Mint arról beszámoltunk, szerdán, a történelem írásbeli érettségi vizsga megkezdését követően az Oktatási Hivatalhoz (OH) bejelentés érkezett arról, hogy egy közösségi oldal zárt csoportjában a középszintű történelemérettségi feladatsor esszétémáit a vizsga kezdete előtt közzétehették. Lapunknak is több diák jelezte, már a vizsga előtti nap eljutott hozzájuk chatüzenetben, hogy milyen témák lesznek, és volt, akinek arra hivatkozott az üzenet küldője, hogy a forrás biztos, részt vesz a feladatsorok összeállításában.
Fennáll tehát a lehetősége, hogy a vizsga előestéjén többekhez eljuthatott, hogy a középkori uradalmakról, a szovjet propagandáról, Szent István uralkodásáról és a trianoni béke hatásairól kapnak esszéfeladatot az érettségi második részében, ami így is lett.
Az Oktatási Hivatal ismeretlen tettes ellen büntetőfeljelentést tett, a rendőrség pedig csütörtökön a 24.hu megkeresésére arról tájékoztatott, hogy
az ügyben a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda minősített adattal visszaélés gyanúja miatt folytat nyomozást ismeretlen tettes ellen.
Bővebb tájékoztatást a nyomozás érdekeire tekintettel a rendőrség nem adott.
Kik tudhattak róla?
A Nemzeti Erőforrás Minisztérium (mai nevén Emberi Erőforrások Minisztériuma) az írásbeli érettségi feladatlapokkal és javítási-értékelési útmutatókkal kapcsolatban a minősített adatkezelés eljárási rendjének kiadásáról szóló, ma is hatályos utasítása szerint az írásbeli vizsgák feladatlapjait és javítási-értékelési útmutatóit a tételkészítő bizottságok készítik el, amelyeket vizsgatárgyanként kell megszervezni.
A tételkészítő bizottság elnökét az oktatásért, illetve a szakképesítésért felelős miniszter, a tételkészítő bizottság tagjait az Oktatási Hivatal, illetve a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal vezetője kéri fel és határozza meg a feladataikat.
A tételkészítő bizottság tagjainak szigorú titoktartási nyilatkozatot kell aláírniuk. Bármilyen készülő vagy már elkészült vizsgaanyag elektronikus változata csak olyan számítógépen készíthető vagy tárolható, amely nincs olyan belső vagy külső (például internetes) hálózatra kapcsolva, amelyen az illetéktelen hozzáférés megakadályozása nem biztosítható.
A vizsgaanyagok számítógépről való törlésekor úgy kell eljárni, hogy az eredeti adattartalom ne legyen visszaállítható. Amennyiben a program automatikusan biztonsági másolatot is készít, azt is olyan módon kell törölni, hogy az adattartalom ne legyen visszaállítható. Emellett szigorúan tilos vizsgaanyagot tartalmazó e-mailt elküldeni.
Az egyes vizsgaidőszakokban az egyes tárgyak vizsgáihoz több feladatlapnak kell rendelkezésre állnia. Az OH vezetője az Emberi Erőforrások Minisztériuma vezető beosztású képviselőjének jelenlétében sorsolás útján választja ki, hogy a rendelkezésre álló feladatlapok közül melyeket használják fel az adott vizsgaidőszakban.
A feladatlap ezután - az idegen nyelvű érettségik miatt - fordítókhoz és adaptálóhoz került, onnan pedig a nyomdába viszik, ahol szintén mindenkinek alá kell írnia a titoktartási nyilatkozatot, sőt, táskát és mobilt sem vihetnek magukkal és folyamatosan kamerákkal figyelik őket. A feladatlap eredetijét páncélszekrényben, a másolatokat biztonsági őrrel védett szobában kell tárolni.
Börtönbe mehet az elkövető
A Facebookon terjedő üzenetben az áll, hogy a történelemérettségi összeállításában résztvevő egyik pedagógus szivárogtatott. Amennyiben ez beigazolódik, az illető súlyos büntetésre számíthat.
A büntető törvénykönyv szerint minősített adattal visszaélést követ el, aki minősített adatot
- jogosulatlanul megszerez vagy felhasznál;
- jogosulatlan személy részére hozzáférhetővé, vagy jogosult személy részére hozzáférhetetlenné tesz.
A bűncselekmény négy kategóriába sorolható: elkövethetik korlátozott terjesztésű, bizalmas, titkos és szigorúan titkos minősítésű adatra is. Az írásbeli érettségi a legenyhébb, korlátozott terjesztésű minősítési szint alá esik.
Tran Dániel, a Tran és Nemes Ügyvédi Iroda irodavezető ügyvédje kérdésünkre arról beszélt, mind a szivárogtató tanárt, mind az esszétémákat a Facebookon közzétevő személyt felelősségre vonhatják.
Amennyiben igaz a történet, jogi szempontból nem mondható, hogy a pedagógus gondatlanul cselekedett. Az információknak jogosan lehetett birtokában a tételkészítő bizottság tagjaként, annak szándékos továbbításával bűncselekményt követett el, amiért egy évig terjedő börtönbüntetést is kaphat. Az esszétémákat a közösségi médiában terjesztő ismeretlen tettes szintén minőségi adattal élt vissza, mert jogosulatlan személy részére tette hozzáférhetővé a vizsga egy részét, és maga sem volt jogosult annak megismerésére. Őt elzárással sújthatják
- magyarázta.
Mint fogalmazott, a titoktartási szerződés megszegésével jellemzően az abban meghatározott pénzbüntetést kell megfizetni, ez az eset állhat fenn a pedagógusnál is. Valószínűleg fegyelmi eljárást is indítanának ellene, mert tettének országos jelentőségű következményei vannak, és hamar meg is válhatnak tőle.
Arra a kérdésre, milyen jogi lehetőségei vannak azoknak a diákoknak, akik adott esetben újraírnák az érettségit, mert hozzájuk nem jutottak el a szivárogtatott esszétémák és esetlegesen hátrányba kerülnek a felvételi eljárás során, Tran Dániel úgy felelt,
az érettségi vizsgabizottság döntése ellen fellebbezést lehet benyújtani, a fellebbezés sikertelensége esetén pedig a hatósági döntéssel szemben közigazgatási per indítható.
Az OH egyébként már szerdán este bejelentette, hogy nem íratják újra az történelem írásbeli érettségit. Megkeresésünkre a Pedagógusok Szakszervezete azt közölte, az adott körülmények között az Oktatási Hivatal jó döntést hozott, a diákokat nem szabad büntetni a kiszivárgott feladat miatt.
Kiemelt kép: Koszticsák Szilárd / MTI
