Nagyszabású, háromnapos Szent István-fesztivált tervez a kormány augusztus 20. alkalmából - harangozta be májusban a Magyar Hírlap, kiemelve: a nemzeti ünnepet minden eddiginél grandiózusabb módon ünneplik meg Budapesten. Később Guller Zoltán, a Magyar Turisztikai Ügynökség vezérigazgatója ezt azzal toldotta meg, hogy Európa legnagyobb fény- és tűzijátékát szervezik meg, amely a dunai rakpartok több mint négy kilométeres szakaszán lesz látható. Guller elmondta, hogy az államalapítás előtt tisztelgő hivatalos megemlékezéseket az idén több napos, a főváros egészét érintő Szent István-napi programsorozatként tervezi megtartani az MTÜ, hagyományt teremtve ezzel.
Mint a Nemzeti Kommunikációs Hivatal (NKH), valamint a Turisztikai Marketingkommunikációs Ügynökség Zrt. által kötött szerződésből kiderül,
a hagyomány megteremtése az idén nettó 6 milliárd 575 millió forintba kerülhet. Ráadásul ebben a tűzijáték ára nincs benne: a látványosság szervezésre kiírt közbeszerzési eljárás jelenleg ajánlattételi szakaszban van.
A mostani megbízás (Rendezvényszervezési és komplex kommunikációs ügynökségi feladatok ellátása a Turisztikai Marketingkommunikációs Ügynökség Nonprofit Zrt. részére a Szent István Napi ünnepségsorozat kapcsán) értékének 70 százalékát, tehát nettó 4,6 milliárd forintot az NKH köteles kimeríteni, a fennmaradó 30 százaléka opciós. Hogy a hatalmas összegből pontosan hol és milyen rendezvényeket szerveznek, a szerződés törzsszövegéből nem derül ki.
A nyertes az állami tulajdonú Antenna Hungária Zrt. A feladat annak a 30 milliárd forintos rendezvényszervezési keretmegállapodásnak a része, amelyet a Rogán Antal tárcája alatt működő kommunikációs hivataltól nyert el a műsorszóró tavaly nyáron. Alvállalkozónak a cég akkor a tízmilliárdos állami kommunikációs megbízásokat elnyerő Balásy Gyula cégeit, illetve a Fidesz kedvenc őrző-védőjeként ismert Valtont vonta be.
Újabb közpénzcsapot nyitottak meg: a rendezvényszervezés az új plakátkampány
Az Antenna Hungária Zrt. távközlési cég 30 milliárd forintos rendezvényszervezési keretszerződést nyert el a Rogán Antal-féle Nemzeti Kommunikációs Hivataltól .
Sokan máshogy teremtenének hagyományt
A Magyar Hírlap értesülései szerint az augusztus 20-ai rendezvénysorozat méretét az indokolja, hogy az - ha a járványügyi helyzet igazolja a várakozásokat - akár a koronavírus utáni újrakezdést is szimbolizálhatja Magyarország számára. Ezzel azonban többen nem értenek egyet: májusban az MSZP indított aláírásgyűjtést azért, hogy a tűzijáték és a rendezvénysorozat árát a kormány inkább a járványhelyzet enyhítésére, védekezésre és azoknak a családoknak a támogatására fordítsa, akik elvesztették megélhetésüket. Ezzel egy időben startolt el egy mostanra 82 ezer aláírásnál járó civil petíció, amelynek középpontjában szintén a rendezvénysorozat árának felhasználása áll. Az aláírásgyűjtés elindítója úgy fogalmazott:
a pandémia utáni újrakezdést jobban szimbolizálná, ha lemondanánk az augusztus 20-ára tervezett grandiózus pénzégetésről, és valami újat találnánk ki, amivel valóban méltóképp tudnánk ünnepelni a magyar állam születésnapját.
Cikkünk írása idején több mint tízezer aláírásnál tart a Lemondok a tűzijátékról a Lánchíd javára elnevezésű petíció is, ennek elindítója arról ír, hogy miközben a turisztikai ügynökség minden eddiginél nagyobb tűzijátékkal akarja megünnepelni az államalapítást, a Lánchíd
gyakorlatilag szétrohad. (…) Felújítására az előző városvezetés és a jelenlegi sem tudta előteremteni az elegendő anyagi fedezetet. Ezúton kérjük a kormányt, hogy a gigantikusra tervezett tűzijátékra fordítandó pénzt csodás nemzeti örökségünk felújítására költse inkább!
A Lánchíd renoválását valóban hamar el kellene kezdeni, mivel a még Tarlós István ideje alatt készült szakvélemény szerint komoly szerkezeti hibái vannak. Karácsony Gergely főpolgármester néhány napja a Facebookon úgy fogalmazott: hivatalba lépése után azonnal jelezte a kormánynak, hogy az előző városvezetés közbeszerzése alapján nem elég a beígért hatmilliárd forint kormányzati támogatás a Lánchíd és az Alagút együttes felújítására, a főváros pedig a saját 17,3 milliárdos részénél többet nem tud költeni.
Amikor világos lett, hogy a kormány több pénzt nem ad, azt kértük a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsának ülésén, hogy a 6 milliárdos támogatást - az Alagút felújításának elhagyásával - költhessük csak a Lánchíd felújítására, illetve módosíthassunk olyan közbeszerzési feltételeken, amik a szakértők egybehangzó állítása szerint drágították a beruházást. A kormányzati hatmilliárd és a fővárosi 17,3 milliárd így elegendő is lenne. Ígéretet kaptunk a kormánytól - csakhogy azóta sem történt semmi: a kormányhatározat változatlanul csak akkor biztosítja a hatmilliárdos támogatást, ha egyszerre történik meg a híd és az alagút felújítása, az egyszer már rettenetesen drágának bizonyult feltételek mellett
- írta Karácsony, hozzátéve, a Lánchidat akkor is felújítják, ha beleroskadnak, ami szerinte nem kizárt,
mert a kormány éppen annyi pénzt készül elvonni Budapesttől, amiből minden egyes évben fel tudnánk újítani újra és újra a Lánchidat.
Nem csak jövőre, legalább 2024-ig megsarcolná az önkormányzatokat a kormány
A gépjárműadóval, a négyszeresére növelt szolidaritási hozzájárulással és a kiskereskedelmi is különadóval is hosszú távon számol a kormány.
Kiemelt kép: MTI/Mohai Balázs
