Gyakoribb és hevesebb hőhullámok várhatók Ausztrália vizeiben, ami jelentősen veszélyezteti a Nagy-korallzátonyt is - írja az MTI. Az ENSZ egy csoportja hétfőn kezdte meg a világörökségi listán szereplő korallzátony állapotának felmérését, a Climate Council nevű ausztrál civil környezetvédő szervezet ebből az alkalomból adott ki egy jelentést. A Climate Council szerint az elmúlt hat év három tömeges korallfehéredése után újabb nagy fehéredés fenyeget, ahogy az átlagosnál 2-4 Celsius-fokkal magasabbra emelkedett a tengervíz hőmérséklete Ausztrália északkeleti partvidékén.
A korallok rendkívül érzékenyek a környezet változásaira, így a hőmérséklet emelkedésére. A fehéredés során valamilyen külső hatás, például a felmelegedés miatt a korallokban élő, színüket adó és a tápanyagaik előállításában kulcsszerepet játszó algák kilökődnek, és csak a fehér mészváz marad hátra. Amennyiben a kifehéredés hosszú ideig fennáll, a korallok éhen halhatnak, ha viszont néhány héten belül visszaépülnek a szöveteikbe az algák, akkor általában felépülnek.
A korallzátonyt nemzeti parkként működtető ausztrál hatóság (GBRMPA) szerint a Queensland állam partvidéke mentén elterülő egyedülálló természeti képződmény legnagyobb részét jelentős hőstressz sújtotta ezen a nyáron, amely a déli féltekén decembertől februárig tart. "A helyzet komor, kezd olyan súlyossá válni, hogy lassan már szimulálni sem tudjuk laboratóriumban azokat a körülményeket, amelyeknek a korallzátony ki van téve" - mondta Jodie Rummer, a James Cook Egyetem tengerbiológusa.
A Climate Council szerint ha változatlan tempóban folytatódik a klímaváltozás, 2034-tól kétévente, 2044-től pedig már évente sújthatja tömeges fehéredés a térséget.
Simon Bradshaw, a csapat tagja hozzátette, a trópusi korallzátonyok már 1,1 Celsius-fokos globális felmelegedés mellett is súlyosan károsodnak, az 1,5 Celisus-fokot is meghaladó felmelegedést pedig talán már nem is lesznek képesek túlélni. A jelentés alapján a világtengerek szempontjából 2021 volt a legmelegebb esztendő a feljegyzések kezdete óta.
Az ENSZ Nevelési, Tudományos és Oktatási Szervezetének (UNESCO) szakértői csoportja tíz napon át vitatja meg az ausztrál kormány 2050-ig szóló korallmentő tervét kutatókkal, illetékesekkel, politikusokkal, a helyi közösségek képviselőivel és őslakos vezetőkkel. Az UNESCO világörökségi bizottsága a küldöttség május elejére várt jelentése alapján tesz majd ajánlást arra, hogy veszélyeztetett világörökségi helyszínnek nyilvánítsák-e a Nagy-korallzátonyt.
Az ausztrál kormánynak erőteljes lobbizással 2015-ben és 2021-ben is sikerült elérnie, hogy az UNESCO ne ítélje fenyegetettnek a korallzátonyt, annak ellenére, hogy Canberra nem volt hajlandó az eddiginél nagyobb kibocsátáscsökkentésre. A Climate Council azt szeretné, ha Ausztrália a tervezettnél háromszor nagyobb mértékben, 75 százalékkal mérsékelné a szén-dioxid-emissziót 2030-ig a 2005 előtti szinthez képest, 2035-ig pedig elérné a nettó zéró kibocsátást.
