A tájékoztatásból kiderült: a volt ellenzéki elnökjelölt megállapodott arról, hogy a demokratikus változásokat követően Fehéroroszország uniós segélycsomagot kap.
Az ellenzék állítása szerint számíthatnak az európai országok segítségére a megtorló rendszer kárvallottjai, a diákok, az újságírók, az egészségügyiek, valamint a jogvédők.
Cihanouszkaja hétfőn Brüsszelben az Európai Parlament külügyi bizottságának a fehéroroszországi helyzettel foglalkozó ülésén szólalt fel. Azzal vádolta Aljakszandr Lukasenka elnököt, hogy elutasítja a párbeszédet az ellenzékkel. Kezdeményezte, hogy szankciókkal büntessék azokat a fehérorosz hivatalos személyeket, akiket az ellenzék felelősnek tart az országban történt erőszakos cselekményekért.
A politikus az uniós külügyminiszterekkel együtt részt vett azon a reggelin is, amelyet az EU külügyminiszteri tanácsának ülése előtt tartottak.
Fehéroroszországban több mint egy hónapja tiltakozások kezdődtek az augusztus 9-i elnökválasztást követően. A központi választási bizottság adatai szerint Lukasenka a voksok mintegy 80 százalékával megszerezte hatodik elnöki mandátumát.
Cihanouszkaja nem ismerte el a választás eredményét, és távozni kényszerült az országból. Később kezdeményezte az ellenzéki Koordinációs Tanács megalapítását, amelynek feladatát abban látja, hogy teremtse meg a hatalomátadás feltételeit.
A fehérorosz ügyészség augusztus 19-én eljárást indított a testület ellen az államhatalom megdöntésére irányuló nyilvános felhívások és nemzetbiztonságot veszélyeztető tevékenység miatt.
A Koordinációs Tanács ugyanakkor felszólította a lakosságot, hogy addig folytassa tiltakozó megmozdulásait, amíg az ország vezetői nem egyeznek bele az új választások megtartásába.
A hatóságok a tiltakozások beszüntetését követelik.
Kiemelt kép: JOHN THYS / AFP
