A klímaváltozással járó elsivatagosodás elleni küzdelemben segít a magyar akác Ázsia több országában.
Dél-Koreában és Kínában jó talajmegkötő képessége mellett rendkívül magas fűtőértéke, a bútor- és faiparban való hasznosítása, és a méhészetben betöltött szerepe miatt is kelendő. Itthon a fűtési szezon slágere az akác, amelynek magas fűtőértékén kívül számos más, értékes felhasználási lehetősége is van.
Ezekre a tulajdonságokra már régóta felfigyeltek a Távol-Keleten, Dél-Koreában és Kelet-Kínában, ahol az ottani szakemberek magyar szakértők segítségével korszerűsítik a fafaj termesztési technológiáját, különös tekintettel a globális felmelegedés kedvezőtlen hatásainak enyhítésére.
"Már hatodik éve dolgozunk együtt a Koreai Erdészeti Tudományos Intézettel az akác sokoldalú hasznosításán Dél-Korea területén. Az együttműködésben elsősorban innovatív eredményeinkkel veszünk részt, de kísérleti célra juttatunk ki szaporítóanyagot, csemetetermesztési technológiák bevezetését segítjük, s közreműködünk referencia erdősítések létrehozásában is. Idén novemberben jár le a második ciklusa az együttműködésünknek, amely után értékeljük, és reményeink szerint folytatni is tudjuk majd a közös munkát" - mondta el dr. Rédei Károly, az MTA doktora, az MKSZN tudományos tanácsadója.
Az Észak-Amerikában őshonos akác hazánkba Nyugat-Európán keresztül az 1700-as évek elején került be, ezt követően a legelterjedtebb fafajjá vált. Napjainkban a magyar erdők több mint 23 százalékát alkotja.
Az akác faanyagának kb. 50 százaléka tűzifaként hasznosul, de ipari célú hasznosítása rendkívül sokrétű, és kiemelkedő a méhészeti jelentősége is. Ázsiában az akác meghonosítása elsősorban talajmegkötő tulajdonsága miatt történt, az erózió elleni védekezésben töltött be jelentős szerepet. Méhészeti és a faipari jelentőségén túl nagy levelű változatát egy időben még takarmányozásra is felhasználták.
