Korunk egyik legnagyobb egészségügyi kockázatát a dohányzás jelenti, amely nemcsak a fogyasztókat, hanem a füstnek kitett nem dohányzókat is fenyegeti. A káros szokás a szív- és érrendszeri betegségektől a daganatos elváltozásokig számos súlyos egészségügyi problémát okozhat, a kórházi kezelések és a korai halálesetek pedig az államra is komoly gazdasági terheket raknak. A füstnek azonban van ettől eltérő és ennél nem kevésbé ártalmas megjelenési formája is.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai alapján napjainkban a teljes népesség 90 százalékát fenyegeti a nem megfelelő levegőminőség is. Az aktív és passzív dohányzásban rejlő veszélyek felismerésével egyre több olyan jogszabály születik, amelyekkel az üzletekből, vendéglátóhelyekről, közterületekről igyekeznek kiszorítani a füstölgőket - ebben egyébként hazánk is az élmezőnyhöz tartozik. Az olyan világvárosokban, mint Peking, Mexikóváros vagy New York pedig már ki is tiltották a dohányosokat a nyilvános helyekről, így a kórházakban, éttermekben, tömegközlekedési eszközökön vagy éppen a köztereken sem szabad cigarettázni. Kérdés persze, hogy lehet-e valaha teljes egészében füstmentes egy nagyváros.
A dohányzók esetében például komoly akadályt jelent, hogy világszerte nagyjából egymilliárd embert a sorozatos egészségügyi figyelmeztetések, a káros szenvedély felhagyását szorgalmazó kampányok és a szigorítások sem képesek eltántorítani attól, hogy újra és újra rágyújtsanak. Egyelőre nem látszik az a forgatókönyv, amely szerint érzékelhetően csökkenne a dohányzók száma, miközben a dohányzási szokások alakításában mintha lenne mozgástér.
Miközben egyértelmű, hogy a leszokásnál nincs jobb alternatíva azok számára akik csökkenteni akarják a dohányzás ártalmait, elképzelhető, hogy a hosszú távú megoldást segíti a dohányzási szokások átalakítása, és ennek érdekében a dohányipari cégekkel való együttműködés.
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján legalábbis egyre több dohányzó ismeri fel a szenvedélyével járó egészségügyi kockázatokat, illetve gondolja át hozzáállását a jogszabályi szigorítások miatt. Ebben a mederben haladva mind többen intenek búcsút a hagyományos dohánytermékeknek és fordulnak alternatív megoldások felé. Ilyenek az égést kiküszöbölő füstmentes dohányzási alternatívák, amelyekre egyre bővül a kereslet, és ez a gyártókat is az efféle innovációk fejlesztésre sarkallja.
A nikotint tartalmazó füstmentes technológiák portfóliója igen széles lehet. A folyadékot párologtató e-cigaretták mellett dohányt tartalmazó füstmentes alternatívák is elérhetőek világszerte a felnőtt dohányzók számára.
Az ilyen eszközök nem égetéssel, hanem hevítéssel szabadítják fel a nikotint, ezért füst helyett nikotin- vagy dohánypárát állítanak elő.
Ebből adódóan ─ a hagyományos dohánytermékekkel ellentétben - mérséklik a füsttel járó, fokozott kockázatokat mind a dohányzók, mind a környezetük vonatkozásában, mivel a füstmentes technológiák jelentős mértékben csökkentik a felszabadult káros és potenciálisan káros anyagok mennyiségét.
Természetesen ezek az alternatív megoldások sem veszélytelenek, hiszen például ezek által is nikotin jut a szervezetbe, amely erős függőséget okozó anyag, azonban az eddig elvégzett klinikai vizsgálatok szerint az ártalom kisebb kockázatát hordozzák, mint a hagyományos cigaretták. A dohányzás és a nikotin ártalmainak kiküszöbölését kizárólag a dohány- és nikotintartalmú termékek - akár passzív - fogyasztásának abbahagyása biztosíthatja. Mindazonáltal könnyen elképzelhető, hogy a nem is olyan távoli jövő jó levegőjű városa, ha nem is lesz dohánymentes, de a fogyasztókra és nem dohányzókra egyaránt veszélyes füst hiányzik majd belőle.
A cikk társadalmi felvilágosítás céljából, reklámnak nem minősülő tájékoztatásként készült a Philip Morris Magyarország Kft. hozzájárulásával.
Kiemelt kép: iStockphoto
