Ismét több százmillió forint vissza nem térítendő európai uniós támogatásban részesül egy olyan alapítvány, ami erősen kötődik a nemrég költségvetési csalás és más bűncselekmény miatt vád alá helyezett Simonka György fideszes országgyűlési képviselőhöz - tudta meg a 24.hu. A két hete született támogatói döntés szerint a korábban több gyanús beruházásban is érintett Dél-Békés Mezőgazdasági Termelőiért Közhasznú Alapítvány (DBMTKA) ezúttal őshonos háztáji állatok és növények bemutatására kap 450 millió forintot. A tervek szerint a majdnem félmilliárdos összegből egy turisztikai attrakció keretében mutatnának be egyebek mellett:
- 13 féle tyúkot,
- szarvasmarhákat,
- gyimesi racka juhokat,
- valamint 16 őshonos gyümölcsfát, és szőlőt.
Érdekes körülmény, hogy ugyanez az alapítvány 2017-ben egy ezzel csaknem megegyező elképzelésre már elnyert háromszázmillió forint brüsszeli támogatást. Akkor Mezőhegyes volt a beruházás központja, most pedig az onnan mindössze 26 kilométerre fekvő Dombegyházon kellene egy meglehetősen hasonló projektet megvalósítani.
Csakhogy - mint arról a helyszínen meggyőződtünk - a Mezőhegyesre megálmodott turisztikai központból máig nem valósult meg semmi, noha az eredeti tervek szerint idén júliusra be kellett volna fejezni a kivitelezést.
Ez utóbbi projekt merőben hasonlít azokhoz az Európai Unió által szintén százmilliókkal támogatott, meg nem valósult szellemberuházásokhoz, amelyeknek Simonka György falujában, Pusztaottlakán kellett volna létrejönniük.
Hemzseg a szellemberuházásoktól Simonka faluja, a hatóságok csak nézik
Olyan uniós százmilliók útját követtük Pusztaottlakára, amiknek a sorsa nem szerepel a fideszes politikus elleni vádemelésben.
"A beruházás nullán áll"
Az említett háromszázmillió forint útját nemrég Mezőhegyesig követtük. A világhírű ménesbirtokáról ismert településen az eredeti pályázati tervek szerint őshonos állatbemutató farmot, komplex látogatóközpontot, és ajándékboltot kellett volna találnunk, ám a beruházás elemei közül egyet sem valósítottak meg annak ellenére, hogy 162 millió forintot már átutalt a DBMTKA részére a Magyar Államkincstár. Ráadásul a majdani turistaközpont helyét sem jelöli semmi a városban, azt csak némi kérdezősködés után találtuk meg a település szélén fekvő halastavak egyike mellett.
Az uniós beruházást jelző tábla egy kocsmaként üzemelő faház oldalára van kifüggesztve. Érdeklődtünk is a projekt állásáról a kocsmárosnál, aki nem tudott felelni kérdésinkre, ezért a kollégájához fordult segítségért:
Te, van itt valami állatbemutató? Egy éve vagyok itt és nem tudok róla
- érdeklődött zavart kacajjal munkatársánál.
Társa már tájékozottabb volt, és a tó melletti terület szélére, egy körülbelül száz négyzetméteres zárt kerthez irányított minket. Itt két mangalicát, néhány bárányt, és körülbelül egy féltucat tyúkot találtunk, ám a látottak nem arra utalnak, hogy erre költötték el a pályázat forrásait.
A kocsmában érdeklődésünkre megadták a pályázatban szerepkő konzorciumi partner - Az Egészségünkért Természetbarát és Egészségmegőrző Egyesület - vezetőjének elérhetőségét, akit fel is hívtunk. A férfi idegesen azt közölte, telefonon nem hajlandó válaszolni kérdéseinkre. Ugyanakkor a háromszázmilliós pályázatról szólva annyit azért elárult:
A beruházás folyamatban van, nullán áll még, amit ön látott, annak semmi köze a beruházáshoz.
Mindez azért is érdekes, mert a projektre eddig kifizetett 162 millió forintból 12 milliót számlák alapján fizetett ki az államkincstár, ami további kérdéseket vet fel a "nullán álló" beruházás tekintetében. De sajnos erre sem kaptunk választ a konzorciumi partnertől, aki hamar bontotta a vonalat.
Említésre méltó körülmény, hogy ottjártunk után nem sokkal a palyazat.gov.hu pályázati portálon átírták a beruházás megvalósítási határidejét 2020. december 31-ére, csakúgy mint két pusztaottlakai beruházás esetében.
Új pályázat a nem létező beruházás sikerén felbuzdulva
A mezőhegyesi látogatás után a frissen elnyert 450 millió forintos pályázatot is górcső alá vettük. Ennek pikantériája, hogy abban éppen a máig meg nem valósult háromszázmilliós projekt sikerére hivatkoztak. Azt írták:
Az alapítvány korábban már sikerrel pályázott hasonló témában, mely sikeren felbuzdulva új területeket is be kíván vonni a programba, erre igényli a támogatást.
Külön kiemelték azt is, hogy bár a két pályázat merőben hasonló, nincs átfedés, így kettős finanszírozás nem áll fenn, pedig a két pályázatnak címe is majdnem megegyezik. Fontos kérdés ugyan, de az nem derül ki a friss pályázatból, hogy miért van szükség két meglehetősen hasonló turisztikai központra 30 kilométeren belül.
Alapítvány: kapacitáshiány az építőiparban
Megkerestük a Dél-Békés Mezőgazdasági Termelőiért Közhasznú Alapítvány is. Érdeklődtünk a háromszázmillió és a 450 millió forintos beruházásról is. Előbbit illetően többek közt azt kérdeztük:
- Milyen munkálatokat hajtottak végre az elmúlt csaknem két évben?
- A kormányzati pályázati portál szerint 150 millió forint előleget kifizettek az alapítvány részére, mennyit költöttek el az összegből, és mire fordították?
- Az adatok szerint 12 millió forintot nemrég számlák alapján fizetett ki az alapítványnak az államkincstár, miközben a konzorciumi partnerük szerint eddig semmi nem valósult meg a projektből. Milyen számlák alapján fizettek az alapítványnak?
A friss 450 millió forintos vissza nem térítendő támogatásról érdeklődve pedig azt kérdeztük:
- Miért van szükség egy merőben hasonló projektre a Mezőhegyestől mindössze 26 kilométerre fekvő Dombegyházán is?
- Azt írták, a korábbi sikeren felbuzdulva pályáztak újra. Az első pályázatból viszont semmi nem valósult meg, mit neveznek pontosan sikernek?
Mindezekre nem adott választ a DBMTKA. Helyette egy konkrétumokat többnyire mellőző levelet küldtek, amiben egyebek mellett azt írták:
Ön előtt is ismert tény kell, hogy legyen az építőiparban jelentkező kapacitáshiány valamint a költségek folyamatos növekedése, ezen okok miatt a projekt tervezése, aktualizálása folyamatos volt, azért, hogy a pályázati felhívás által támasztott feltételeknek eleget tudjunk tenni. Alapítványunk a Közreműködő Szervezettel folyamatos egyeztetést végez a sikeres és szabályos projektmegvalósítás érdekében, amelynek köszönhetően az előrehaladás hatályos Támogatási Szerződésnek megfelelően zajlik.
A válasz egyrészt azért érdekes, mert csaknem két évvel ezelőtt nyerték el az első háromszázmilliós pályázatot, és ennyi idő alatt semmilyen látszata nincs a projektnek.
Másrészt azért, mert a Békés Megyei Önkormányzat nyilvántartása szerint a beruházáshoz még tervek sem készültek, így pedig nem tűnik túl meggyőző érvnek az építőipar kapacitáshiányára hivatkozni, tervek nélkül ugyanis építkezés sincs.
Rokonok, barátok, üzlettársak, és Simonka György
A Dél-Békés Mezőgazdasági Termelőiért Közhasznú Alapítványt 12 évvel ezelőtt, 2007-ben alapították Pusztaottlakán, épp egy évvel azután, hogy Simonka Györgyöt polgármesterré választották a településen. 2009-ben a fideszes politikus édesanyja és felesége is kuratóriumi tagja volt az alapítványnak, majd néhány évig Simonka unokahúga vette át a DBMTKA vezetését.
Később próbálták a családtól távolabb helyezni az alapítványt, az például a HVG riportjából derült ki tavaly, hogy a százmilliós pályázati pénzeket kezelő szervezet székhelyét egy lerobbant és elhagyottnak tűnő bódéba jegyezték át Mezőkovácsházára egy időre. Ennek ellenére mégsem sem sikerült eltávolítani teljesen a DBMTKA-t a Simonkáéktól, ugyanis annak kuratóriumában ketten is ülnek olyanok, akik a kormánypárti politikus üzlettársai voltak a Magyar Termés Tész Kft.-ben és a Paprikakert TÉSZ Kft.-ben. Ez az a két társaság, amelyek tevékenysége a politikus elleni vádemelés lényeges részét képezi, az ügynek a politikus mellett további 32 vádlottja van, igaz azt nem tudni, hogy köztük vannak-e az alapítvány kuratóriumi tagja is.
Zár alá vette a rendőrség Simonka György fideszes képviselő otthonát
Egyre jobban szorul a hurok a vád alá helyezett kormánypárti politikus nyaka körül.
A DBMTKA az elmúlt 12 évben tetemes mennyiségű támogatást kapott a mind a hazai költségvetésből mind az Európai Uniótól. Utóbbitól 2007 óta több mint egymilliárd forint áramlott az alapítványba, amelynek kétes ügyei is akadnak bőven. Az egyik esetben épp a 24.hu korábbi cikke alapján még nyomozás is indult a szervezet tevékenysége miatt. De Hadházy Ákos még az LMP politikusaként derített fényt arra, hogy a Simonkához köthető alapítvány összefüggésbe hozható azzal a Public Sector Kft.-vel is, ami több nagy projekt előkészítését intézte Mengyi Roland korrupció miatt immár első fokon három év börtönre ítélt fideszes politikus pályázataival kapcsolatban.
Tétovázó hatóságok
A Mezőhegyesen el nem készült őshonos állatok bemutatását célzó turisztikai fejlesztés az Európai Unió Terület- és Településfejlesztési Operatív Programjából (TOP) kapja a vissza nem térítendő 300 millió forintos támogatást. A TOP-pályázatok megvalósulását - egyéb pályázatokhoz hasonlóan - elméletileg hatóságok ellenőrzik. Ebben az esetben a Pénzügyminisztérium az irányítóhatóság, de közreműködő szervezetként ténylegesen a Magyar Államkincstár követi a beruházásokat. Mezőhegyes pályázatait az államkincstár békéscsabai állampénztári irodái ellenőrzik. Feladatuk a támogatási kérelmek befogadása, a kedvezményezettekkel való közvetlen és intenzív kapcsolattartás, a projektek megvalósulásának nyomon követése és a kifizetési kérelmek valamint a támogatási szerződések kezelése.
Ezért megkerestük az államkincstárat a szóban forgó pályázattal kapcsolatban. Főként arról érdeklődtünk, hol tart beruházás. A kérdéseket már annak ismeretében tettük fel, hogy megbizonyosodtunk róla, a helyszínen nincs nyoma a kivitelezésnek. Az államkincstár hosszas telefonálgatás után azt közölte, hogy az irányítóhatóság, azaz a Pénzügyminisztérium fog válaszolni. Ahonnan végül 8 napnyi tétovázás mindössze annyit küldtek vissza:
Az érintett projektek részletes támogatási adatai megtalálhatóak a kormányzati pályázati portálon.
Kiemelt kép: Bieleik István / 24.hu
