Nemrég új kormány alakult Finnországban, a szociáldemokraták vezetésével sokpárti koalíció irányítja az országot. Antti Rinne miniszterelnök kabinetje rácáfolt a félelmekre, hogy a szélsőséges jobboldali erők túlzottan megerősödnének az idei választás után. Bár a szélsőjobboldal a második legerősebb párt lett, a nacionalista, bevándorlóellenes Igaz Finnek, Jussi Halla-aho pártja csak eggyel növelte mandátumai számát 2015-höz képest. Ugyanakkor a baloldalon három párt is jelentősen (összesen 15 mandátummal) javította a helyzetét, különösen a Zöldek erősödtek meg.
Finnországot mégsem kell annyira féltetni a populistáktól
A választási eredmények és a pártok sem teljesen azok, aminek messziről látszanak, a finn politikai kultúra pedig nem is említhető egy lapon a magyarral.
E baloldali pártok (szocdemek, Zöldek, Baloldali Szövetség) az idei voksoláson megbukott középpárttal, azaz a Finn Centrumpárttal és a Svéd Néppárttal fogtak össze a kormányalakításhoz. A Centrumpárt eddig egy jobboldali koalíciót irányított, viszont nagy rutinja van a koalíciós kormányzásban sok évtized óta, az 1945 utáni finn politika meghatározó erejéről van szó. Ehhez képest a szociáldemokraták 16 év után először adnak kormányfőt az északi országnak; ezzel Finnország csatlakozott Dániához és Svédországhoz, ahol szintén a baloldal kormányoz a nemrégiben tartott választások után.
"Ez a valaha volt leggyengébb finn kormány" - kommentálta mindezt egy múlt heti budapesti konferencián Mikael Jungner korábbi finn parlamenti képviselő, a Kreab kommunikációs ügynökség vezető partnere, aki miniszterelnöki tanácsadóként tevékenykedett, dolgozott a Microsoftnál, sőt a finn közmédia vezére is volt.
A konferencián, amelyet a finn kulturális és tudományos intézet, a Finnagora rendezett, egy hozzászóló felidézett egy a közelmúltban lejátszódott kétoldalú tárgyalást Helsinki és Budapest között. A magyar politikusok állítólag egy ismert magyar és egy még ismertebb finn óriásvállalat közötti együttműködést vetették fel. A finn tárgyalópartnerek megdöbbentek, hiszen nekik az északi óriáscégre nem volt ráhatásuk.
Mindez mutatja a két ország közötti vállalkozási kultúra különbségeit. Az egyenlőségen és a (protestáns) etikán alapuló finn, illetve a hierarchiára és az állam erős szerepére fókuszáló, politikai kapcsolatokat kihasználó magyar megközelítést. Tuomas Syrjänen, a Futurice nevű finn digitális mérnöki és innovációs tanácsadócég alapítója például a cégek átláthatóságát emelte ki:
nincs értelme a pénzügyi adatokat titokban tartani egy olyan modern világban, ahol a másodperc törtrésze alatt terjednek az információk.
A korábban a mobiltelefon-gyártásban óriásit bukó Nokia is az innovációs tevékenységéről számolt be a konferencián. A cég ma már nem a gyártásra koncentrál, hanem a világ egyik legnagyobb mobilhálózat-építő vállalkozása, legfőbb konkurense a kínai Huawei. A Nokia és a kínai cég ugyanis azon szereplők közé tartozik, amelyek a világ majdnem minden táján képesek mobilhálózatot építeni - ám a Huaweit Amerikában súlyos korlátozások sújtják. A Nokia mindeközben Észak-Amerikában olyan cégeket vásárolt fel, mint a Bell Labs, ahol Nobel-díjasok sora dolgozott.
A finn résztvevők az átláthatóságot, a hierarchia hiányát, az egyenlőséget hangsúlyozták hazájuk cégeinél. De a magyar vállalkozások kultúrája sem marasztalható el - derült ki Balogh Péter előadásából. Ő az NNG nevű vállalatot, az iGO navigációs rendszer kifejlesztőjét alapította meg. Korábban a Nokiánál dolgozott, és a finn vállalati kultúrát a magyarral párosítva ért el sikert saját bevallása szerint.
Egy konkurensük termékéről néztek promóciós anyagot, és le is másolták azt. A magyar kreativitásra jellemző szerinte, hogy úgy gondolták, a másolással legalább másodikok lesznek a piacon. Ám kiderült, hogy termékük az első lett, hiszen konkurensük csak egy promóciót csinált, a terméket nem fejlesztette ki, mert azt hitte, hogy az lehetetlen feladat.
Balogh kiemelte, hogy a kreativitás Magyarországon óriási, ugyanakkor a szabályok követése egészen más jellegű, mint Finnországban. A rendszerváltás miatt a magyar vállalkozások hozzászoktak a szabályok változásához, ahhoz, hogy semmi sincs kőbe vésve. Balogh egyébként ma már "üzleti angyalként" tevékenykedik, induló cégek, start-upok felfuttatását saját (és némi állami) pénzzel együtt segíti. Az egyik legismertebb befektetésük a Logiscool oktatási vállalkozás, ahol gyerekeket tanítanak programozni.
A magyar vállalatfejlesztésben nemcsak magán-, hanem közpénzek is forognak, ettől kap "sajátos ízt" a hazai vállalkozási kultúra. Persze még a legjobb start-upok sem versenyezhetnek azzal a fejlődéssel, amelyet néhány kormányhoz közeli cég mutat fel.
Míg Jungberg arról beszélt, hogy a legkisebb hatalmú finn kormány alakult meg június elején hazájában, addig Balogh szerint ez Magyarországon korántsem így van - amit a közönség nevetése fogadott. Jungberg szerint ugyanakkor a finn kormányváltásnak a gazdasági vezetés szempontjából nincs nagy jelentősége. A kormányok nem szólnak bele napi cégügyekbe - ez nyilvánvaló az északi országban.
Az új vállalkozások, start-up-ok egyébként igen nagy számban létesülnek Finnországban. Jungberg szerint azonban az évente alakuló ötezer ilyen cégből csak háromszáz marad életképes. Dollármilliárdos cég forgalmú pedig csak egy lett belőle, a számítógépes játékokat előállító Supercell.
Persze mindez nem azt jelenti, hogy a finn állam ne segítené a vállalkozásokat. A Sitra nevű vállalkozásfejlesztési alap folyamatosan változtatja azokat a formákat, amelyekben segítséget nyújt az induló kisebb cégeknek. Most éppen inkább az adatgazdaságra koncentrálnak, amire megvan az okuk: a globális információs gazdaságból Amerika 65 százalékkal veszi ki a részét (Google, Facebook, Apple, Amazon, csak hogy néhány céget említsünk), a második legnagyobb szereplő Ázsia (Kína miatt elsősorban) körülbelül 30 százalékkal, Európa és Afrika osztozik a maradék 5 százalékon.
Európában a vállalatirányítási rendszerekkel foglalkozó SAP a legnagyobb szereplő, de a kontinens mindössze 3 százalékot képvisel e területen, míg Afrika 2 százalékot tesz ki. Ebből a szempontból tehát Európa a fejlődő országok szintjén áll - erről, vagyis hogy Európa az információgazdaság szempontjából a harmadik világ része, a Sitra illetékese, Markus Kalliola beszélt. Éppen ezért a finn állam most az adatfeldolgozást, az adatok közösségi felhasználását és megosztását támogató innovatív programokat támogatja. Kérdés, hogy kinő-e ebből a start-up világból ismét egy olyan cég, mint a Nokia, amelyik egy ideig a világpiac meghatározója volt a mobiltelefonok szegmensében.
