU jelenlegi megközelítésével.
Függetlenül attól, hogy mi lesz a javaslat sorsa, a vita bepillantást nyújtott Kína jelenlegi, nem túl rózsás brüsszeli megítélésébe.
Az európai parlamenti képviselők túlnyomó többsége még több nyomást akar helyezni Kínára, és gyakorlatilag politikai túszként használná a megakadt átfogó beruházási szerződést.
Von der Leyen szeptember 15-ei évértékelő beszéde azt tükrözi, hogy a bizottság fogékony a parlamenti javaslatokra. Az elnök a többi között előterjesztette a "Global Gateway" stratégiát, ami az "Egy övezet, egy út kezdeményezés" versenytársa lenne. Von der Leyen tervezi még a kényszermunkával előállított termékek kizárását az EU piacáról, ami a Hszincsiang-Ujgur autonóm területéről származó pamutra való utalás lehet.
EU-tagállamként Magyarországnak azt kell látnia, hogy az EU-Kína kapcsolatok jelenleg fokozatosan romlanak. A vita során és a dokumentumban is megfogalmazódott az egységes Kína-politika szükségessége. A jövőben Brüsszel nagy valószínűséggel arra törekszik majd, hogy a magyar megközelítés összhangban legyen az EU Kína‑politikájával.
A projekt az Európai Unió társfinanszírozásával, az Európai Parlament kommunikáció területére vonatkozó támogatási programja keretében valósult meg. Előkészítésében az Európai Parlament nem vett részt, és semmilyen felelősséget vagy kötelezettséget nem vállal a projekt keretében nyilvánosságra hozott információkért és álláspontokért, amelyekért kizárólag a szerzők, a megkérdezett személyek, a program szerkesztői és terjesztői felelősek az alkalmazandó jognak megfelelően. Az Európai Parlament nem felel a projekt megvalósításából esetlegesen származó közvetlen vagy közvetett károkért sem.
Iratkozz fel hírlevelünkre!
Ne maradj le! Az Európai Unió legfontosabb politikai eseményeiről hetente értesülhetsz hírlevelünkből.
Iratkozz fel hírlevelünkre!
Kedves Olvasónk!
Már csak egy kattintásra van szükség, hogy megerősítsd feliratkozási szándékodat! Amennyiben nem kapod meg megerősítő e-mailünket, kérünk, ellenőrizd a levélszemét mappádat.
