A kormány szereti kidomborítani, hogy idén is lesz nyugdíjprémium, sőt, több lesz, mint tavaly. Nyilván örül is ennek minden idős ember, bár azok talán kevésbé, akiknek havi 80 ezer forintnál kevesebb a nyugdíjuk, mert nekik kevesebb prémium jut, mint a maximális 18 ezer forint. Pedig nyilván nekik lenne a legnagyobb szükségük a pluszpénzre, innen nézve nem igazságos, hogy akinek eleve alacsonyabb az időskori ellátása, az az évi egyszeri pluszpénzből is kevesebbet kap. Például az Erzsébet-utalványnál nem is büntetik a kisebb nyugdíjúakat, abból mindenkinek 10 ezer forintnyit juttatott eddig a kormány.
Érdeklődtünk, tervezik-e a döntéshozók, hogy valamilyen módon igazságosabbá tegyék a nyugdíjprémiumot, hogy akiknek 80 ezer forint alatti a járandóságuk, azok se kapjanak kevesebbet. Az Emberi Erőforrások Minisztériumától azt a meglepő választ kaptuk, hogy
a nyugdíjprémium összegének meghatározása törvényben rögzített.
Nem mintha akadály lenne a jogszabály-változtatás, hétfőtől szerdára megszüntették például a lakástakarékok állami támogatását. A választ úgy fordítottuk le, hogy a minisztérium szerint a mostani szabály úgy jó, ahogy van.
Mi az a nyugdíjprémium?
Nyugdíjprémiumot akkor kell fizetni, ha a gazdasági növekedés várható mértéke a 3,5 százalékot meghaladja. Idén a gazdaság 4,4 százalékos bővülése alapján a nyugdíjprémium maximális összege 18 ezer forint lehet. Minden nyugdíjas, akinek eléri a 80 ezer forintot a nyugdíja, 18 ezer forintra számíthat, így tehát az átlagnyugdíjban (ami körülbelül 130 ezer forint) részesülők is ezt az összeget kapják. A 80 ezer forintnál kisebb nyugdíjnál a prémium arányosan csökken, például az 50 ezer forintos nyugdíjban részesülők 11250 forint, a 28500 forintos nyugdíjminimummal azonos összegű nyugdíjban részesülők 6415 forint nyugdíjprémiumot kapnak.
Minden nyugdíjast figyelembe véve átlagosan mintegy 17 ezer forint pluszpénzhez jutnak a nyugdíjasok, ez több a tavalyinál, akkor a maximális összeg 12 ezer forint volt. A nyugdíjprémiumra a kormány 33 milliárd forintot biztosít, és a nyugdíjasokhoz várhatóan a novemberi nyugdíjjal együtt érkezik az apanázs.
Fotó: MTVA/Bizományosi: Jászai CsabaNem átverés, de valami hasonló
A nyugdíjprémium és az Erzsébet-utalvány a bérek és a nyugdíj között kialakult szakadék eltüntetéséhez csak aprópénz - mondta Juhász László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség nyugdíjas tagozatának elnöke a 24.hu-nak.
Hogy mennyire így van, azt szemlélteti ez az ábra is, amin előrevetítve is jelezzük, mennyi lehet a kormány konvergenciaprogramja alapján a nyugdíjemelés, és ehhez képest mennyi a pluszpénz:
A Magyar Nyugdíjasok Egyesületének Országos Szövetségének elnöke, Jankovics Györgyi korábban azt mondta lapunknak, a kiegészítő elemekkel, a nyugdíjprémiummal, az Erzsébet-utalvánnyal az a baj, hogy nem épülnek be a nyugdíj összegébe, és nem biztosak.
Aki azt hiszi, hogy ettől több lesz a nyugdíja, az téved. Ebből a szemszögből nézve a dolgot, nem átverés, de valami hasonló, tette hozzá.
Kiszámoltuk, mi lett volna, ha a pluszjuttatások beépültek volna a nyugdíjba, mennyivel lett volna több az átlagnyugdíj éves, illetve havi szinten. A következő években várható nyugdíjprémiumot a konvergenciaprogram előrejelzése alapján számítottuk ki, és úgy kalkuláltunk, hogy az idei évtől kétszer tízezer forint Erzsébet-utalványt visz a postás a nyugdíjasoknak. (Bár még az is kérdéses, hogy idén az áprilisi után novemberben is küldenek-e utalványt.)
Mint az ábráról is leolvasható, a pluszjuttatások beépítésével egy átlagnyugdíjas a 130 ezer forintos járandósága helyett havonta csaknem 2700 forinttal többet kapott volna. Ha azzal számolunk, hogy a kezdetektől beépültek volna a pluszjuttatások, akkor 2022-re ez átlagnyugdíjban éves szinten több mint 176 ezer forintot, hónapokra elosztva pedig mintegy plusz 14800 forintot jelentett volna. Vagyis
durván egy 13. havi nyugdíjat tenne ki az összegük.
Valami félrecsúszott a nyugdíjprémiumnál
Juhász László emlékeztetett arra, hogy a nyugdíjprémium megállapításánál van egy szakmai hiba. Az eredeti jogalkotói szándék ugyanis az volt, hogy a mindenkori havi átlagnyugdíj negyedével kelljen számolni, ez szerepelt a törvényjavaslatban. De valamiért végül egy fix szám, a 2008-as átlagnyugdíj összege, azaz 80 ezer forint került be a törvénybe. Miközben azóta nagyjából 130 ezer forintra nőtt az átlagnyugdíj. Mit jelent ez forintra lefordítva?
A nyugdíjprémium kiszámítása
A nyugdíjprémium összegét úgy kell kiszámítani, hogy
- a havi nyugdíj negyedét (maximum 80 ezer forintot) kell venni,
- és azt meg kell szorozni gazdasági növekedés 3,5 százalék feletti részével.
2018-ra 4,4 százalékos gazdasági növekedést várnak, így a szorzó 0,9. Így jön ki (80 ezer / 4 *0,9) a maximális 18 ezer forintos prémium az idei évre.
Ha az eredeti elgondolást szavazták volna meg, és a mindenkori átlagnyugdíjat lehetne maximálisan figyelembe venni a nyugdíjprémium kiszámításánál, akkor ma nem 18 ezer forintot, hanem 29250 forintot kapnának az átlagnyugdíjasok (ennyi lenne a maximális prémium), tavaly pedig 18-20 ezer forint körül lett volna a pluszpénz.
Juhász is úgy tartja amúgy, hogy minden nyugdíjasnak egyforma összeget kellene juttatni, és nem büntetni a kisnyugdíjasokat.
Kiemelt kép: Csanádi Márton / 24.hu