A legsikeresebb alkotóművészeink külföldön lettek híresek

Hantai Simon

A magyarországi német származású festőművész, aki a magyar nyelvet is csak az iskolában tanulta meg, a Képzőművészeti Főiskola elvégzése után hagyta el az országot: feleségével együtt egy ösztöndíjjal Rómába utazott, és már nem tért haza, hamarosan Párizsban telepedett le, ott élt és alkotott, nem sokkal később az állampolgárságot is megkapta. Az absztrakt különböző területein tett utazásaiból eleinte posztimpresszionista képek születtek, a furcsa, geometrikus és biomorf formákkal teli vibráló alkotások felől aztán a szürrealizmusban is megmártózott, a '60-as évektől pedig sajátos, a vászon hajtogatásával készült, ún. pliage alkotásai születtek. A '80-as években jó időre abbahagyta a festést, ám 1994-ben újra dolgozni kezdett, még ha meglepő módon is: saját korábbi képeit vágta darabokra, ezek sokszorosításából készült aztán új mű. Hantai sokáig csúcstartó volt a műkereskedők szemében, 2016-ban Mariale-sorozatának egy darabja 4,4 millió euróért, azaz mintegy 1,4 milliárd forintért kelt el a Sotheby's párizsi aukcióján, ami akkor a legnagyobb összeg volt, amit magyar származású művész képéért valaha adtak.

Moholy-Nagy László

Ha már Hantai és a rekordok: ő volt az, aki 2016-ban elvette Hantai rekorder szerepét, amikor a Sotheby's New York-i árverésén hatmillió dollárt, azaz 1,75 milliárd forintot adtak az EM 1 Telefonkép című alkotásáért. Hát persze: ha nagyon muszáj lenne sorrendet állítanunk, alighanem Moholy-Nagy végezne az élen a leghíresebb magyar származású, de külföldön sikeres alkotók sorában. Pedig fiatalkorában nem volt egyértelmű, hogy a művészeti pálya melyik ága lesz az övé, ha egyáltalán művészet: irodalmi sikerei is voltak, jogot tanult, míg végül jó pár év kihagyása után - ami az első világháború miatt volt - előállt első kiállításával. Egy ideig irodalmi és festészeti karrierje párhuzamosan futott. A Tanácsköztársaság bukása után hagyta el az országot, csatlakozva a bécsi magyar emigránsokhoz, majd Berlinbe ment tovább, de ott is csak pár évet töltött általában sokat változtatott lakhelyet, élt Hollandiában, Londonban, majd 1937-ben Amerikába költözött. Akárhol élt viszont, kiállításait zajos siker kísérte, a Bauhaus tanítója és kulcsfigurája volt, és bár a nácizmus előre törésével művei egy időre elfajzottnak minősültek, az utókor végül egyértelműen az ő javára ítélt, amint azt a bekezdés eleji rekord is szépen példázza.

Fotó: Fine Art Images/Heritage Images/Getty Images

Vera Molnár

Egy igazi úttörő, aki sajnos szintén nem hazájában érte el sikereit. Pedig Molnár Vera klasszikus művészetoktatásban még itthon vett részt, a Képzőművészeti Főiskolán, ahol esztétikát és művészettörténetet tanult. Őt is egy római ösztöndíj csábította el Magyarországról, és hasonlóan Hantai Simonhoz, ő is Párizsban telepedett le végül - a nemzetközi köztudat ma is majdhogynem inkább tartja franciának, mint magyarnak. Molnár Vera absztrakt és kubista alkotónak indult, ám nagyon hamar, az elsők között kezdett el kísérletezni az algoritmus-alapú művészettel, majd nem sokkal később elkezdett számítógépes programokat használni, sőt, fejleszteni, amelyek segítségével létrehozta ritmikus-geometrikus műveit, melyek gyakorlatilag a komputerművészet legelső példái között vannak. Több művészcsoport tagja, és a GRAV (Groupe de Recherche d'Art Visuel) alapítója volt, és máig igazi pionírként tekint rá a szakma.

Maurer Dóra

Kissé kakukktojás e listán, Mauer Dóra ugyanis sosem hagyta el teljesen hazáját, a mai napig kétlaki alkotóként él és dolgozik Budapest és Bécs között, ahová egy ösztöndíj hívta el. A grafikus- és festőművészként, valamint filmesként is maradandót alkotott Mauer életét végigkíséri a tanítás, a tudás átadása: tartott vizuáliskreativitás-szakkört, fotó- és filmszakkört, tanított audiovizuális ismereteket, jó ideje a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tagja, egy ideje vezetője is.

Átformálták a világot Magyarország legdrágább művészei

A XX. század szülte zsenik képeiért a világ legfontosabb múzeumai és magángyűjtők versenyeznek.

Munkásságát groteszk rézkarcokkal és fametszetekkel kezdte, majd a fotóművészetet is beemelte eszköztárába. Nem idegenkedett a szokatlan anyagok és eszközök használatától sem, és sosem szorítkozott egyik vagy másik alkotó területre sem, festett, fotózott, grafikusként és filmesként is alkotott.