A magyar politikai és a tágabb értelemben vett közélet visszatérő témája a nők politikai és társadalmi szerepvállalásának elősegítése. A pártok közül leginkább az ellenzékiek tűzik a napirendre a nőkkel kapcsolatos kérdéseket, úgyis mint a nők parlamenti arányának növelését. Ehhez képest a 2018. évi országgyűlési választás során egyetlen érdemi támogatottsággal bíró pártnak, mégpedig az LMP-nek volt női miniszterelnök-jelöltje. Ma a hatvanöt ellenzéki országgyűlési képviselőből mindössze 13 nő.
A Momentum Cseh Katalin, a DK pedig Dobrev Klára személyében női jelöltet állított a 2018. május 26-án esedékes az európai parlamenti választás EP-listájának élére. Az IDEA Intézet egymást követő két hónapban arra kérdésre kereste a választ, hogy mekkora jelentősége van annak, hogy nő vezeti egy párt EP-listáját? Az eredmények az intézet 2019. április 9-én, illetve május 10-én publikált kutatásaira támaszkodnak.
2019. május első napjaiban az összes megkérdezett 46 százaléka gondolta úgy, hogy van jelentősége annak, hogy nő vezeti az EP-listát. Májusban az ellenzéki pártpreferenciával bírók 60 százaléka volt hasonló véleményen. Az ezt megelőző hónapban 57 százalékuk gondolta így.
Mindkét adatfelvétel esetén a pártpreferenciájukat nem vállalók, vagy abban bizonytalanok körében az áprilisi 52 százalékhoz képest, májusra 54 százalék gondolta úgy, hogy van jelentősége vannak, ha az első helyen nő van a pártok EP-listáján.
A kormányzó pártok családcentrikussága ellenére sem helyezik különösebben kommunikációjuk középpontjába a női emancipációt, illetve a nők politikai és társadalmi elismerésének növelését. Ennek megfelelően nem meglepő, hogy mindkét hónapban a Fidesz - KDNP támogatóknak 50 százalékot meghaladó azok aránya, akik szerint egyáltalán nincsen jelentősége annak, hogy nő vezeti egy-egy párt EP-listáját.
Módszertan
Az IDEA Intézet a kutatás adatait 2019. március 29. - április 1., illetve május 2. - május 6. között vette fel közösségi média alapú kérdőív segítségével. A vizsgálat végeredménye reprezentatív az ország felnőtt népességére nem, életkor, iskolai végzettség és településtípus tekintetében. A 2000 fős minta hibahatára az alapmegoszlások esetében legfeljebb /- 2,2 százalékpont.
Kiemelt kép: MTI/Mónus Márton
