A Közszolgálati Szakszervezetek Szövetsége (KKSZ) közleményben üdvözölte a közszférában a kormány 2022-re vonatkozó béremelési terveit. A szociális, a bölcsődei, a kulturális, az egészségügyi, a fegyveres és rendvédelmi, az igazságügyi, a felsőoktatási, valamint az adó- és vámigazgatási területeken dolgozók magas színvonalon és lelkiismeretesen szolgálják a közjót, így nagyon megérdemlik a tervezett béremelést - tették hozzá. A közoktatás 2022-ra tervezett számait pedig megalázónak, elfogadhatatlannak nevezték.
Arra is felhívták azonban a kormány figyelmét, hogy a központi és a területi közigazgatásban szolgáló kormánytisztviselők bérrendezéséről sem szabad megfeledkezni. 2019-ben lépett hatályba a Kit. (Kormányzati igazgatásról szóló) törvény, ami megszüntette a közel három évtizedes, kiszámítható bér- és előmeneteli rendszert, megnövelte a munkaidőt és jelentősen lecsökkentette a szabadságnapok számát. A létszámcsökkentéshez járt ugyan akkor béremelés, de azóta "befagyott". A nemzetgazdasági szinten évente bekövetkezett tíz százalék feletti bérnövekedés következtében a központi és a területi közigazgatás nem biztosít versenyképes jövedelmet a benne dolgozóknak. Megkezdődött a jól felkészült, kellő tapasztalattal rendelkező szakemberek elvándorlása. A szakszervezet azt is kimelete, hogy a kormánytisztviselőkre több mint 15 többletkötelem vonatkozik egy átlagos munkavállalóhoz képest.
Minimum 20 százalékos béremelés enyhíthetne a kialakult feszültségen
a KKSZ szerint.
A Kit. módosításával szükségesnek tartják a törvény hatálya alá tartozók illetményének emelését az infláció és a garantált bérminimum figyelembe vételével. Egyre nehezebb - a központi közigazgatásban elvárt - magasan képzett munkaerőt találni, aminek a kárát az egész társadalom (a vállalkozások és a magánszemélyek) együtt szenvedi el. A szakszervezet meggyőződése, hogy a 2014-ben beígért kormánytisztviselői életpályamodellt mielőbb be kell vezetni annak érdekében, hogy az ország ne veszítse el a versenyképességét.
