Az amerikai demokráciát ért kihívások aláássák a polgári szabadságjogokat világszerte, hívja fel rá a figyelmet washingtoni székhelyű Freedom House nonprofit szervezet kedden kiadott éves jelentésében. Az idei riportban részletesen elemezték az amerikai demokrácia állapotát tekintettel arra, hogy Donald Trump elnök túl van ciklusa felén. Mint írják, Amerikában a demokrácia erős a nemzetközi normákhoz viszonyítva, az utóbbi nyolc évben viszont jelentősen meggyengült, a törvényhozás és a tényalapú újságírás elleni támadások pedig további veszélyt jelentenek rá.
Fotó: Al Drago-Pool/Getty
Images
A jelentésben kiemelik, más nemzeteknél hasonló minta alapján váltotta fel az önkényuralom a demokráciát, és nincs rá garancia, hogy az amerikai demokratikus intézmények ellenállása bármilyen eredménnyel járna az effajta támadások ellen.
A legnagyobb veszély abból ered, hogy az amerikai demokrácia nem tart a végtelenségig, különösen akkor, ha az elnök egyáltalán nem tiszteli a demokrácia alapelveit. Láttuk, ahogy a világ más pontjain, így Magyarországon, Törökországban és Venezuelában a demokratikus intézmények a nyomás hatására megadták magukat. Az antidemokratikus retorika és a demokratikus határok átlépése lehet a kezdete a szabadság aláásásának
- fogalmazott Michael J. Abramowitz, a Freedom House elnöke.
A szabadságindex szerint az amerikai demokrácia Görögországgal, Horvátországgal és Mongóliával van egy szinten jóval elmaradva a régóta fennálló demokráciáktól, így például Németországtól és az Egyesült Királyságtól.
Magyarország zuhanórepülésben
A posztkommunista időszakban sikertörténetként emlegetett Magyarország zsinórban ötödik éve romlott a helyzet, ami azt eredményezte, hogy hazánkat leminősítették és már nem szabad, hanem részben szabad minősítést kapott.
Ráadásul Magyarország az első olyan ország, amely úgy csúszott le a részben szabad minősítésig, hogy korábban a legjobb osztályzatot is megkapta a szabadságjogok érvényesülését tekintetve.
Az értékelésben úgy fogalmaznak, olyan drámai mértékű visszaesésére még nem volt példa az Európai Unió egyetlen tagállamában sem, mint ami Orbán Viktor kormányzása alatt következett be az utóbbi években.
Azt is írják, Orbán módszeresen hallgattatta el a kritikus hangokat a médiában és a civil társadalomban, a Fidesz így szerzett parlamenti többséget a 2018-as választásokon. Nem sokkal később elkergették az országból a Közép-európai Egyetemet. Megjegyzik ugyanakkor, hogy az év tüntetéssorozattal ért véget, amelynek során több ezer ember vonult utcára, hogy Orbán támadásai ellen tiltakozzon.
Tüntetés a Kossuth téren 2018
decemberében Fotó: Bielik István / 24.hu
Magyarország a szabadságindexen az összegyűjthető 100 pontból 70-et ért el, így a vizsgált 195 ország közül az előkelőnek egyáltalán nem mondható 87. helyen végzett.
A környező országok közül Ukrajna (60 pont) és Szerbia (67) tudta alulmúlni hazánkat, a két ország ezzel szintén a részben szabad kategóriában kapott helyet. Ami pedig a többi szomszédot illeti: Horvátország 85, Szlovénia 94, Ausztria 93, Szlovákia 88, Románia pedig 81 pontot szerzett. Az utóbbi felsorolt országok kivétel nélkül szabad minősítést kaptak a Freedom House-tól.
Reagált is a kormány
A Freedom House a Soros-birodalom tagja, Soros pénzeli, és most Soros választási kampányát szolgálja, a többi Soros-szervezettel együtt azért támadja Magyarországot, mert a magyarok úgy döntöttek, hogy nem akarják, hogy hazánkból is bevándorlóországot csináljanak, írta közleményében a Kormányzati Tájékoztatási Központ.
Norvégia vezet, Szíria az utolsó
A jelentés kimondja, hogy a vizsgált országok 44 százaléka szabad, 30 százaléka részben szabad, 26 százaléka pedig nem szabad. Utóbbi kategóriát túlnyomó részben az ázsiai, az afrikai és a dél-amerikai országok teszik ki.
A legrosszabb eredményt Szíria érte el nulla ponttal, a listán Tibet, Türkmenisztán, Eritrea, Dél-Szudán és Észak-Korea előzi meg.
Ami a legdemokratikusabb országokat illeti, Norvégia, Svédország és Finnország áll a dobogó első három fokán egyaránt 100 pontos mutatóval, a top tízbe pedig még Hollandia, Kanada, Uruguay, Luxemburg, Ausztrália, Új-Zéland és Írország fért be.
A legfőbb megállapítások közé tartozik a magyar demokrácia hanyatlásán kívül, hogy háromról tizenegyre nőtt azoknak az országoknak a száma, ahol az etnikai tisztogatásért járt pontlevonás, és hogy egyre több vergődő demokráciában intéznek verbális támadásokat az antidemokratikus vezetők a média ellen, ami a sajtószabadság visszaszorításához vezetett.
Kiemelt észrevétel továbbá, hogy egyre több kormány támadja a határon túlra száműzött állampolgárait. A Freedom House számításai szerint 24 ország - köztük Oroszország, Kína, Törökország, Irán és Szaúd-Arábia - inzultálta a disszidáltakat. Sok esetben zaklatják őket, a kiadatásukat kérik, elrabolják vagy a legrosszabb forgatókönyv szerint kivégzik őket. Erre példa Dzsamal Hasogdzsi szaúdi újságíró törökországi meggyilkolása is.
A szervezet megjegyezte, hogy bár továbbra is magasabb azoknak az országoknak a száma (68), amelyek rosszabb mutatóval rendelkeznek az utóbbi évhez képest, mint azoké, amelyek fejlődtek (50), a két tábor közötti különbség jóval kisebb, mint 2017-ben volt.
A következő, 2019-es jelentés elkészítéséhez különös figyelmet szentelnek majd Brazíliára és az év elején beiktatott Jair Bolsonaro elnök tevékenységére, Lengyelországra és Kínára is.
Kiemelt képünkön Orbán Viktor Tusnádfürdőn 2018-ban. Fotó: Orbán Viktor Facebook oldal
