Tíz hónap elteltével és másfél millió áldozat után december 8-án elsőként Nagy-Britanniában kezdődött meg a a Pfizer-BioNTech koronavírus elleni védőoltásának tömeges alkalmazása. A vakcina használatára december 21-én az Európai Unió illetékes hatósága is megadhatja az engedélyt, így karácsony után, 27-én szerte a kontinensen megkezdődhet az oltás, majd várhatóan január elején a Moderna oltóanyaga is zöld utat kap.
A vakcinadömpingben a közhangulatot meglovagolva a magyar kormány azt hirdeti, a védőoltások megérkezésével túl leszünk a járványon, a 24.hu által megkérdezett orvos szakértő viszont lehűti a kedélyeket.
Egy ilyen méretű világjárvány korántsem a védőoltással ér véget
- mondja Prinz Gyula infektológus, hangsúlyozva: akkor lesz kézben tartva a pandémia, ha a lakosság 60-70 százaléka ellenanyaggal rendelkezik, de a SARS-Covid-2 vírus még - a szakemberek szerint sem megjósolható ideig - cirkulálni fog az emberiségben.
A vakcina tehát teljes megváltást nem jelent, viszont a Magyar Orvosi Kamara szakértője szerint mindenképpen a rövid távú előnye lesz, hogy segítségével egy normálisabb élethez térhetünk vissza, és csökken az egészségügy terhelése. Azonban egy jól működő, biztonságos vakcinával sem dobhatjuk el a maszkot - figyelmeztet.
A járvány felszámolásának folyamata azért is lassú, mert az oltóanyag(ok) megérkeztével oltási stratégiára lesz szükség. Az első fázisban az egészségügyi dolgozóknak kell felajánlani a lehetőséget, itthon is velük kezdődik az oltási sor, majd a második fázisban a szociális otthonban élőknek és ellátóiknak. Utánuk jöhetnek a 65 év feletti, rizikófaktorral rendelkező idősek - vázol fel egy kívánatos sorrendet Prinz Gyula, aki egyetért azzal, hogy a közellátásban nélkülözhetetlen dolgozókat (rendőröket, szemétszállítókat) is előre kell venni. Helyesnek tartaná azt is, hogy a tömeges oltás előtt felmérjék, ki az, aki átesett már a fertőzésen, és rendelkezik ellenanyaggal, mert őket érdemes a sor végére tenni.
Noha a nemrég indult regisztráció arra nem alkalmas, hogy felmérje, a jelentkezők melyik csoportba tartoznak, Prinz szerint azt megmutatja, mekkora az oltási hajlandóság. Erről több felmérés is készült, a legutóbbit a Publicus Intézet tette közzé, e szerint a közeljövőben elérhetővé váló koronavírus-vakcinák elfogadottsága a magyarok körében mindössze 20-36 százalék. Kiderült az is, hogy csekélyebb a magyarok bizalma az orosz és a kínai vakcinákban (20-21 százalék), és inkább oltatnák be magukat amerikai és európai fejlesztésű szerrel (31-36 százalék).
Prinz Gyula szerint azonban ezek a közvélemény-kutatások csalóka eredményt hozhatnak, mert nem mindegy, hogy a felmérés készítésekor milyen, a lakosság véleményét és attitűdjét befolyásoló információk állnak rendelkezésre a járványról és a vakcinákról. Ezért is fontos a döntéshozók kommunikációja:
ha azt hangoztatják, hogy a kijárási tilalmat és az egyéb korlátozó intézkedéseket, valamint a magas halálozási arányt a tömeges oltással lehet enyhíteni és kordában tartani, akkor valószínűsíthető, hogy a jelenleginél többen fognak az oltás mellett szavazni.
Fontos szerinte az is, hogy az egészségügyi dolgozók is a vakcina mellett álljanak ki, növelve ezzel a bizalmat.
Prinz Gyula a sajtónak is nagy szerepet tulajdonít a néphangulat változásában, mert szerinte jól érzékelhető, hogy a lakosság többsége a médiából szerzi például a mellékhatásokra vonatkozó információit. Kifejezetten károsnak tartja, hogy a sajtó felnagyítja az orosz vakcina és az alkoholfogyasztás kapcsolata körüli kérdőjeleket. Szerinte még sok a megválaszolandó kérdés, és sok mindent lehet kiragadni az információdömpingből, de
abban az oltásban, amire a gyógyszerfelügyeleti hatóságok rányomják a pecsétet, akár Európában, akár az Egyesült Államokban, vakon meg lehet bízni.
A hivatalos engedélyeztetésen túl a vakcina hatékonyságát és biztonságát az is jelzi, hogy mérvadó folyóiratokban publikálják az eredményeiket, amiket tudományos közleményekben is nyilvánosságra hoznak.
Ez a menetrend, ezt megkerülni nem lehet
- hangsúlyozta az infektológus, kiemelve, hogy amíg ez nincs meg (tehát a tudományos publikáció és az engedélyeztetés), addig nem is érdemes beszélni arról, lehet-e alkoholt fogyasztani egy olyan vakcina esetében, aminek még zajlik az utolsó kísérleti fázisa.
Azt Prinz Gyula is elismerte, hogy az oltóanyagoknak normális körülmények között sokkal hosszabb lenne az engedélyeztetési folyamata, de nem véletlen, hogy most gyorsított engedélyeztetésről döntenek.
Különleges helyzetben vagyunk, ami vitathatatlanul átpolitizált. A döntéshozóknak számba kell venniük a gazdaság működtetését, a néphangulatot és az egészségügy terhelhetőségét. Ezen szempontok mentén kell dönteni, ezért van nagy nyomás a megváltást ígérő vakcinát illetően
- magyarázza a szakember, újfent hangsúlyozva, hogy az intenzív tempó ellenére az engedélyezett oltóanyagok biztonságosak lesznek, noha mint minden más gyógykészítménynél, ezeknél is "adódhatnak meglepetések", a tömeges használat után jelentkezhetnek nem várt mellékhatások. Megnyugvásra ad okot viszont az a tény, hogy az engedélyezés után sem engedik el a gyártók és a hatóságok a vakcinájukat: oltási felügyelet keretén belül folyamatosan monitorozzák a működését.
Arról, hogy a gyártók kezdetben néhány nap eltéréssel jelentették be vakcinájuk hatékonysági százalékát, Prinz Gyula azt mondta, a számháború nem érdekes, mert mindegyik vakcina hatékony, de csak a tömeges használatukkal derül majd ki, hogy ténylegesen mennyire.
Nem az átlagembereknek kellene választaniuk a vakcinák közül, hanem az orvosaiknak, mert ők tudják, hogy kinek melyik a javasolt
- tette hozzá az infektológus, aki szerint mire Magyarországon is elkezdődhet a vakcináció, addigra több információ áll rendelkezésre például arról, hogy a csökkent védekezőképességű embereknél hogyan viselkedik egy oltóanyag. Mindenesetre ő biztosan beoltatja magát, ha Magyarországon is elérhetővé válik már az engedélyeztetett vakcina. "Ez nem kérdés" - mondja az infektológus, aki annak a oltóanyagnak fog bizalmat szavazni, amelyikről megfelelő tudományos információ áll majd a rendelkezésre.
Prinz Gyula szerint optimális forgatókönyv esetén is várhatóan a nyáron vagy az ősszel jön el annak az ideje, hogy már nemcsak a veszélyeztetettek, hanem a fiatalok oltása is megvalósulhat, addig pedig ha alacsony átfertőzöttség mellett, vakcina nélkül engedünk a korlátozó intézkedéseken, és lazítunk a szabályokon, akkor intenzív harmadik hullámra számíthatunk.
