Készüljünk fel arra, hogy a napi új fertőzöttek száma lesz még magasabb is, de amire elsősorban figyelni kell, nem a megbetegedések, hanem a halálozások száma. A védekezés sikerét a megmentett életek számában tudjuk most lemérni

- erről beszélt a miniszterelnök egy hónappal ezelőtt az M1-nek, és azóta is ez a megközelítés uralja a kormánykommunikációt. És bár a kormány folyamatosan azt hangoztatja, hogy Magyarország a legjobbak közé tartozik a védekezésben, és a halálozási arányt tekintve is jól állunk, ez mostanra egyáltalán nem igaz. Hazánk a lakosság- és időarányos halálozási mutatókban már Európa legrosszabbul teljesítő államai közé tartozik.

Az elhunytak száma pedig azért is kiemelt fontosságú adat a járványkezelésben, mert a tesztkapacitás egyelőre nem emelhető tovább, így a napi új fertőzöttek száma egyáltalán nem ad valós képet a koronavírus-helyzetről.

Lassan már csak üres rituálé a napi koronavírus-statisztika

A tesztelés nem bírja tartani a lépést a járvánnyal, a kormány is egyre inkább a sötétben tapogatózik. Több ezer fertőzöttről nem tudni, mi van velük pontosan.

A kormány más szemszögből nézi a rosszat

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a múlt héten beszélt arról, hogy a vírus második hulláma mindenhol Európában felfutóban van. Részletezte, hogy Spanyolországban 700, Franciaországban 483, Olaszországban 596, Portugáliában 197, Romániában 268, Írországban majdnem 400, Hollandiában 374 áldozat jut egymillió főre, Magyarországon viszont csak 90, ami a térség átlagának felel meg.

Csakhogy ezek az adatok tartalmazzák az első hullám során elhunytak számát is, ami teljesen lényegtelen a mostani járványkezelést illetően. Inkább azt érdemes nézni, hogy az elmúlt 14 napban hány halottat követelt a vírus egymillió főre vetítve országonként. És itt már látszik, hogy most nagyon rosszul állunk.

Az október 13-i adatok szerint az utóbbi két hétben 26 áldozat jutott egymillió lakosra, és ezzel nálunk a negyedik legrosszabb a helyzet Európában. Ha csak a közvetlen környezetünket és a visegrádi országokat nézzük, akkor Csehországban és Romániában szed jelenleg több áldozatot a fertőzés, ott 44 illetve 38 ugyanez az érték.

Az alábbi infografikán az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ adatai alapján azt szedtük össze, hogy térségünkben miként változott az elmúlt egy hónapban ez a számsor. Minden pont az azt megelőző 14 nap halálos áldozatait mutatja egymillió főre vetítve országonként.

Nem jobb a helyzet akkor sem, ha nyugat-európai országokkal hasonlítjuk össze a magyar adatot. A Gulyás által emlegetett Olaszországban, Portugáliában, Hollandiában és Írországban lakosságarányosan kevesebben halnak bele a betegségbe az utóbbi két hétben, egyedül Spanyolország az, ahol most is több az áldozatok száma e mérce szerint, mint itthon.

Időszerű lehet a szigorítás

Felvetődik a kérdés, miként lehetséges az, hogy míg az új fertőzöttek számát egymillió főre vetítve, 14 napos intervallumok átlagában az európai középmezőnyhöz tartozunk, a halálozási ráta mégis ilyen magas.

A válasz megint csak az: úgy, hogy véges a tesztkapacitásunk, ezért nyilvánvalóan nem azonosítják az összes fertőzöttet. Magyarországon 7-10 ezer koronavírus-tesztet végeznek el naponta, így nem véletlen, hogy a regisztrált új esetek száma is folyamatosan 800 és 1200 között mozog. És mivel a legtöbb súlyos állapotban lévő beteget letesztelik, az enyhe tüneteket mutatókat pedig nem feltétlenül, így érthető, hogy mivel az előbbiek közül többen is halnak meg, kiugróan magas a halálozási arány.

Megfigyelhető az is, hogy amíg Magyarországon szeptember 21-én történt a legutóbbi szigorítás (a kötelező maszkviselés kiterjesztésével és a szórakozóhelyek nyitva tartásának korlátozásával), addig az európai országok zömében azóta újabb intézkedéseket vezettek be. A V4-ek másik három tagországa kivétel nélkül az elmúlt egy hétben jelentett be új szigorításokat, ami azért is lehet fontos, mert épp a napokban kezdte meg működését a visegrádi négyek járványügyi koordinációs központja.

  • Csehországban szerdától november elsejéig bezárták az általános iskolákat, amelyek a felső tagozaton áttérnek a távoktatásra. A klubok, bárok és a vendéglők november 3-ig lesznek bezárva. Gyülekezni legfeljebb hat embernek szabad, és tilos az alkoholos italok fogyasztása a köztereken és az utcákon.
  • Szlovákiában hétfőtől visszavonásig bezárták a középiskolákat, és áttértek a távoktatásra. A közterületeken kötelező lesz a kültéri maszkviselés, tilos lesz minden tömegrendezvény, hatnál több ember pedig nem gyűlhet össze. Az éttermek nyitva maradnak, de ételt csak a teraszokon lehet fogyasztani, illetve elvitelre megrendelni. A fitness és wellness-központok, fürdők, szaunák bezárnak.
  • Lengyelországban az idősebb embereknek a koronavírus-járványal szembeni védelme érdekében újból bevezették a vásárlási idősávot a hatvan év felettiek számára és szombattól országszerte újból kötelező lett a szájmaszk köztéri viselése, ennek elmulasztását büntetik is.

A magyar kormány viszont úgy tervez, hogy bár november elejére 40 ezer aktív koronavírus fertőzött is lehet, az egészségügyért felelős államtitkárság szerint meg lehet tartani az október 23-i ünnepségeket, a november 1-jei miséket és a karácsonyi vásárokat, és nincs szó a távoktatás bevezetéséről vagy az utcai maszkviselésről sem.

Koronavírus - Még több hír a témában

Kiemelt kép: Katonák a sátorrendszernél a Dél-Pesti Centrumkórház udvarán 2020. szeptember 21-én, amelyet újból üzembe helyeznek. Itt végzik a koronavírus-fertőzöttek előzetes szűrését. Fotó: Koszticsák Szilárd /MTI


❤ ÉRTÉKELD A MUNKÁNKAT EGY LÁJKKAL, ÉS OSZD MEG MÁSOKKAL IS! KÖSZÖNJÜK!