Seymour Hersh lebilincselően részletes történetet osztott meg egy titkos akcióról, ami ha igaznak bizonyulna, azt jelentené, hogy az Egyesült Államok megtámadta Oroszországot. Csakhogy egyetlen bizonyítékot sem közöl.
A most 85 éves Seymour Hersh egyike a világ leghíresebb újságíróinak. 1969-ben ő volt az, aki leleplezte a vietnámi My Lai-mészárlást, azt, hogy amerikai katonák fegyvertelen vietnami civileket gyilkoltak meg. Ezért a cikkéért egy évvel később Pulitzer-díjat kapott. 2004 májusában pedig cikksorozatban tárta fel, hogy az amerikai katonai rendőrség hogyan kínozta foglyait a Bagdadhoz közeli Abu Ghraib börtönben, és milyen titkos kihallgatási programot működtettek például Guantanamoban.
Hersh ugyanakkor az elmúlt években támadások kereszttüzébe került, mert megkérdőjelezte az Oszama bin Laden haláláról szóló hivatalos verziót, és azt is, hogy az Aszad-rezsim használt-e vegyi fegyvereket Szíriában a civilek ellen. Emellett gyakran éri az a vád, hogy munkáit egyetlen forrásra alapozza.
Ez igaz a Substack nevű blogon szerdán közzétett terjedelmes cikkére is, amiben nem kevesebbet állít, mint hogy egy tikos akcióban Joe Biden jóváhagyásával az amerikaiak robbantották fel az Északi Áramlat csővezetékeit 2022. szeptember 26-án.
A cikk szerint 2021 decemberében Jake Sullivan nemzetbiztonsági tanácsadó titkos munkacsoportot hívott össze, hogy arról tárgyaljanak, miképpen válaszoljanak Putyin közelgő inváziójára. Az egymást követő üléseken mérlegelték, hogy a szankciók és különböző korlátozások mellett milyen egyéb lehetőségeik vannak. Hersh forrása szerint „a résztvevők számára világossá vált, hogy Sullivan azt várja tőlük, dolgozzanak ki egy tervet az Északi Áramlat megsemmisítésére, mert ez az elnök kívánsága."
Az amerikaiak sohasem rejtették véka alá a gázvezetékekkel szembeni ellenérzésüket, amelyek több mint 1000 kilométeren keresztül futnak egymás mellett. Két észak-keleti orosz kikötőből indulnak, majd az észt határ mentén, és a dán Bornholm-sziget mellett elhaladva Németország északi részén érnek véget.
Az Északi Áramlat 1 néven ismert első két vezeték több mint egy évtizeden át látta el olcsó orosz földgázzal Németországot és Nyugat-Európa nagy részét. Az Északi Áramlat 2 néven épült másik két vezeték pedig szintén elkészült, de még nem helyezték őket üzembe. Németország ezekhez is nagy reményeket fűzött, egészen addig, amíg ki nem tört az orosz-ukrán háború.
Joe Biden már korábban is azon a véleményen volt, hogy Putyin a gázvezetékeket fegyverként használja politikai és területei ambíciói beteljesítéséhez. A háború kitörése után viszont már attól is tartottak, hogy ha Európa energiaellátása továbbra is az orosz gáztól függ, Németország és a többiek nem lesznek hajlandók Ukrajnát az Oroszország legyőzéséhez szükséges mennyiségű pénzzel és fegyverrel támogatni.
Hersch szerint ez volt tehát az ok, amiért a rendkívül vakmerő terv az asztalra került Washingtonban.
A cikk szerint a haditengerészet közvetlen tengeralattjáró-támadást javasolt. A légierő időzített bombákat. A CIA azzal érvelt, hogy bármit is tesznek, annak titkosnak kell lennie. Abban ugyanis egyetértettek, hogy
Az Egyesült Államok Haditengerészetének Búvár- és Mentési Központja Panama Cityben található, Florida délnyugati részén. Itt évtizedek óta képeznek ki olyan mélytengeri búvárokat, akik víz alatti mentő- és romboló akciókra egyaránt képesek. Végül az a döntés született, hogy az akciót rájuk bízzák.
Hersh szerint ez azzal az előnnyeli is járt, hogy ők a haditengerészethez tartoznak, és nem Különleges Hadműveletek Parancsnokságához, amelynek titkos akcióit jelenteni kell a Kongresszusnak.
Hasonló búvárakciót már 1971-ben is végrehajtottak, amikor a szovjet távol-keleti partok közelében lehallgatókészülékeket szereltek egy tengeralatti kommunikációs kábelre, amely egy szovjet regionális haditengerészeti parancsnokságot kötött össze a vlagyivosztoki főhadiszállással. Washington közel egy évtizeden át jutott értékes információkhoz a szovjet hadiflottáról.
2022. február 7-én ráadásul Biden elnök elszólta magát. Aznap a Fehér Házban fogadta Olaf Scholz német kancellárt, majd a sajtótájékoztatón közölte: ha Oroszország megtámadja Ukrajnát, nem lesz többé Északi Áramlat 2. A titkos munkacsoportban a cikk szerint sokan úgy érezték: az elnök mindent veszélybe sodort, mert közvetlenül utalt a várható akcióra. Mások úgy gondolták, mostmár mindenképp végre kell hajtaniuk, csak még fontosabb, hogy ne lehessen Amerikára visszavezetni.
A kivitelezéshez Norvégia ideális bázinak tűnt, mert az amerikai hadsereg az elmúlt években megerősítette ottani jelenlétét. Tengeralattjáró- és légitámaszpont épült, és tavaly novemberben kibővítették az amerikai-norvég védelmi együttműködési megállapodást is. Emellett jelenleg a NATO főtitkára a korábbi norvég miniszterelnök, Jens Stoltenberg, akit 2014-ben amerikai támogatással választottak erre a tisztségre.
Hersch szerint 2022 márciusában az akciócsoport néhány tagja Norvégiába utazott, hogy a helyi titkosszolgálattal és haditengerésszel tárgyaljanak. Megállapodtak abban, hogy a C4-es robbanószerkezeteket néhány kilométerre a Bornholm-szigetektől kell elhelyezni.
A norvégok és az amerikaiak egyetértettek abban, hogy bizonyos szinten tájékoztatni kell a svéd és a dán illetékeseket a Bornholm-szigetek környéki búvártevékenységről. Azt is a norvégok tanácsolták, hogy a robbanószerkezeteket az orosz aknakeresők megtévesztése érdekében úgy kell álcázni, hogy azok a természetes környezet részeinek tűnjenek.
Ugyancsak Oslóból jött az időpont ötlete. A NATO tavaly júniusban hadgyakorlatat tartott a térségben BALTOPS 22 néven. Ezt egészítették ki egy olyan tengeri aknakereső-gyakorlattal, amelyben búvárok is részt vesznek. Az ő feladatuk azonban valójában az volt, hogy a C4-es robbanószerkezeteket elhelyezzék a gázvezetékeken. A terv az volt, hogy azok a hadgyakorlat után 48 órával robbannak fel.
A Fehér Háznak azonban az utolsó pillanatban aggályai támadtak. Rájöttek, hogy túlságosan nyilvánvaló lenne az Egyesült Államok szerepe, ha a detonáció alig két nappal a hadgyakorlat vége után következne be.
A CIA-nál hozzászoktak ahhoz, hogy a tervek változhatnak, ezúttal azonban nem volt könnyű dolguk, mert fogalmuk sem volt, hogy az elnök mikor akar robbantani: egy héttel, vagy hónapokkal később. Olyan megoldást kellett találni, ami szabad kezet ad Bidennek.
Az elsütő szerkezet végül egy hanglokátoros bója lett, amelyet úgy állítottak be, hogy, egészen alacsony frekvenciájú, semmihez sem hasonlító hangot adjon ki, amelyre a robbanószerkezet időzítője működésbe lép.
A néhány órán belül bekövetkező robbanás során a négy vezetékből három használhatatlanná vált.
Hogy Hersh kémregényekbe illő történetéből mennyi igaz, nem tudni. Ami tény: a sztorit egyetlen amerikai médium sem hozta le, az az újságíró saját blogján jelent meg. A Fehér Ház azonnal tagadta az egészet, szerintük amit az amerikai újságíró leírt, az teljes mértékben valótlan fikció.
Norvég lapok szerint az ottani fegyveres erők nevében Per Espen Strande alezredes ugyancsak komolytalan kitalációnak minősítette Hersh állításait.
Élesen kritizálta a leírtakat Christo Grosev, a Bellingcat nevű független orosz oknyomozó portál újságírója is. Ő Twitter posztjában egyenesen szenilisnek, korruptnak vagy hazugnak nevezte Hersh-t, aki szerinte egy névtelen forrásra hivatkozva óriási károkat okoz az újságírásnak.
Az orosz külügyminisztérium azt közölte: magyarázatot várnak a Fehér Háztól.
