Az első világháború után gyaníthatóan nem volt ember a földön, aki még egyszer ekkora történelmi mészárlást el tudott volna képzelni. Alig két évtized elmúltával viszont a második világégés minden fantáziát felülmúló újdonságokat hozott embertelenségben. A tucatnyi példa közül február 13-án egy aktuális: a terrorbombázás.
A kifejezés gyakorlatilag polgári lakosság válogatás nélküli lemészárlását jelenti a levegőből bármilyen stratégiai cél nélkül. A lényeg a bosszú, pusztítás, a megfélemlítés.
Véletlennel kezdődött
Minden verekedés úgy kezdődik, hogy a másik visszaüt, ha a végletekig sarkítjuk a tényeket, így volt ez "nagyban és élesben" is. A korabeli repülőkötelékek hatalmas utat voltak képesek megtenni, bombaterhük pedig soha nem látott pusztítást okozni, de a pontos célzás hiányzott.
A civileket ért első bombák a véletlen következményei voltak, ám a politika belekapaszkodott, többé nem volt visszaút. Az angliai légi csata során, 1940. augusztus 23-án egy német bombázó legénysége véletlenül London Harrow negyede felett oldotta ki terhét, amire a Royal Air Force Berlin éjszakai bombázásával válaszolt. Hitler, aki addig óvta tábornokait brit polgári célpontok támadásától, őrjöngött.
Szeptember elején kijelentette, hogy Anglia nagyvárosait eltörli a föld színéről, ezzel pedig új korszak nyílt az emberiség történetében: tudatosan a polgári lakosság ellen indított légitámadások, az úgynevezett terrorbombázások. Londonra az első napon, 1940. szeptember 7-én összesen 337 tonna robbanóanyagot dobtak le.
A földdel tették egyenlővé
A helyzet szépen szólva is eszkalálódott és a részletekben sem akarunk elveszni, a lényeg, hogy Churchill a szövetséges légifölény biztosítása után sem tudott megbocsátani: terrorbombázás csúcspontját Drezda elpusztítása jelentette 1945. február 13-án.
A Harmadik Birodalom végóráit élte, az Elba Firenzéjeként ismert városban a lakosok mellett több százezer, a keleti német területekről származó menekült zsúfolódott össze. Összefüggő légvédelmi rendszerrel a város nem rendelkezett, mint ahogy "tapasztalattal" sem, a korábbi légitámadások csupán a vasútállomást és a közeli olajipari üzemet érték - írja a Rubicon.hu.
Február 13-án este, nem sokkal tíz óra előtt egy Mosquito-kötelék repült át, és a következő hullámokat segítő jelzőfények mellett foszforos gyújtóbombákat dobott le. Az első bombázó egység több száz gépe negyed tizenegykor érkezett, és mire távozott, Drezda egyetlen hatalmas tűztornádóvá vált. Fél kettőkor több mint félezer Avro "Lancaster" folytatta a pusztítást. Összesen mintegy 800 brit gép bombázta Drezdát.
A pusztítást február 14-én déli 12 óra 12 perckor az amerikaiak folytatták: 316 Boeing-17-es hajtotta végre a harmadik szőnyegbombázást. Alig több mint fél nap alatt 3749 tonna bombát szórtak a városra, ennek 75 százaléka gyújtóbomba volt, a város teljesen megsemmisült.
Mi volt a "vége"? A hivatalos brit verzió szerint a támadássorozat 35 ezer életet követelt, a mai becslések 135-200 ezer áldozatról szólnak.
Illusztráció: Bundesarchiv
