Szeptember 10-étől hatályos a rendelet, amely szerint ha a társasháznak, lakásszövetkezetnek nem minősülő ingatlanban - például többgenerációs családi házban - legalább kettő, de maximum négy önálló "lakás rendeltetési egység" található, akkor kizárólag egy jegyzői hatósági bizonyítvány alapján többszörözhető a gáznál az átlagfogyasztási határ, hiába csak egyetlen gázóra van. Azaz ha két "lakás rendeltetési egység" van az ingatlanban, az éves kedvezményes mennyiség mérési helyenként nem a jelenlegi 63 645 MJ/év (1729 köbméter/év) lesz, hanem ennek duplája, ha három, akkor triplája, ha négy, akkor négyszerese.
A családi fogyasztói közösségekről szóló jogszabályi szakasz alapján a település jegyzője a fogyasztó kérelemre 8 napon belül hatósági bizonyítványt állít ki a lakás rendeltetési egységeinek számáról. Ezt a bizonyítványt kell megküldeni a gázszolgáltatónak (az MVM-nek), hogy aztán a következő hónaptól már a megtöbbszörözött átlagfogyasztást vegyék figyelembe a számlázásnál.
Kicsit megkésve
Az új rezsirend - amikortól is átlagfogyasztás alatt jár csak a rezsicsökkentett ár, felette lakossági piaci árat kell fizetni - idén augusztus elsejétől van érvényben, és jövő év július végéig tart. A családi fogyasztói közösségeknek adott kedvezmény szeptember 10-étől él, a kérelmeket tehát 8 napon belül bírálják el a jegyzők, majd ezt kell beküldeni az MVM-nek. Így
ha egy többgenerációs család gyorsan lép, akkor leghamarabb a gázév harmadik hónapjától tudja megtöbbszörözni átlagfogyasztását, augusztus-szeptemberre nem.
Érdemes tehát mihamarabb beadni a kérelmeket, hogy októberre már nagyobb mennyiségben legyen biztosítva az alacsonyabb gázár.
Nincs egységes kérelem, eljárás
A neten böngészve úgy tűnik, az önkormányzati jegyzők nem kaphattak iránymutatást arra, hogyan is kell intézni a bizonyítvány kiadását. Nem egységes ugyanis a különböző önkormányzatoknál, hogy milyen tartalmú kérelmet kell beadniuk az igénylőknek (van, ahol egy sima email is elég), és hogy kell-e hozzá valamit mellékelni, s ha igen, akkor mit.
Budapest XIII. kerületében például kérnek alaprajzot is (lehet kézzel rajzolt is), és ha van, használatba vételi engedélyt, Vecsésen viszont nincs ilyen kritérium, a tatai önkormányzat oldalán pedig azt jelzik, hogy helyszíni szemlét is tarthatnak (szükség esetén). A vecsési jegyző a tájékoztatáshoz kapcsolódó videoüzenetben azt is elmondta, hogy nagy az érdeklődés, illetve hogy nem ellenőriznek senkit, arra törekednek, hogy mindenki minél hamarabb megkapja a hatósági bizonyítványt.
Olvasónktól kapott jelzés alapján más településen már van is, aki megkapta a hatósági bizonyítványt (A nyitóképen egy ilyen hatósági bizonyítvány látható).
Hogy milyen formában lehet a bizonyítványt eljuttatni a szolgáltatóhoz, azt viszont még nem tudni - az oldalukon lévő tájékoztatásban azt írják, a benyújtás módjáról hamarosan részletes tájékoztatást ad az MVM Next.
A jegyzőknek küldött levélből kiderült, kötelező a helyszíni szemle
Mindeközben az illetékes szervek is igyekeznek lépést tartani az új szabályozás adta kihívásokkal. A Miniszterelnökség és a Belügyminisztérium közös körlevelet küldött ki minden jegyzőnek szeptember 12-ei keltezéssel arról, hogyan is kell kiadni a hatósági bizonyítványt. A levélben azt is írják, hogy
mivel a hatósági bizonyítvány a ténylegesen kialakult állapotot igazolja, ezért csak helyszíni szemle nyomán adható ki.
Ami abból a szempontból meglepő, hogy a szeptember 9-i rendeletben nem említenek kötelező helyszíni szemlét.
Kérdeztük is erről az illetékeseket: a miniszterelnökségi sajtóiroda azt írta megkeresésünkre, hogy a vonatkozó szeptember 9-ei rendelet tartalmazza, hogy a lakásonkénti kedvezményes mennyiség igénybevételéhez szükséges "hatósági bizonyítvány a ténylegesen kialakult állapotot igazolja", amiről az általános közigazgatási eljárási szabályok szerint a dokumentum kiállítója helyszíni szemlén győződhet meg. Úgy tűnik, ezt nem tudták azok az önkormányzatok, amelyek már adtak ki hatósági bizonyítványt, helyszíni szemle nélkül.
Ennek fényében egyébként az is kérdéses, hogy mi lesz a helyszíni szemle nélkül kiadott bizonyítványokkal. Ez a kérdés azért is érdekes, mert a jegyzőknek központilag kiküldött levélhez mellékelték a hatósági bizonyítvány mintáját is, amely bár tartalmilag egyezik a hozzánk eljuttatott, már megkapott hatósági bizonyítvánnyal, mégsem teljesen azonos.
Kérdés, hogy ezeket a már kiadott bizonyítványokat elfogadja-e majd a szolgáltató, vagy újat kell kérni/kiadni. Ezen kívül a jegyzők kaptak még a levél mellékleteként egy ajánlott jegyzőkönyvmintát is, amit nyilván ki kell tölteniük az ezek szerint kötelező helyszíni szemle során. A fogyasztók kérelmére azonban nem lesz egységes minta, és arról sem rendelkezik a kormányzati levél, hogy kell-e alaprajzot vagy használatba vételi engedélyt is mellékelni a kérelemhez, vagy hogy ezt esetleg a helyszíni szemlén be kell-e mutatni.
A fogyasztók számára a kötelező helyszíni szemle egyfajta biztonságot jelenthet, hiszen ha megtörtént, akkor a szolgáltató oldaláról valószínűleg nehezebben megkérdőjelezhető a családi fogyasztói közösség státusa. Ez azért lehet fontos, mert
ha a szolgáltató vagy a hatóság kezdeményezésére indított vizsgálat alapján az derül ki, hogy nem volt annyi "lakás rendeltetési egység", ahányra szólt a hatósági bizonyítvány, akkor a gáz átlagfogyasztási különbözetet a piaci ár 150 százalékával kell megfizetnie a fogyasztónak.
Lakás rendeltetési egység
Hogy mit számít "lakás rendeltetési egységnek", azzal kapcsolatban az országos településrendezési és építési követelmények (oték) "lakás" fogalmára (105. §) hivatkozik a gázátlagfogyasztás-többszörözésről szóló kormányrendelet. Érdemes ezt is megnézni, mert nemcsak azt írja elő, hogy
a lakásban kell legyen pihenési, főzési, mosogatási, étkezési, tisztálkodási, mosási, illemhely-használati lehetőség,
illetve az életvitelhez szükséges tárgyak tárolásához helyiség, hanem azt is, hogy a 30 négyzetmétert meghaladó méretű lakásnál legalább egy lakószoba minimum 16 négyzetméteres kell hogy legyen, és abba nem számít bele a főzésre és étkezésre szolgáló rész. Hogy ezt mennyire veszik szigorúan, nem tudni, de több olyan családdal is beszéltünk, ahol ez a feltétel nem teljesül, mert ezen szabályok figyelembe vételével az egyik lakásban nincs 16 négyzetméternél nagyobb lakószoba.
Kérdéses még az is, hogy kell-e külön bejárattal rendelkezniük az egyes "lakás rendeltetési egységeknek", vagy elfogadott az is, hogy ha egy bejárat van, de mondjuk a tetőtérben vagy az ingatlan egy részében kialakítottak egy különálló lakást. A szeptember 9-ei rendeletben, illetve az oték-ben nincs erre utalás, viszont az előbbi alapján a CSOK-os tetőterekre is lehet igényelni a gázátlag-fogyasztás többszörözését.
Érdekes az is, hogy bár a rendelet címe szerint "családi fogyasztói közösséget" említ, nem köti ki, hogy az ingatlanban lakóknak családtagoknak kell lenniük. Ez alapján az egy ingatlanban, egy mérőórával, de több "lakás rendeltetésű egységben" lakók úgy is igényelhetik az átlagfogyasztás többszörözését, ha nem rokonok. Hogy így van-e, többek között ezt is kérdeztük az MVM-től, ahonnan egyelőre nem kaptunk választ.
