Az 1945-1989 közti korszak építészetére a magyarok jó része tűzzel-vassal irtandó szörnyekként tekint, a közvélekedést pedig a kormány is osztja, így az elmúlt években számos megmentésre érdemes épület tűnt el az országból, de a közeljövőben újabbaktól kell elbúcsúznunk.

Ezek közül kettőnek az esete az elmúlt években jókora port kavart: a kecskeméti Kodály Zoltán Zenepedagógiai Intézet könyvtárát, illetve a Várnegyed Virág Csaba (1933-2015) által tervezett Országos Villamos Teherelosztóját (1974-1979) is a szakma jó része, így a Magyar Építőművészek Szövetsége (MÉSZ), illetve az épített örökség értékes darabjainak védelmén dolgozó szervek - köztük az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottsága - véleményével szembeszegülve próbálják elsöpörni, de míg a könyvtárépületnek nem volt túl sok esélye, addig a Teherelosztó előtt még ott állt a lehetőség, hogy a következő évtizedekben ne csak egyre sárgábbá váló fotókon, vagy pixeleket bámulva csodálhassuk meg.

Építészhallgatók és építészek álmodták újra a lebontásra ítélt Villamos Teherelosztót

Virág Csaba a Várnegyedben született modern csodájának bontása a szakma tiltakozása ellenére is megkezdődött. Pedig meg lehetne menteni.

Egészen mostanáig, hiszen az Építészfórum hétfőn délben közölte a Szécsi és Társa Építésziroda által jegyzett átépítés terveit. Az irodát vezető, korábban többek közt az óbudai zsinagógát is helyreállító Szécsi Zsolt a lapnak azt nyilatkozta, hogy

tömegében meg tudják menteni

az épületet, a látványterveket látva ez azonban elég sovány vigasznak tűnik.

A június 9-én jogerőre emelkedett döntés értelmében június 17-én megkezdődtek az átépítési munkák - írja a lap -, melyeknek legkésőbb 2022. augusztus 20-ig be kell fejeződnie, hogy két év múlva már a Szécsi szerint

részben lebontott, visszaépített és helyreállított

épület nyissa meg a kapuit.

Fotó: Magyar Építőművészet, 1979/6.

A nem meglepő módon mélygarázsépítést is magukban foglaló munkák részletei egyelőre nem publikusak - az azonban biztos, hogy a központi terem már odaveszett -, így a néhány látványos képet nézve nem derül fény a tervezett hasznosítás módjára, az azonban egyértelmű, hogy a torony örökre eltűnik, az egykori épület lényegét adó fém és üveg függönyfalat pedig ugyan hasonló formában újjáépítik, azt azonban a Nándor utca, illetve a Bécsi kapu tér felől egy álhistorizáló homlokzat kerül, nem is túl burkoltan sugallva azt, hogy a természetesen mélygarázzsal is bővített egykori ipari épületnek, ezzel pedig a XX. századi építészettörténet egy érdekes szeletének semmi keresnivalója a kormány által egyre gyorsabb tempóban saját szájíze szerint formált Várnegyedben.

A látványtervek az Építészfórum cikkében láthatók.


ÉRTÉKELD A MUNKÁNKAT EGY LÁJKKAL, ÉS OSZD MEG MÁSOKKAL IS! KÖSZÖNJÜK!