A Litván Bevándorlási Hivatal hivatalosan cáfolta azon állításokat, amelyek szerint az ország különleges elbánásban részesíti a Hongkongból érkező bevándorlókat, jelentette a Litván Rádió és Televízió augusztus 27-én. Az elmúlt hetekben ugyanis több, a közösségi médiában közzétett bejegyzés azt állította, hogy Litvánia útlevél, illetve vízum nélkül is fogadná a hongkongi polgárokat, valamint szállás- és utazási támogatásban részesítené őket. A litván hatóságok tagadták a híreket, és kijelentették, hogy a bejövő hongkongiaknak az EU-s szabályokhoz kell igazodniuk.
E félreértés a legújabb fejezete a hosszabb ideje tartó litván-kínai konfrontációnak, amely magába foglalja Litvánia kilépését a Kína által kezdeményezett 17 1 fórumból, a Litvániában alapított Tajvani Képviseleti Irodával kapcsolatos ellentmondásokat, illetve a litván-kínai kereskedelem megcsappanását.
A viszály háttere
A kínai narratíva szerint a probléma 2019 februárjában ütötte fel először a fejét, amikor a Litván Nemzetbiztonsági Minisztérium jelentése a kínai kémtevékenységeket nemzetbiztonsági veszélyként határozta meg. Néhány hónappal később Gitanas Nauseda litván elnök bejelentette, hogy Klaipeda mélytengeri kikötőjének kínai befektetésekkel történő modernizálása akár nemzetbiztonsági fenyegetést is jelenthet Litvánia számára.
A 2020. októberi választást megnyerő többpárti koalíció (Haza Szövetség - Litván Kereszténydemokraták, Liberális Mozgalom és Szabadság Párt) már hatalomra lépése előtt bejelentette, hogy védeni fogja a szabadságukért küzdő embereket, így a tajvaniakat is. Tajvan ügye egy nagyon érzékeny, nemzeti szuverenitási probléma Kína számára, ezért az ilyen kijelentések aggodalmat keltenek Pekingben.
Az idén aztán zuhanórepülésbe kezdtek a kétoldalú kapcsolatok.
- Januárban nemzetbiztonsági okokra hivatkozva Litvánia megtiltotta, hogy a kínai Tongfang Weishi cég szállítson biztonsági berendezéseket a litván repülőtérre.
- Május 20-án a litván parlament elfogadott egy nyilatkozatot, ami a többi között népirtással vádolta Kínát, és kritizálta az emberi jogok helyzetét az országban. A nyilatkozat érintett több, Kína számára politikailag érzékeny témát, így a Tibeti Autonóm Tartomány vallásszabadságát és Hongkong függetlenségét.
- Két nappal később Litvánia bejelentette, hogy kilép a Kína által kezdeményezett 17 1 nemzetközi csoportosulásból, amely a közép-kelet-európai országokat és Kínát tudta sorai között.
- 2021 júliusában Tajvan új kirendeltséget nyitott Litvániában, amely a Tajvani Képviseleti Iroda nevet kapta. Az elnevezés Kínát arculcsapásként érte, mert Peking csak a Tajpej elnevezést tolerálja. Peking interpretációja szerint a Tajvan és képviselet megnevezés kétségbe vonja az "egy Kína"-alapelvet, ezáltal a Kínai Népköztársaság szuverenitását Tajvan felett. Ez az elv a Pekinggel való diplomáciai kapcsolatok előfeltétele, ebből fakadóan
Kína augusztusban visszarendelte litvániai nagykövetét és a Kínában tartózkodó litván nagykövetet is távozásra szólította fel.
- Az események után több Kína és Litvánia között közlekedő tehervonatot leállítottak, valamint néhány litván import árut tüzetesebb vizsgálat alá vetettek a kínai hatóságok.
Kapcsolódó
Egyre forrósodik Kína balti csatája
Litvániában irodát nyitott Tajvan, amit Kína nem ismer el, most a litván nagykövetnek kell távozni Pekingből.
A kilátás Pekingből
Kínai szakértők két indokot látnak Litvánia keményvonalas hozzáállása mögött.
Külpolitikai szempontból a balti ország célja az, hogy még több amerikai támogatást tudjon magáénak. Litvánia gyakorlatilag a Nyugat és Kelet határmezsgyéjén áll. A Szovjetunió része volt, a kilencvenes években függetlenné és orosz szomszéddá vált, 2004-ben pedig amerikai szövetségessé lett a NATO-csatalkozással. Ennek következtében nemzetbiztonság szempontból elengedhetetlen az Egyesült Államok rendíthetetlen támogatása. A kínai narratíva szerint a Biden-adminisztráció jelenlegi Kína-politikája kevesebb hangsúlyt fektet a kelet-európai államokra, és inkább a nyugati EU-tagokra fókuszál, ami természetesen nem szolgálja Litvánia érdekeit. Ebből fakadóan Litvánia Kínát kihívó lépései az amerikaiak figyelmének a felkeltését szolgálják, aminek következtében
további támogatást várnak Washingtontól a litvánok.
Belpolitikai szempontból: a 2020-as kormányváltás után a kommunizmust ellenző, konzervatív vezetők kerültek hatalomra, akik konfrontációs lépéseket tesznek Kínával szemben. A jelenlegi vezetőség, többek között az elnök Nausėda, a miniszterelnök Ingrida Simonyte és a külügyminiszter Gabrielius Landsbergis mind a nyugati kapcsolatokat preferálja a kínai‑orosz duóhoz képest. Nauseda kampánya alatt azt hangoztatta, hogy Litvániának szoros együttműködést kell ápolnia az EU-val és a NATO-val azért, hogy elrettentse az orosz fenyegetést. Simonyte miniszterelnöknek szintén voltak oroszellenes megnyilvánulásai 2019-ben, és hatalomra kerülése után szoros együttműködést kezdeményezett Tajvannal. Landsbergis pedig már 2020-ban kritizálta Kínát és előterjesztette a kilépést a 17 1 fórumból.
Természetesen van igazság a kínai perspektívában, de Peking sem ártatlan a litván-kínai kapcsolatok romlásában. Egy litván forrás szerint Kína 2019 szeptemberében átlépte a "vörös vonalat", diplomatái részt vettek a vilniusi Hongkong-párti tüntetések megzavarásában.
Geopolitikai játszma: Washington, Brüsszel és Peking
A kínai szakértők alapvetően optimisták, és úgy vélik, hogy a litván-kínai viszály nem feltétlenül tereli negatív irányba Kína kapcsolatait a Nyugattal. Az amerikai figyelem jelenleg az indiai- és csendes-óceáni térségre és Kínára összpontosul, nem feltétlenül Oroszországra, ami csökkenti Litvánia stratégiai jelentőségét Washington számára. Továbbá Litvánia nem képvisel túl nagy politikai és gazdasági súlyt az EU-ban, ebből fakadóan a litván diplomáciai lépések sem fogják felülírni az EU által lefektetett stratégiát, amely a viták ellenére hangsúlyozza az együttműködést Kínával.
A kínai fél optimizmusa nem megalapozatlan, de érdemes megemlíteni, hogy a nagyhatalmak figyelemmel követik a litván-kínai vita alakulását. Az Egyesült Államok politikai döntéshozóinak egy csoportja kiállt Litvánia mellett, és támogatta kilépését a 17 1 fórumból, illetve a Tajvannal való kapcsolatok mélyítését. Az amerikai külügyminisztérium szintén kijelentette, hogy minden országnak joga van arra, hogy önállóan, külső beavatkozás nélkül fektesse le az "egy Kína"-alapelv implementálásának kereteit.
Hasonló módon az EU azt közölte, hogy a Tajvani Képviseleti Iroda létrehozása Litvániában nem sérti az EU "egy Kína"-politikáját. E nyilatkozatot érdemes az EU-Kína kapcsolatok közelmúltjának kontextusába helyezni. Az EU jelenleg többdimenziós Kína-politikát folytat, ami alatt azt kell érteni, hogy
Peking egyszerre partner, versenytárs és rivális Brüsszel számára.
A két fél 2020 decemberében elvi megegyezést ért el a kétoldalú befektetési megállapodással kapcsolatban, de az egyezmény - az EU és Kína közötti eddigi legátfogóbb gazdasági megállapodás, amely egyebek mellett csökkenti a Kínába irányuló uniós befektetések előtti akadályokat -ratifikálása akadályokba ütközött. 2021 márciusában az Európai Parlament szankciókat szabott ki négy kínai állampolgárra az Ujgur Autonóm Területen lévő emberijog-sértések miatt, amire válaszként Peking korlátozó intézkedéseket vezetett be az Európai Parlament több tagjával szemben. Az Európai Parlament erre úgy döntött, szünetelteti a befektetési megállapodás ratifikálását mindaddig, amíg Kína vissza nem vonja a szankcióit.
A litván-kínai viszály azért is tanulságos, mert rálátást nyerhetünk az EU Kína-politikájára, amely természetesen befolyásolja a magyar-kínai kapcsolatokat is. Az EU Litvániát támogató nyilatkozata azt sejteti, hogy Brüsszel elfogadja a litván irányvonalat, és nem zárkózik el a keményvonalas Kína-stratégiától. Ezt pedig Magyarország jövőbeli Kína-politikájának megalapozásakor is érdemes figyelembe venni.
A projekt az Európai Unió társfinanszírozásával, az Európai Parlament kommunikáció területére vonatkozó támogatási programja keretében valósult meg. Előkészítésében az Európai Parlament nem vett részt, és semmilyen felelősséget vagy kötelezettséget nem vállal a projekt keretében nyilvánosságra hozott információkért és álláspontokért, amelyekért kizárólag a szerzők, a megkérdezett személyek, a program szerkesztői és terjesztői felelősek az alkalmazandó jognak megfelelően. Az Európai Parlament nem felel a projekt megvalósításából esetlegesen származó közvetlen vagy közvetett károkért sem.
Iratkozz fel hírlevelünkre!
Ne maradj le! Az Európai Unió legfontosabb politikai eseményeiről hetente értesülhetsz hírlevelünkből.
Iratkozz fel hírlevelünkre!
Kedves Olvasónk!
Már csak egy kattintásra van szükség, hogy megerősítsd feliratkozási szándékodat! Amennyiben nem kapod meg megerősítő e-mailünket, kérünk, ellenőrizd a levélszemét mappádat.
