A szemészeti ellátáshoz való korlátozott hozzáférés - különösen az alacsony és közepes jövedelmű országokban -, a népességöregedés és a változó életmód a fő oka annak, hogy globálisan egyre nő a látásromlással élők száma - derült ki a témában született első tanulmányból, amelyet az Egészségügyi Világszervezet (WHO) készített.
A jelentés szerint világszerte legkevesebb 2,2 milliárd ember szenved látásromlástól vagy vakságtól, és közülük legalább egymilliárdan olyan látásromlással küzdenek, amely megelőzhető lett volna, vagy kezelésre vár - írja az MTI.
Az egymilliárdba olyan mérsékelt vagy súlyos esetek is beletartoznak, amelyeket nem kezelt látászavarok, szürke hályog (katarakta), zöld hályog (glaukóma) és öregszeműség (presbyopia) váltott ki.
A jelentés szerint a látásromlással élők többsége 50 éven felüli.
A látásromlással élők számának globális növekedéséhez az is hozzájárul, hogy az emberek egyre több időt töltenek zárt térben és végeznek olyan, közelre látást igénylő tevékenységeket, amelyek miatt rövidlátókká (miópia) válnak. A jelentés szerint több szabadtéri programmal csökkenthető a kockázat.
A látásromlás továbbá egyre több diabéteszes, elsősorban 2-es típusú cukorbetegséggel élő embert érint: csaknem mindegyiküknél kialakul a diabéteszes ideghártya-betegség (retinopátia) egy formája az életük során. Rendszeres szemvizsgálattal és megfelelő életmóddal azonban megelőzhető a betegség.
A jelentés szerint az emberek látásának megóvása érdekében a szemészeti ellátásokat jobban kellene integrálni az országos egészségügyi szolgáltatásokba, a megelőzés, a korai felismerés, a megfelelő kezelés és rehabilitáció érdekében.
