Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint a világban jelenleg is több mint egymilliárdan dohányoznak, és ez a szám az előrejelzések szerint 2025-re sem fog érdemben változni. Magyarországon több mint 2 millióan gyújtanak cigarettára, amivel nemcsak magukat, hanem a környezetükben élő nem-dohányosokat is veszélyeztetik. Ugyanis cigarettázáskor nem csak a dohányos saját szervezetét érik a füstben keletkezett káros anyagok, hanem a környezetükben lévőkét is. Arról nem beszélve, hogy a füsttől barnák lesznek az otthonunk falai, emellett az állott füstszag beleivódik a hajunkba és a textíliákba is.
Elfüstöljük az egészségünket
Egy szál cigaretta meggyújtását követően több mint hatezer vegyi anyag keletkezik a füstben, amelyek jó része bejut a szervezetünkbe. A nikotinról köztudomású, hogy komoly függőséget okoz, ugyanakkor ma már a témában jártas vezető tudományos szervezetek is azon az állásponton vannak, hogy elsősorban nem a nikotin, hanem az égés és a füst az, amelyek a dohányzással kapcsolatos betegségek kialakulásáért felelősek. A füstben ugyanis a kimutatott több ezer vegyi anyag közül 93-ról állapította meg az FDA, az Amerikai Egyesült Államok Élelmiszer és Gyógyszerengedélyezési Hivatala, hogy káros vagy potenciálisan káros az egészségre.
A füsttel állnak összefüggésben - mint az ma már köztudott - a különböző légzőszervi és az érrendszeri betegségek, de a fogaink és az ínyünk is megsínyli a káros élvezetet.
A legjobb természetesen az, ha egyáltalán nem szokunk rá a dohányzásra. Így nem csak saját magunkat, de szeretteinket, barátainkat, kollégáinkat is megóvjuk az ártalmaktól. Azáltal, hogy rá sem gyújtunk, megóvhatjuk őket a füstben keletkezett káros anyagok szervezetbe jutásától, egészségük károsításától. Ha viszont már rászoktunk, igyekezzünk minél hamarabb letenni a cigit. A leszokással egyértelműen és arányosan csökken a megbetegedések valószínűsége. Ezért, ha már dohányzunk, a leghatékonyabb és legeredményesebb módja az ártalomcsökkentésnek, ha felhagyunk a dohányzással.
A dohányosok egy része azonban minden figyelmeztetés ellenére sem hagyja abba a dohányzást és vállalja a kockázatokat, esetleg megpróbálkozik más, alternatív megoldásokkal.
Égés helyett ártalomcsökkentés
Azon felnőtt dohányosok számára, akik az ismert egészségügyi kockázatok és figyelmeztetések ellenére sem szoknak le, alternatívát jelenthetnek a különféle a füstmentes technológiák, amelyeknek a lényege, hogy égés helyett olyan hőmérsékletre hevítik a dohányt, vagy a nikotin tartalmú folyadékot, ami már elég ahhoz, hogy a nikotint is tartalmazó pára felszabaduljon, de van olyan megoldás is, amelynél kémiai reakció révén keletkezik nikotinpára.
Ezeknél a különféle technológiáknál mivel nincs égés, nincs füst sem, így kevesebb káros és potenciálisan káros anyagot bocsáthatnak ki, mint a cigaretta, és a dohányzó környezetében tartózkodók számára is kevésbé zavaró a használatuk.
Szó sincs persze kockázatmentességről: a füstmentes technológiák is tartalmaznak nikotint, ami például függőséget okoz, és egyelőre ezen új alternatívák használatának hosszútávú hatása sem ismert.
Az egyértelmű kell, hogy legyen minden dohányos számára, hogy a dohányzás ártalmainak teljes kiküszöbölését kizárólag a dohány- és nikotintartalmú termékek fogyasztásának végleges abbahagyása biztosíthatja. Az ártalomcsökkentés leghatékonyabb módja továbbra is kizárólag az, ha nem dohányzunk.
A cikk társadalmi felvilágosítás céljából, reklámnak nem minősülő tájékoztatásként készült a Philip Morris Magyarország Kft. hozzájárulásával.
