Az Eurostat keddi, a rákellenes világnapon közzétett statisztikájából kiderült, hogy Magyarországon halt meg a legtöbb rákos beteg a schengeni övezetben 2016-ban, százezer lakosra összesen 345 daganatos betegség miatti halálozás jutott nálunk.
A Népszava cikkében azt írja, az Emberi Erőforrások Minisztériuma sem hagyta szó nélkül a jelentést: közleményükben arról írtak, hogy Ebben "az Eurostat adatai rendkívül félrevezetőek, ugyanis az európai országok többségében egyáltalán nincsen rákregiszter, és nem rendelkeznek olyan pontos adatokkal, mint amilyenek a magyar rákregiszterben szerepelnek. "Az Emmi ezt azzal magyarázta, hogy itthon minden rákbeteget regisztrálnak, azokat is, akik más betegségben halnak meg, és életükben nem is tudtak a daganatos betegségükről.
A minisztérium azt is megjegyezte, hogy
a rákhalálozás elleni harcban maguk az emberek tehetik azonban a legtöbbet, mert a magyarországi magas megbetegedési arány legfőbb oka a helytelen életmód és az, hogy még mindig kevesen mennek el szűrésekre. Csak egyetlen példa: tíz tüdőrákos közül kilenc dohányzik vagy dohányzott.
Az EMMI közleményében arról is ír, hogy "ma már van népességszintű a méhnyak- és emlőrákszűrés. Tavaly elindult a vastagbélszűrés és a tüdőrákszűrés is. Csak élni kellene az embereknek az állam kínálta lehetőséggel, mert az időben felismert daganat jól gyógyítható."
A Népszava megjegyzi az Emmi a két év halasztgatás után 2019-ben elindult országos vastagbélrák-szűrésre hivatkozik, válaszként az Eurostat négy évvel ezelőtti helyzetről szóló összesítésére.
A várólistákat tartjuk az egészségügy legnagyobb bajának
Hosszú várakozás a műtétekre, elvándorlás, a kórházak rossz felszereltsége - ezeket tartják a legégetőbb problémának a magyarok a Republikon Intézet legújabb felmérése szerint, ami a 24.hu megbízásából készült.
