A tájékoztatásból kiderült: a volt ellenzéki elnökjelölt megállapodott arról, hogy a demokratikus változásokat követően Fehéroroszország uniós segélycsomagot kap.


Az ellenzék állítása szerint számíthatnak az európai országok segítségére a megtorló rendszer kárvallottjai, a diákok, az újságírók, az egészségügyiek, valamint a jogvédők.

Cihanouszkaja hétfőn Brüsszelben az Európai Parlament külügyi bizottságának a fehéroroszországi helyzettel foglalkozó ülésén szólalt fel. Azzal vádolta Aljakszandr Lukasenka elnököt, hogy elutasítja a párbeszédet az ellenzékkel. Kezdeményezte, hogy szankciókkal büntessék azokat a fehérorosz hivatalos személyeket, akiket az ellenzék felelősnek tart az országban történt erőszakos cselekményekért.

A politikus az uniós külügyminiszterekkel együtt részt vett azon a reggelin is, amelyet az EU külügyminiszteri tanácsának ülése előtt tartottak.

Fehéroroszországban több mint egy hónapja tiltakozások kezdődtek az augusztus 9-i elnökválasztást követően. A központi választási bizottság adatai szerint Lukasenka a voksok mintegy 80 százalékával megszerezte hatodik elnöki mandátumát.

Cihanouszkaja nem ismerte el a választás eredményét, és távozni kényszerült az országból. Később kezdeményezte az ellenzéki Koordinációs Tanács megalapítását, amelynek feladatát abban látja, hogy teremtse meg a hatalomátadás feltételeit.

A fehérorosz ügyészség augusztus 19-én eljárást indított a testület ellen az államhatalom megdöntésére irányuló nyilvános felhívások és nemzetbiztonságot veszélyeztető tevékenység miatt.

A Koordinációs Tanács ugyanakkor felszólította a lakosságot, hogy addig folytassa tiltakozó megmozdulásait, amíg az ország vezetői nem egyeznek bele az új választások megtartásába.

A hatóságok a tiltakozások beszüntetését követelik.

Kiemelt kép: JOHN THYS / AFP


ÉRTÉKELD A MUNKÁNKAT EGY LÁJKKAL, ÉS OSZD MEG MÁSOKKAL IS! KÖSZÖNJÜK!