A nemzetközi tényezők mellett a magyar helyzetet olyan dolgok is nehezítik, mint a kormány folyamatos vitája az Európai Unióval, illetve régóta fennálló árstopok is.
Az elmúlt évek külső tényezői mellett a koronavírus-járvány alatt tapasztalt költségvetési költekezés és alacsony kamatszint okozta azt, hogy mostanra a magyar infláció a legmagasabb lett egész Európában – írja a Portfolio a Nemzetközi Valutaalap (IMF) elemzése alapján.
Ennek egyik oka, hogy a járvány után Magyarország lazított a leginkább a költségvetésén. A vizsgált jegybankok közül arányaiban csak a török bővítette jobban a mérlegét, mint az MNB 2020 eleje és 2022 novembere között, GDP-arányosan még az EKB-nál is nagyobb volt a magyar mennyiségi lazítás. Hasonló volt a helyzet a költségvetésben is, ahol a magyar kormány jelentősen elengedte a hiányt, de a reálkamat is elmaradt a többi országétól.
Utána kitört a háború, megemelkedtek az energiaárak, szigorodtak a globális pénzügyi körülmények.
a forint gyengülése pedig fokozta az importált inflációt.
A forint gyengülése kimagasló lett, ami szintén csak fokozta az inflációt. Becslések szerint ez a 30 százalékot is megközelíthette, vagyis minden egy százaléknyi forintgyengülés önmagában 0,3 százalékpontot adhat az inflációhoz.
A magas élelmiszerárakhoz hozzájárult a a tavaly nyári aszály, ami a mezögazdaságot érintette negatívan. Ez fokozta a feldolgozatlan élelmiszerek árát, ami a feldolgozott élelmiszerek árára is átterjedt, mivel alacsony volt a termelékenység, a gyártók erős alkupozícióba kerültek.
Erre jön még rá az is, hogy a magasabb energiaköltségek miatt nőttek a termelői árak, illetve a munkaerőpiac is feszesebb lett, a magánszektor béremelkedése kétszámjegyű volt, ami meghaladta a termelékenység növekedését.
Az IMF szerint a magyar infláció 2023 elején tetőzhet, majd a nyersanyagárak csökkenésével és a kereslet alkalmazkodásával elkezdhet lassan csökkenni. Viszont a leszorításáért szigorú politikára van szükség, figyelembe kell venni, hogy az árstopok és a kamatstop nem segíti ezt.
