Magyarország 2019-ben átcsúszott a félig szilárd demokráciák sorából a hibrid rezsimek közé, állapítja meg a Freedom House friss, Nations in Transit című jelentése, amelyet a 444.hu ismertet részletesen.
A dokumentumban a posztszovjet térség és az egykori keleti blokk államait vizsgálják abból a szempontból, hogy mennyire érvényesülnek a demokrácia alapelvei.
Az FH meghatározásában "a hibrid rezsimekben tartanak ugyan választásokat, de törékenyek a demokratikus intézmények, és alapvető kihívások elé állítják a politikai és polgári szabadságjogokat.A jelentés a Balkán egy részét (Bosznia-Hercegovinát, Szerbiát, Koszovót, Montenegrót, Albániát, Észak-Macedóniát), Ukrajnát, Moldovát és Grúziát veszi Magyarországgal egy kalap alá." A hibrid rezsimekhez képest előrébb sorolják az úgynevezett szilárd (Csehország, Szlovénia, Szlovákia, Észtország, Lettország, Litvánia), illetve félig szilárd demokráciákat (Lengyelország, Horvátország, Románia, Bulgária), ugyanakkor hátrébb a félig (Örményország) vagy teljesen szilárd autoriter államokat (Oroszország és az egykori szovjet tagországok).
Az igazán markáns változás az, hogy a legutóbbi jelentésben még Magyarországra is félig, 2015 előtt pedig szilárd demokráciaként tekintettek. Azaz: pár év alatt két kategóriát is zuhant Magyarország, ami példátlan a 25 éve rendszeresen kiadott jelentés történetében.
A jelentést egyébként olyan szempontok szerint állították össze, hogy egy adott országon belül mennyire demokratikus a kormányzás, hogyan zajlanak a választások, milyen a civil szektor állapota, milyen a média függetlensége, milyen az önkormányzatok, helyi hatalom, illetve az igazságszolgáltatás állapota, és milyen a korrupció mérete.
"A 28 oldalas szövegben felvetik azt a kérdést is, hogy az ellenzéki pártoknak vajon meddig indokolt részt venniük a parlamenti munkában" - írja a 444.hu.
Kiemelt kép: Mohos Márton /24.hu
