Egy új vizsgálat alapján drámai a helyzet a Nagy-korallzátonynál, a kicsi, a közepes és a nagy korallok populációi egyaránt látványosan csökkentek az elmúlt szűk 30 évben - írja a Phys.org.
Andy Dietzel, az Ausztrál Kutatótanács Korallzátony-kutató Központjának szakértője csapatával arra jutott, hogy az 1995 és 2017 közötti periódusban a zátony koralljainak mintegy fele elveszett.
A korallokban szimbióta algák élnek, ezek a parányi élőlények adják a virágállatok különleges színeit is. Az algák rendkívül érzékenyek a környezeti változásokra, például a savasodásra és a hőmérséklet emelkedésére. Már kisebb átalakulások is elegendőek ahhoz, hogy az élőlények kilökődjenek - ezt nevezik korallfehéredésnek. Az algák távollétét a korallok rövidebb ideig még átvészelhetik, idővel azonban elpusztulnak.
Az utóbbi időkben az óceán melegedése miatt egyre több tömeges fehéredést figyeltek meg a Nagy-korallzátonynál, ilyen volt a 2016-2017-es példátlan méretű esemény is. A szakértők úgy vélik, hogy a klímaváltozás miatt egyre gyakrabban jelentkeznek majd korallfehéredések, melyek tovább roncsolják a zátonyt.
Azt a kutatók sem tudják, hogy a Nagy-korallzátony összeomlása pontosan mit is eredményezne. Az biztos, hogy a kivételes élőhely elpusztulása nemcsak a helyi ökoszisztémát fenyegetné, hanem a régió lakóit is. A zátony ugyanis jelenleg közvetett módon rengeteg táplálékot, illetve a természeti katasztrófákkal szembeni védelmet is biztosít, eltűnésével ezek mind elvesznének.
Dietzelék a különböző korallfajok populációit vizsgálták. Az eredmények lesújtóak: a pusztulás gyakorlatilag minden fajt érint, a folyamat pedig a sekély és a mélyebb vizekben egyaránt megfigyelhető. A szakértők egy ideig azt hitték, hogy a Nagy-korallzátony óriási kiterjedése miatt védve van, ma viszont már tudják, hogy ez egyáltalán nincs így.
