Kicsit csalóka a cím, ez csak a harmadik évad első 5 epizódja. Július végén érkezik az utolsó 3 része, amivel befejeződik Henry Cavill vajákkodása. Már biztos, hogy átadja a stafétabotot Liam Hemsworth-nek.
Kezdjük a jó hírrel. Jól sikerült az új évad, sőt, kimondottan felüdülés az előző szezonhoz képest. Nekem a második évad boszorkányos kergetőzése nem igazán kötötte le a figyelmemet, ehhez képest egyértelműen előrelépés történt.
de most úgy érzem, az alkotók megpróbálják összefonni a saját történeteiket és az alapanyag tartalmát. Így még mindig egy nem teljesen hű adaptációt látunk, de van remény a javulásra.
A cselekményét tekintve ez az évad sokkal letisztultabb, mint az előző szezonok. Követhetőbb, ki-mikor-merre jár. Én imádtam az első évad időugrásait, de egy Vaják-tudorral kellett néznem, hogy teljesen megértsem, mely idősíkban is járunk a világ történelmében.
így ezt a pozitívumot rögtön el is feledtette. Úgy érzem, a harmadik évadra beérett az írói gárda, és megértették az alapanyagot.
Lehet, hogy az alapkonfliktus egyszerűbb, de ügyesen kavarják meg a szálakat. Cirinek, Geraltnak és Yennefernek menekülnie kell, mert mindenki a cintrai hercegnőt akarja. Van, akinek élve, van, akinek holtan van szüksége az ősi vérére. Geralt próbálja megvédeni mindenáron, de van, amitől még ő sem tudja megmenteni. Yennefert az előző évadhoz képest talán okosabb karakterré formálták, itt nem veri át egy boszorkány az üres ígéreteivel.
Az effektek jók, nem kiemelkedőek, de hozzák a 2023-as színvonalat. Kiemelkedőek azonban a díszletek, az art design és a kosztümök. Elképesztően hangulatosak a helyszínek, a ruhák és a teljes összkép. Még egy erősen zavarbaejtő jelenet is belefért, amiben Geralt egy mutáns ellen harcol. Erősen cronenbergi testhorror-hangulata volt annak a szcénának.
A színészekre továbbra sincs panasz, az eddigi szereplőkről már tudtuk, hogy zseniálisak, Henry Cavill, Freya Allan, Anya Chalotra mind-mind továbbra is nagyon jók, de az új belépők is rendben vannak. Hugh Skinner mint Radovid herceg megértette, hogyan kell viselkednie az erősen zavart, ámde karizmatikus vezetőnek. Még Kökörcsin bizalmát is elnyeri, több fronton is. A Rience-et alakító Sam Woolf továbbra is irritálóan vernivaló hülye gyerek,
Mindenki ügyes, anno nem kedveltem Phillipa Eilhart castingdöntését, mert Cassie Clare erősen eltér a könyvben és játékokban megjelenő varázslónőtől, de azt kell, hogy mondjam, hozzánőtt a szívemhez a kegyetlen nézésével együtt. Anno szintén problémám volt Cahirral, de Eamon Farren úgy érzem, hibátlanul adta át a továbbra is hívő zélótát.
Akit viszont továbbra sem tudok elfogadni, az Bart Edwards mint a hatalmas nilfgaardi császár. Nem félelmetes, nem karizmatikus. Először el is felejtettem, ő kicsoda.
A játékokban Charles Dance adta a hangját a kegyetlen uralkodónak, és az ő orgánuma átadta azt az erőt, amit ő képvisel ebben a világban. Sajnos Edwards ehhez a szerephez kevés.
Mi az, ami még nem működött? Nos, itt bajban vagyok, mert szerintem ez eddig a legjobb évad. Én nagyon szerettem az elsőt, még a hibáival együtt is, de el kell ismernem, hogy ez az 5 epizód magában több vajákolást tartalmazott, mint az előző 16 összesen. A színészek, a történet, az egész világ sokkal hűbb az alapanyaghoz, ugyanakkor egyértelműen saját módon mesélik el Andrzej Sapkowski fantasyjét.
Mint ismeretes, a negyedik évadra le fogják cserélni Liam Hemsworth-re, kreatív nézeteltérésekre hivatkozva. Előzetes hírek szerint ezt a cserét bele fogják építeni a történetbe, tehát nemcsak egyik pillanatról a másikra változik át a főszereplőnk, hanem majd valami szappanoperás „baleset” hatására más lesz Geralt kinézete. Már csak ezért is alig várom az utolsó három részt, ami július 27-én érkezik a Netflixre.
