A koronavírus-járvány megfékezésében Németország sok másik országnak példát mutat, a tendencia immár hosszabb ideje reménykeltő, és a kedden közölt fertőzési adatok is bátorítóak. A járványügyért felelős Robert Koch Intézet (RKI) vezetője, Lothar Wieler sajtótájékoztatóján arról beszélhetett, hogy az fertőzések számának növekedése továbbra is lassul, a meghozott intézkedések sikeresek, ugyanakkor nincs egyértelmű jel arra, hogy a fertőzések száma a továbbiakban is csökkenni fog.
Három okból is fontos volt ez a legutóbbi tájékoztató. Egyrészt, mert több ország is enyhített a járvány megfékezésének érdekében hozott intézkedéseken. Így például:
- Ausztriában megnyithattak a kisebb üzletek, a tervek szerint május 1-ével a többi is kinyithat, majd május 15-étől az összes hotel is.
- Dániában újranyitottak a bölcsődék, óvodák és az iskolák ötödikes osztályig.
- Spanyolországban bizonyos gyárakban újraindulhatott a termelés.
Több országban is lazulnak a járványügyi intézkedések húsvét után
Európa-szerte több országban, így Ausztriában, Dániában, Csehországban, Litvániában, Norvégiában, Spanyolországban, és Olaszországban is lazítanak a járványügyi intézkedéseken.
Másrészt, mert szerdán Angela Merkel kancellár és kabinetje, valamint a tartományok miniszterelnökei (az intézkedések feloldása többségében a tartományok döntéskörébe tartozik) megtárgyalják, hogyan tovább: lehetséges-e könnyíteni a jelenlegi szabályokon azok lejárta, vagyis április 19. után?
Harmadrészt: húsvéthétfőn a Leopoldina Német Tudományos Akadémia állásfoglalást adott ki, amelyben arról nyilvánítanak véleményt, hogy miként lehetne lazítani a jelenlegi korlátozásokon. Ezzel kapcsolatban fontos, hogy noha különböző tudományokhoz kötődő akadémikusok (szociológusok, fizikusok, pszichológusok, közgazdászok, orvosok, jogászok, klimatológusok) nevéhez köthető, nem kutatásokon alapul. Merkel ugyanakkor korábban arról beszélt, hogy a Leopoldina véleménye nagyon fontos lesz a döntéshozatalban.
De miről is szól a 19 oldalas dokumentum?
- Az alapvetése, hogy könnyítések csak akkor jöhetnek, ha a fertőzöttek száma alacsony szinten állandósul, és minél naprakészebb - ha lehetséges, valós idejű - adatok állnak rendelkezésre erről. A pontos kép érdekében az ajánlás szerint ne csak azokat teszteljék, akik kapcsolatba kerültek fertőzöttel vagy tünetei arra engednek következtetni, hogy koronavírusosak, hanem reprezentatív országos és térségi felméréseket is végezzenek a hatóságok.
- Minden könnyítés két szabály szigorú betartása esetén lehetséges csak. A távolságtartási intézkedések megtartásával - vagyis két méternél közelebb ne kerüljenek egymáshoz az emberek -, illetve a maszkviselés előírásával ott, ahol a távolságtartást nem lehet biztosítani, így a tömegközlekedésben, vonaton, buszokon.
- Az iskolák lehető legkorábbi újranyitása 10. osztályig. Az ennél idősebb tanulók és felsőoktatási hallgatók továbbra is online tanulhatnának még, az óvodákat, bölcsődéket pedig azért nem nyitnák újra már a nyári szünet előtt, mert ezekben nagyon nehéz lenne fenntartani a távolságtartási és maszkviselési előírásokat. Az iskolákban is egy teremben maximum 15 fő tartózkodhatna, az alaptantárgyakat oktatnák (német és matematika), és itt is be kell tartani a távolságtartási és egyéb higiéniai előírásokat.
- Újranyithatnának a jelenlegi szabályozások miatt bezárt kiskereskedelmi üzletek, vendéglátóhelyek és hivatalok, de itt is érvényesülnie kell a távolságtartási szabályoknak, ahogy a privát és üzleti célú repülőutaknál, valamint a különböző társadalmi, kulturális és sportrendezvényeknél is.
A korlátozások fokozatos lazítását javasolják a német akadémikusok
Bizonyos helyzetekben kötelezővé tennék a maszk viselését, de amint csak lehet, vissza kell állítani az iskolák működését.
Biztosan más lesz az élet
Utóbbi ajánlások már nagyon jól hangzanak, de a német politikusok egybehangzóan arra figyelmeztetnek, ez nem azt jelenti, hogy minden visszatér a rendes kerékvágásba. "Nem a normalitás visszatéréséről" van szó, hanem hogy "miként néz majd ki az új normalitás" - nyilatkozta Saar-vidék tartomány miniszterelnöke, Tobias Hans.
Noha a Leopoldina javaslatait olvasva úgy tűnik, hogy a közlekedés közbeni kötelező maszkviselet lesz az egyetlen látványos foganatja az új időknek, ez egyáltalán nem biztos. A szabaddemokrata FDP elnöke, Christian Lindner például azt vetette fel, hogy ő kötelezővé tenné a maszkviselést az egészségügyben dolgozóknak és minden olyan szakma képviselőinek, akik munkájuk közben emberekkel lépnek kapcsolatba, így az óvodákban, bölcsődékben, vagy a szolgáltatásban dolgozóknak.
Egy másik hosszú távú következménye a járványnak, hogy a vendéglátó- és turisztikai helyeken is érvényben maradnának a távolságtartási rendelkezések. Ezen kívül például
Schleswig-Holsteinban azon gondolkoznak, hogy az alkoholkiszolgálás tilalmát is bevezetik.
Ugyanis amikor a távolságtartási szabályokat bevezették a tartományban, az első időkben még a kocsmák, éttermek is nyitva maradhattak, és azt vették észre, hogy minél több alkohol fogyott, annál kevésbé ügyeltek az emberek az előírásokra. A helyi szociáldemokrata ellenzék vezetője, Ralf Stegner ezt a tilalmat nem támogatja, ő inkább a nyitvatartást és a távolságtartást kontrollálná szigorúbban, nemcsak az éttermekben és a hotelekben, hanem a kiskereskedelemben és a szolgáltató szektorban is.
Semmi sem lesz már olyan, mint korábban
- mondta húsvéti beszédében Észak-Rajna-Vesztfália kereszténydemokrata miniszterelnöke, Armin Laschet, aki nem mellesleg a kancellári pozícióval kacérkodik (Merkelnek ez az utolsó periódusa az ország vezetőjeként). Laschet szakértők egy csoportjával még a hétvégén, a Leopoldium állásfoglalása előtt továbbított a tartományi vezetőknek és a szövetségi kormánynak is egy iratot, amely a saját könnyítési javaslataikat tartalmazza, és hasonló dolgokat írnak benne, mint az akadémia.
Egy- vagy többsebességes Németország
Abban, legalábbis a nyilvánosság előtt, egyetértés van a tartományi vezetők és Merkel között, hogy egységesen kell fellépni, illetve a szabályokon lazítani. Hogy ez valóban így lesz-e, az viszont erősen kérdéses.
Laschet azt mondta, azért is adták ezt a javaslatcsomagot ki, mert az emberek lemondásra való készségéhez szükség van arra is, hogy lássák a kiutat, és hogy miként normalizálódhat újra az életük. Ugyanakkor vélhetően az is motiválja, hogy a válsághelyzet tényleges megoldójaként tűnjön fel. Vele szemben áll Bajorország miniszterelnöke, Markus Söder, a válság eddigi talán legnagyobb nyertese, legalábbis a közvélemény-kutatások alapján. A bajor kormányfő, ha eddig nem is volt túl kedvelt Németországban, a krízisre láthatóan jól reagált, meghozott intézkedéseit több másik tartomány is lemásolta, és noha ő folyamatosan azt állítja, hogy az ő helye Bajorországban van, egyre inkább potenciális Merkel-utódként tekintenek rá. Söder pedig azok között van, akik a legszigorúbb eszközökkel vívnak meg a koronavírus-járvánnyal (a bajoroknál szigorúbb a kijárási tilalom, és például a barkácsüzletek is zárva vannak), szemben Észak-Rajna-Vesztfália miniszterelnökével.
Söder úgy nyilatkozott a napokban, hogy ő lazításról még nemigen beszélne, mert ha túl hamar könnyítenének a szabályokon, akkor visszaesés jöhet. Az eltérő véleményekben nyilván az is szerepet játszik, hogy míg Bajorországban van a legtöbb fertőzött, az északi tartományokban viszonylag kicsi a fertőzés kockázata. Vagyis a nyilvánosság előtt szorgalmazott egységes fellépés nem feltétlenül valósul majd meg, valószínűbb, hogy valahol már korábban újraindulhat régihez hasonló az élet, ahogy ezt Laschet és szakértői is felvetették.
Koronavírus: egy rangsor szerint Magyarország a negyedik legbiztonságosabb hely Európában
Azt vizsgálták, melyik kormány milyen hatékonyan kezeli a járványt.
Kiemelt kép: Sean Gallup/Getty Images
