Európa vagy zöld lesz, vagy nem lesz - olvashattuk az elmúlt hetekben az LMP európai parlamenti választási plakátjain. Az eredmények fényében úgy fest, az európai politikában ha a zöldek áttörése nem is, de egy jókora zöldhullám elindult.
Más kérdés, hogy LMP lesz-e, a párt ugyanis 2,18 százalékos eredményével nem jutott brüsszeli mandátumhoz, és az MSZP-Párbeszéd szövetség is csúnyán leszerepelt, mindössze 6,66 százalékot szerzett, így csak egy képviselőt delegálhat az EP padsoraiba. Az eddig a zöld frakcióban ülő Jávor Benedek így hely nélkül marad. Jávor vasárnap éjjel az eredmények ismeretében azt mondta, sajnálja, hogy amíg egész Európában megerősödtek a zöld politikai erők, hazánk kivétel ez alól.
Sajnálom, hogy a zöld politikának mostantól nincs magyar képviselője az Európai Parlamentben, mert szükség volna rá, de el kell fogadnunk a választók döntését
- írta a képviselő hétfői Facebook-posztjában.
És valóban, nálunk a köztévében Nógrádi György arról beszélt az EP-választás reggelén, a német közéletet csak azért uralja a környezetvédelem, hogy "ne kelljen a migrációról beszélni". Mindez pedig tökéletesen illeszkedik abba a kormányzati narratívába, miszerint a klímavédelem mellett tüntető fiatalok mögött is Soros György áll.
Miben más az összeurópai helyzet, mint a magyar? Az EP-választás eredményeinek fényében elég sok mindenben.
A Zöldek ugyanis több országban is megerősödtek. Kezdjük rögtön Németországgal: a kereszténydemokrata a CDU a szavazatok 22,2 százalékát szerezte meg, ami 7,3 százalékpontos visszaesést jelent az előző EP-választáshoz képest. Történelmi mélypontra süllyedt a szociáldemokrata SPD is, olyannyira, hogy a Zöldek átvették a második helyet, 21 százalékkal. Ez 10,5 százalékpontos növekedést jelent a 2014-es eredményükhöz képest.
A statisztikákból kiderül, mindez nagyban köszönhető a német fiataloknak: a 18-24 éves korosztályban a szavazatok 34 százalékát a Zöldek szerezték meg.
Germany: GRUNE (Greens/EFA) take 34% of the votes of the 18-24 years. #EP2019 #Europawahl2019 pic.twitter.com/Tz4b5tllK3
- Europe Elects (@EuropeElects) May 26, 2019
Hasonlóan sokatmondó az alábbi kép is, ami vasárnap éjjel óta elég sok lájkot zsebelt be Twitteren: látható, hogy a Zöldek olyan eredményt értek el, amire a diagram készítői sem voltak felkészülve.
When you crash the chart they prepared.#GreenWave #ep2019 pic.twitter.com/sDMODeC5x7
- Terry Reintke (@TerryReintke) May 26, 2019
Nem csak Németországban erősödtek meg ennyire a Zöldek: Franciaországban 13,47 százalékkal a harmadik helyen végeztek a Marine Le Pen vezetett radikális párt (23,23%) és Emmanuel Macron Köztársaság Lendületben pártja (22,31%) mögött.
A Zöldek Írországban is szereztek 15 százalékot az öt évvel ezelőtti 5 százalékos eredmény után, illetve Finnországban is zöld előretörést hozott nekik a vasárnap, a Zöld Szövetség (VIHR) 16 százalékkal a második helyen végzett, ez a 2014-es eredményük duplája.
A briteknél is jól teljesített a zöld párt: a szigetországban zajló végtelenségig nyúló kilépési mizéria méltó megkoronázása, hogy Nigel Farage másfél hónapja indult EU-szkeptikus pártja győzött, a Brexit Párt 28 mandátumot zsebelt be a választásokon. A Zöldek összesen hét mandátumhoz jutottak, megelőzve a Konzervatív Pártot, amelynek kormányzó pártként elég nagy pofon ez az eredmény.
Jelen állás szerint a vasárnapi EP-választás a választás legnagyobb nyertese a liberális ALDE, amely negyvennel növelte mandátumainak számát, míg a Zöldek feljöttek a negyedik helyre a 17 új képviselői helynek köszönhetően: amíg eddig 52, mostantól 69 helyet tudhatnak magukénak, ami például a Néppárt 182 képviselő helyéhez képest nem tűnik meghatározónak.
Érdekes azonban, hogy a klímaváltozás elleni harc élharcosává vált 16 éves Greta Thunberg szülőhazája ide vagy oda, a svédeknél például nemhogy erősödött a Zöldek támogatottsága, de a 2014-es 15 százalékos eredményük után most a 11 százalékot is alig ugrották meg.
Tehát hatalmas zöld áttörésről beszélni azért túlzás lenne, de kár elvitatni, hogy a Zöldek jelentősége jócskán megnőhet a következő időszakban az Európai Parlamentben, hiszen az Európát eddig uraló néppárti-szociáldemokrata nagykoalíciónak nem lesz abszolút többsége, vagy a zöldeket, vagy a liberálisokat meg kell nyerniük maguk mellé.
A Pew Research Center februárban publikált felméréséből egyébként az derült ki, hogy a magyarok 66 százaléka a klímaváltozást tartja a legnagyobb fenyegetésnek. Hasonlóan vélekedtek más európai országok lakói is, köztük olyanok, akiknek hazájában látszik valamiféle mozgolódás a zöld pártok irányába, náluk azonban a globális felmelegedéstől való félelem nem vezetett hasonló eredményre.
Kiemelt kép: Tobias Hase/dpa/AFP
