Milyen bevándorlási válság? - teszi fel a kérdést pénteki címlapján a The New York Times nemzetközi kiadása. A vezető anyagot két képpel illusztrálják, mindkettő Budapesten, a Keleti pályaudvaron készült, az egyik 2015-ben, a másik most.
A lap az uniós csúcs miatt nyúlt a témához, megjegyezve, hogy a három évvel ezelőtti helyzethez képest már viszonylagos nyugalom van a görög partokon, és csend honol a lampedusai menekültközpontban is. Az érkező menedékkérők száma a 2015 előtti szintre csökkent, mégis ez a téma határozza meg továbbra is az európai politikát.
Megjegyzik, maradtak még valódi kihívások, például hogy mi legyen azzal a mintegy 1,8 millió emberrel, aki 2014 óta érkezett Európába. Az európai vezetők között komoly nézetkülönbségek vannak, hogy ki vállalja a felelősséget - Görögország és Olaszország, ahol a legtöbb menedékkérő Európába lép, vagy a gazdagabb országok, mint Németország, ahova a legtöbben tartanak.
Szembetűnő viszont, hogy számos vezető - főleg a szélsőjobboldaliak - sikerrel próbálják azt az érzetet kelteni, hogy Európa a menedékkérők ostroma alatt áll, miközben a számok egészen mást mutatnak. Emlékeztetnek, hogy Orbán Viktor nemrég arról beszélt, hogy "nem tudtuk magunkat megvédeni a migránsinváziótól", és börtönnel büntetendő cselekedetté minősíttette, ha valaki a papírok nélkül érkező embereket segítené.
De kitérnek arra is, hogy a bevándorlásellenes vezetők sem egységesek, Olaszország azt szeretné, ha megszüntetnék azt a szabályt, hogy a menedékkérőknek abban az országban kell maradniuk, ahol először beléptek az EU-ba, mások viszont - köztük Orbán, Seehofer és Kurz - ellenzik, hogy szétosszák a menedékkérőket.
