A november 19-én megjelentetett Magyar Közlöny egyik kormányhatározatából derült ki, hogy még tovább drágul a fertődi Eszterházy-kastély turisztikai fejlesztése. A határozat értelmében az eredetileg 3 milliárd forintos keretet további 1,442 milliárd forinttal növelte a kormány. A kastély fejlesztését az uniós Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programból (GINOP) finanszírozzák.
A kormányhatározat megjelenése után egy nappal, november 20-án pedig ki is derült, hogy mi is az a plusz támogatási igény, ami miatt ilyen gavallér módra megemelte a rendelkezésre álló pénz mennyiségét a kormány: az Esterházy-kastély középrizalit ("Múzeumi tömb") kivitelezés munkacímű közbeszerzés nyertese egyazon érdekkör két ismert cége lett.
- A konzorcium vezteője a Tiborcz István környékén emlegetett, milliárdos állami megbízásokkal ellátott soproni FÉSZ Zrt. A cég biatorbágyi fióktelepe éppen a Paár Attila-féle WHB Group biatorbágyi székhelyére van bejegyezve. Paár Attilát általában a miniszterelnök vejének érdekköréhez sorolják. A FÉSZ Zrt., a WHB és a Tiborcz-féle BDPST Zrt. szálai a bodajki Hochburg-Lamberg kastély kapcsán is egy történetben futottak össze. A 3 milliárd forint közpénzt felemésztő beruházásról bővebben itt olvashat.
- A konzorciumi tag pedig a miniszterelnök barátja, Mészáros Lőrinc tulajdonában lévő zalaegerszegi ZÁÉV Zrt.
A két cég uniós, nyílt eljárásban kapta meg a bruttó 4 milliárd 61 millió forintos munkát (nettó 3198 millió forint plusz áfa), ebből az alapösszeg bruttó 3 milliárd 912 millió forint (nettó 3 milliárd 81 millió forint plusz áfa), opciós tételként szerepel a szerződésben a teakonyha bútorzata és tárgyai, a kiállítás üzemeltetés bútorzata, kézzel szőtt selyemtapéta és selyemtapéták textiltevezése is. A cégek helyreállítják a kastély középső tömbjét, a Belvedere-t és az óratoronyot. A helyiségeket eredeti bútorokkal rendezik be, az épületben időszakos kiállítótermeket alakítanak ki.
Nem volt nagy tolongás a munkáért: a nyertesek konzorciumán kívül csak a mosonmagyaróvári Szabó és Társa Belsőépítészeti Kft. nyújtott be ajánlatot, amely érvénytelenség miatt valójában nem is állt a startvonalhoz. A cég ugyanis a megadott határidőig nem utalta át a 10 millió forintos ajánlati biztosítékot.
Az EU nem kifejezetten az épületegyüttes helyreállítására ad pénzt, hanem a turisztikai attrakciófejlesztésre, tehát arra, hogy minél több embert vonzzon a történelmi helyszín, így hozzájárulva a térség gazdasági felzárkóztatásához. A fertődi Esterházy-kastély Magyarország legnagyobb barokk-rokokó műemlékegyüttese. Fénykorát az építtető Esterházy "Fényes" Miklós idején, a 18. század második felében élte.
Mi az a GINOP?
A GINOP a magyar gazdaság fenntartható növekedését, a magas hozzáadott értékű termelés és a foglalkoztatás bővítését célzó program, amely az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) és az Európai Szociális Alap (ESZA) támogatásaiból is részesül. Ezek úgynevezett strukturális alapok, előbbi a az EU különböző régióinak kiegyenlített fejlődését segíti, utóbbi a foglalkoztatást ösztönző projektekhez nyújt támogatást. Az alapokban EU-s pénz van, azokat az Európai Bizottság és az uniós tagállamok közösen kezelik, ez azonban nem jelenti azt, hogy a Bizottságnak közvetlen beleszólása lenne a GINOP-pénzek kiosztásába. A tagországok az Európai Bizottsággal közösen dolgoznak ki egy megállapodást, amely rögzíti, hogy az alapokat hogyan használják fel. A megállapodások alapján beruházási programok jönnek létre, amelyek keretében a pénzforrásokat továbbirányítják a megvalósítandó projektek céljaira. A GINOP egyik fő célkitűzése, hogy a magyarországi foglalkoztatási ráta elérje a 75 százalékot.
Az Esterházy-kastély és környezete felújításának első üteme 2009-ben kezdődött. Akkor megújult egyebek mellett a díszudvar, a homlokzat, a bábszínház tetőszerkezete. A második ütemben helyreállították például a Marionettszínházat és a narancsházat, visszaépítették a barokk víztornyot, a Turizmus.com szerint 2016-ban felújították a jószágkormányzói épületet és a kiskastélyt. Az Index cikke szerint a turisztikai célú fejlesztésektől 2008-ban még évi 87 ezres látogatóközönség számának négyszeresére emelkedését remélték.
A fertődi kastély ügye a Népszabadság korábbi cikke szerint fordulópont volt a nagy port kavart múzeumi törvény módosítása kapcsán is. Mint ismert, éppen néhány héttel azelőtt módosították a műtárgykölcsönzést is érintő törvényt, hogy a Szépművészeti Múzeum tíz festménye abba a Szerb utcai lakásba került, melyben korábbi információk szerint Habony Árpád miniszterelnöki tanácsadó is lakott. A muzeális intézményekről szóló törvényt két fideszes képviselő, L. Simon László és Gyimesi Endre javaslatára írták át, így lehetővé vált, hogy az állami tulajdonú műtárgyak ne csak köz- és magánintézményekhez, hanem magánszemélyekhez és gazdasági társaságokhoz is kerülhessenek. L. Simon László a blogján azt állította, hogy a módosítás azért fontos, mert a múzeumok raktáraiban sokkal több kiállításra érdemes tárgyat őriznek, mint amennyit valaha is képesek lesznek bemutatni.
A Népszabadság értesülései szerint a törvénymódosítás ötlete azonban nem teljesen tőle származik. A mára bezáratott lap arról írt, hogy a múzeumi törvény átírása először a 2013-as, nyári fertődi kormányülésen merült fel, amin az Esterházy-kastély kormánybiztosa, Zumbok Ferenc arról panaszkodott, hogy szeretne eredeti tárgyakat viszontlátni a felújított palota tereiben, de nem tud dűlőre jutni azokkal a múzeumokkal, amelyek az egykor itt volt tárgyakat őrzik. Mire a lap értesülései szerint Orbán Viktor miniszterelnök állítólag megkérdezte Balog Zoltánt, az illetékes minisztert, hogy kié is ezek a kulturális javak: az államé vagy a múzeumigazgatóké? Balog miniszter nem tudott mást mondani: természetesen az államé. És ezzel a dolog el is dőlt a Népszabadság szerint.
