A belga fővárost megállítani még nem sikerült, de egy ingatlanra azért beruházott a kormány. A XVIII. századi épület a város egyik legelegánsabb negyedében található.
A magyar állam még 2021-ben vásárolt meg egy nagy értékű, 2300 négyzetméter lakóterületű, műemlék jellegű ingatlant Brüsszel belvárosában – írta meg a Népszava.
Egy ingatlanpiaci szakértő 5 millió euróra, jelenlegi árfolyamon 1,8 milliárd forintra taksálta a vételárat, míg egy másik, aki hallott a tranzakcióról, 6-7 millió euró közötti összeget (2,2- 2,6 milliárd forint) emlegetett a lapnak. A magyar parlament honlapján fellelhető és a külügy idei költségvetéséről készült összefoglalóból az legalább kiderül, hogy a brüsszeli EU-negyedet a kormányzati és diplomáciai negyeddel összekötő sugárút, a Rue de la Loi 9. szám alatt álló ház felújítása 2,1 milliárd forintba (5,6 millió euró) kerül.
A brüsszeli nagykövetség megerősítette az ingatlan megvásárlását, de arról többet nem árultak el. A lap tíz kérdést is elküldött a Külgazdasági és Külügyminisztériumnak, többek között arról, hogy pontosan mikor, milyen célra és milyen áron vették meg a XVIII. században épült háromszintes, patinás épületet. Ezekre egyelőre semmilyen válasz nem érkezett.
Brüsszeli illetékesek szerint a magyarok viszonylag hosszú ideig kerestek ingatlant a fővárosban, és számos épületet megnéztek. Azt nem tudni, hogy a kormány miért ezen a kifejezetten patinás, drága helyen nézett ki ingatlant. Egy helyi forrás szerint az ingatlan korábban Gilles Martin francia milliárdos tulajdonában lehetett. A Népszava tájékoztatása szerint a közelben van Oroszország és az Egyesült Államok nagykövetsége is.
A helyszínen található tábla szerint az épületet a Laterex Építő Zrt., a kormányzati építési közbeszerzések egyik gyakori szereplője és nyertese újíthatja fel. A tárca egyelőre arra sem válaszolt, hogy kiírtak-e közbeszerzést a munka elvégzésére.
Kormányhatározat is született a brüsszeli ingatlan felújításáról, de részleteket azért nem lehet tudni, mert a kormány úgynevezett „kétezres” kormányhatározat mögé rejtette, pontosan mit, mennyiért végeztetne el az épületben. Ligeti Miklós, a Transparency International jogi igazgatója azt mondta: a sorszámuk alapján kétezresnek nevezett kormányhatározatok „nem titkos, ám nem nyilvános” kategóriába tartoznak.
