Ferenc pápa történelmi jelentőségű látogatása egy hosszú út kezdete

Miközben a politikusok a vallásokra - legyen az az iszlám vagy a kereszténység - hivatkozva fűtik a másikkal szembeni gyűlöletet, a pápa és az egyik legtekintélyesebb szunnita iszlám vezető egymás keblére borul. Nem először találkozott Ferenc pápa és a 2018-ban a legbefolyásosabb muszlimnak választott Ahmed et-Tajjeb, a kairói al-Azhar egyetem és mecset nagyimámja, hanem negyedszerre, a mostani azonban mégis egészen különleges.

Olyan ugyanis eddig még nem fordult elő, hogy egy pápa az Arab-félszigeten, az iszlám vallás bölcsőjében tegyen látogatást.

Ez még nem is olyan régen elképzelhetetlen volt, miután elődjének, XVI. Benedeknek egy szerencsétlen mondattal - ami miatt aztán elnézést kért - sikerült magára haragítania az egész muszlim világot, amikor egy középkori szövegből azt idézte: Mohamed próféta csak gonoszságot és embertelenséget terjesztett a világon.

Tavaly az év vége felé jelentették be, hogy a katolikus egyház feje Abu-Dzabiba utazik, eleget téve a meghívásnak, amit még 2016-ban kapott Mohamed bin Zájid ál-Nahajan sejktől, amikor az Egyesült Arab Emirátusok trónörököse a Vatikánba látogatott.

A koronaherceg is üdvözölte a repülőtéren vasárnap a pápát, aki alig több mint 36 órát tartózkodott az emirátusokban. Programjának három fő pontja volt: részvétel egy vallási konferencián, magánbeszélgetés a koronaherceggel és egy mise celebrálása egy stadionban.

A magánbeszélgetésről nem sok mindent tudni, körülbelül csak annyit, hogy 20 percen át tartott és utána ajándékokat adtak át egymásnak.

A konferenciáról már annál többet. Az et-Tajjeb által alapított, a békéért és az intolerancia ellen harcoló Vének Muszlim Tanácsa rendezte meg. Vallásközi találkozó volt, ami azt jelenti, hogy nemcsak muszlim és keresztény felszólalói voltak, hanem buddhista, zsidó és bahái vallási képviselők is, és az Emírségek toleranciaminisztere is beszédet mondott.

Ferenc, ahogy et-Tajjeb is, a vallások közötti békéről beszélt, és minden, vallás nevében elkövetett erőszakot elítélt. Sürgette, hogy záródjanak le a háborúk Szíriában, Irakban, Líbiában és Jemenben.

Utóbbi helyszín említésének különösen nagy súlya van, az Egyesült Arab Emírségek hadserege ugyanis része annak a szaúdi vezetésű szunnita koalíciónak, ami Jemenben harcol a huszita felkelők ellen, és ami egészen embertelen pusztítást okoz.

Vagy együtt építjük a jövőt, vagy nem lesz semmilyen jövő

- mondta a pápa, majd azt sürgette, hogy legyen teljes vallásszabadság az országban, a nem muszlimok vallásgyakorlása ugyanis korlátozott az Emírségekben. Ahmed et-Tajjeb pedig saját hittársaitól azt kérte, védjék "keresztény testvéreiket", és azok, akik nyugati országokban élnek, vallási identitásuk megtartása mellett integrálódjanak a többségi társadalomba.

A beszédek után egy megállapodást is aláírtak a szélsőséges ideológiák elleni közös erőfeszítésekről. "Béke, testvériség és kölcsönös tisztelet a követők milliárdjainak a nevében. Határozottan kijelentjük, hogy a vallásoknak soha nem szabad háborút, gyűlölködést, ellenségeskedést és szélsőségességet ösztönöznie, ahogy erőszakot vagy vérrontást sem" - olvasható a szövegben.

A pápa látogatása a Zájed stadionban tartott szentmisével zárult. Előzetesen 135 ezer emberre számítottak, a hatóságok szerint

végül mintegy 180 ezer ember jelent meg a stadionban és annak környékén.

Nem csak keresztények, és nem csak az országból. Száz nemzetiségből kerültek ki a részvevők, közülük négyezer volt muszlim.

A tanzániai muszlim diplomata, Samira Ahmed Diria Bokhari a Guardiannek ezzel kapcsolatban azt mondta:

Azért jöttem, hogy itt lehessek a történelem egy nagy napján, amikor az iszlám szívében egy pápa tart misét. Ki hagyná ki ezt a lehetőséget?

És valóban, a helyiek is kíváncsiak voltak Ferenc pápára, akit nagy lelkesedéssel fogadtak. Az Emírségek miniszterelnöke és elnökhelyettese, Mohamed bin Rásid Ál Maktúm legalábbis úgy nyilatkozott: "Megtanultuk százezrek halálából és milliók menekültté válásából, hogy a szektás, ideológiai, kulturális és vallási fanatizmus csak a harag tüzére tesz még egy lapáttal (…) Tanulnunk, tanítanunk és gyakorolnunk kell a toleranciát és belenevelnünk a gyerekeinkbe az oktatáson és saját példánkon keresztül."

Az egyik legfontosabb szaúdi portál, az Arab News címlapján foglalkozott a pápa látogatásával, ami már csak azért is kivételes, mert Szaúd-Arábiában semmilyen tevékenységet nem végezhet a katolikus egyház, templomaik sem lehetnek. Az újság ráadásul arról ír, hogy "Szaúd-Arábiának szerepe lehet egy későbbi pápai látogatásban", illetve közösségi oldalain hozzáteszi, hogy a mostani látogatás jelentheti a vallási tolerancia eljövetelét az Öböl-államokban.

A tolerancia éve

A konferencia és az egész pápai látogatás az Egyesült Arab Emírségek 2019-re hirdetett Tolerancia Évének a része. Ennek keretében lett toleranciaminiszterük, antidiszkriminációs törvényt fogadtak el és egy nemzetközi intézetet is elindítottak, aminek a célja, hogy harcoljanak a szélsőségek ellen, és hogy az Emírségek legyen az együttélés példaképe.

Az ország vezetése a pápa látogatása előtt és közben is hangsúlyozta a vallási türelmét,

• hogy 1965-ben már katolikus templom alapulhatott az országukban,
• hogy most épül Abu-Dzabiban egy nagy hindu templom,
• hogy mindenki szabadon gyakorolhatja a vallását és
• hogy Moszulban, nem messze az Iszlám Állam kikiáltásának helyszínétől két katolikus templomot is újjépíttettnek.

Szóval az arab világ egyik legnyitottabb országáról van szó, ezzel együtt a vallásgyakorlás nem teljesen szabad az Egyesült Arab Emírségekben sem, nyílt szentmisét, mint a mostani pápai is volt, elvileg nem lehet tartani. Ezért is beszélt Ferenc pápa a konferencián a vallásszabadság szükségszerűségéről. Aminek alighanem sokan örülnének is, és nem csak azért, mert a tízmilliós ország egytizede katolikus, hanem mert ugyanennyi, azaz mindössze egymillió ember számít csak őslakosnak, tízből kilencen vendégmunkások.

A keresztények főként Indiából és a Fülöp-szigetekről érkeztek, legtöbb esetben a családjukat hátrahagyva, napi tizenkét órát dolgoznak a hét hat napján (ahogy a legtöbb más vallású vendégmunkás ). Nincsenek is rendesen megfizetve, és jól dokumentált esetei vannak annak, hogy jogaikat nem tartják tiszteletben munkaadóik - mondta a Sunday Telegraphnak Hiba Zayadin, a Human Rights Watch közép-keleti divíziójának kutatója.

Olyan sok példa van az intoleranciára és az elnyomásra az Egyesült Arab Emírségekben, hogy majdnem nevetséges, hogy ez az év a toleranciáról szól. Minden csak az imidzsikről szól

- nyilatkozta Zayadin, aki remélte, hogy ezek ellen felszólal majd a pápa, és bár stadioni miséje főként az ottani keresztények lelkének istápolásáról szólt, néhány mondatából nem lehet nem kihallani az ország vezetőivel szembeni kritikát.

Például: a közgondolkodás szerint boldogok a gazdagok, a hatalmasok, akik sikeresek és akiket a nép ünnepel. Jézus számára azonban éppen ellenkező az értékrend: boldogok a szegények, a szelídek, az igazak, az üldözöttek - idézi Ferenc pápa szavait a Vatican News magyar oldala.

Egy másik példa: Nem az a boldog, aki megtámadja vagy legyőzi a másikat, hanem a szelídek. Vagy: "boldogok a békességesek", említette a pápa a nyolc boldogság egyikét. Ezeket már nem is feltétlen a vendégmunkásoknak, vagy a velük való bánásmód miatt üzente az emírségbelieknek, hanem az ország a jemeni háborúban betöltött szerepéért. Az országban jelenleg is humanitárius katasztrófa van, 10 millióan éheznek az ENSZ adatai szerint. Erre fel is hívta figyelmet, ahogy a konferencián, úgy az utazása előtt is.

A hit Istenben egyesít, nem pedig megoszt. Közelebb hozza az embereket a különbözőségük ellenére. Távol tartja őket az ellenségeskedéstől és a gyűlölettől

- mondta, de hogy ez megvalósuljon, úgy még az első pillanatra viszonylag könnyű esetnek tűnő Emírség számára is hosszú útnak tűnik.

Kiemelt kép: Getty Images/Francois Nel