10 pontban szedik össze, mi volna a teendő, hogy ne csak szorongjunk a változó klíma miatt, de tegyünk is azért, hogy a jövő is élhető legyen.
A klímatudomány 10 üzenete az élhető jövőért című nyilatkozatban 11 magyar kutató egyértelmű, világos üzenetekkel szeretné felhívni a figyelmet a klímaváltozás sürgető problémáira, a lehetséges megoldásokra és a szükséges intézkedésekre. A Green Policy Center által indított kezdeményezés célja nem új tudományos eredmények bemutatása volt, hanem néhány alapvető tény rögzítése, amelyek segítenek erősíteni a tudomány hitelét és hivatkozási alapot biztosítani a szélesebb közvélemény számára.
A kutatók a dokumentum elején kifejtették, hogy a klímaváltozásra adott eddigi globális és hazai válaszok bár mutatnak némi előrelépést, összességében nem hoztak kellő változásokat. Ezért is tartják fontosnak, hogy felhívják a figyelmet az éghajlatváltozás következményeire és a problémák kezelésének lehetőségeire.
1. Szembe kell nézni a problémákkal:
2024-ben sorra dőltek meg a hőmérsékleti rekordok Magyarországon is. Az év nyara a legmelegebb volt 1901 óta, és a globális átlaghőmérséklet is 1,5 °C-kal magasabb volt, mint az iparosodás előtti időszakban. Az emberi tevékenység számos módon befolyásolja a környezetet, és negatív változásokat okoz, nem csupán az éghajlatváltozás révén.
2. Az éghajlatváltozás hatásai már most érezhetők és súlyosbodni fognak:
Becslések szerint 2050-re az emberiség egyharmada olyan területeken fog élni, amelyek az éghajlatváltozás miatt élhetetlenné válhatnak. A negatív hatások már ma is sújtják az embereket, különösen a leginkább kiszolgáltatott társadalmi csoportokat, mint például a gyermekeket, időseket, krónikus betegeket és a szegényebbeket.
3. Alkalmazkodás és kibocsátás-csökkentés szükséges:
A környezet pusztulását, az erőforrások felélését és az energiafelhasználást sürgősen csökkenteni kell. Az üvegházhatású gázok koncentrációját is stabilizálni kell, mert ezek évszázadokig a légkörben maradhatnak. Ezért az azonnali kibocsátás-csökkentés fontosabb, mint a későbbi, nagyobb mértékű csökkentés.
4. A legtehetősebbek tehetik a legtöbbet:
A leggazdagabbak jelentősen hozzájárulhatnak az energiafelhasználás csökkentéséhez. Ha Magyarország leggazdagabb 1%-a az EU-s átlagra csökkentené energiafelhasználását, az ország energiafogyasztása 10%-kal csökkenne.
5. A különböző cselekvéseknek egymást kell erősíteniük:
Fontos, hogy a klímaváltozás elleni lépések ne generáljanak újabb környezeti problémákat. Ellenkező esetben csak súlyosbítanánk más területeken a válságot, például az ökológiai válságot vagy a természeti erőforrások kimerítését.
6. Természeti stabilitás nélkül nincs jövőnk:
Az erdők, vizes területek és talajok kulcsszerepet játszanak az üvegházhatású gázok megkötésében. Az emberi tevékenység veszélyezteti ezeket a területeket, így elengedhetetlen ezek aktív megőrzése és növelése.
7. Értékeljük a környezeti erőforrásainkat!
Elfogadhatatlan, hogy környezetkárosító termékek olcsóbbak legyenek, mint a kevésbé terhelő alternatívák. Ezen termékek kedvező árazása hosszú távon romboló hatású.
8. Jóllétet a jólét helyett:
A gazdasági növekedés önmagában nem lehet cél. A gazdaságnak a „jó élet” biztosítását kell szolgálnia, a természetes erőforrások megőrzése mellett.
9. A kibocsátáscsökkentés nem valósítható meg szolidaritás nélkül:
A klímaválság kezeléséhez szükséges átalakulások során nem szabad tovább súlyosbítani a társadalmi egyenlőtlenségeket. Az átállás költségeit nem a legkiszolgáltatottabbakra kell hárítani.
10. A klímaszorongást közös cselekvéssé kell alakítani:
Az éghajlatváltozás tagadása vagy túlzott félelmek keltése reményvesztettséget okozhat. Minden ember képes hozzájárulni egy fenntarthatóbb jövőhöz, hiszen társadalmi szerepeink által mindannyian befolyásoljuk a jövőt. A klímaszorongást pozitív, közös cselekvéssé kell alakítani.
A nyilatkozatot jegyző tudósok: Bartholy Judit, Felsmann Balázs, Gelencsér András, Haszpra László, Köves Alexandra, Lakatos Mónika, Mádlné Szőnyi Judit, Pintér László, Sulyok Katalin, Szathmáry Eörs és Ürge-Vorsatz Diána.
