Bár rosszul kezdte Nagy-Britannia a koronavírus-járvány elleni védekezést, és a fertőzések szempontjából most sem áll jól, az oltási kampánya sikeres. Jelenleg harmadik a világon, ha a 100 főre jutó oltásokat nézzük: 26,8 vakcinaadagnál tartanak (fejenként kettőre van szükség a teljes védettséghez), csak Izrael (85) és az Egyesült Arab Emírségek (56,1 adag) előzi meg. Sikerült is jelentősen visszaszorítani az új esetek számát, úgyhogy elkezdhettek gondolkozni a nyitáson: Boris Johnson hétfőn jelentette be ennek ütemtervét.
Kapcsolódó
Június 22-re minden korlátozást eltörölhetnek: így nyit újra Nagy-Britannia
Utolsó lépésben a szórakozóhelyek nyithatnak majd.
A miniszterelnök "óvatos, de visszavonhatatlan" lazítást akar elérni - vagyis hogy ne kelljen újbóli szigorításokat bevezetni -, több fokozatban.
Március 8-ától
- ismét járhatnak iskolába a gyerekek,
- újra engedélyezik a szabadtéri tevékenységeket két főig,
- az idősotthonok lakóit újra látogathatja egy kiválasztott rokon vagy barát.
Március 29-től aztán
- két háztartás lakói hat főig ismét találkozhatnak a szabadban,
- és lehetővé válik a szabad ég alatti sportolás, megnyitnak a kosárlabda-, tenisz- és focipályák.
Április 12-től kinyithatnak a nem létfontosságú üzletek, a fodrászatok, a múzeumok és a könyvtárak, valamint az állatkertek és a vidámparkok. Fogadhatják a sportolókat az uszodák és a konditermek, de továbbra sem találkozhatnak egymással tömegesen az emberek. Temetéseket 30 fő részvételével, esküvőket 15 legfeljebb ember jelenlétével lehet majd megtartani.
Május 17-től - ha a járványhelyzet engedi - engedélyezik a szabadtéri összejöveteleket 30 főig, ennyien vehetnek részt az esküvőkön is, és már beltéren is találkozhatnak majd két háztartás tagjai. Nyithatnak a mozik, a szállodák, a beltéri sportlétesítmények, de a távolságtartási kötelezettség betartása mellett. A focistadionokba legfeljebb tízezer néző léphet majd be.
Június 21-től a tervek szerint minden korlátozást eltörölnek, ekkor nyithatnak utolsóként a szórakozóhelyek.
Ugyanakkor Johnson már korábban is hangsúlyozta, hogy az újranyitás adatokon, és nem dátumokon nyugszik, vagyis mindez csak akkor lesz, így ha a járványhelyzet engedi.
Az utazási korlátozások feloldásáról és a home office-ból való visszatérésről nem szól a tervezet, és mindez csak Angliára vonatkozik, Skóciában, Walesben és Észak-Írországban a regionális kormányok döntési jogkörébe tartozik az enyhítés. Skóciában például már hétfőtől újra elkezdtek iskolába járni a legkisebbek.
A brit kormány január elején már harmadszor volt kénytelen elrendelni az ország lezárását a kiugróan magas fertőzöttségi adatok miatt, pedig akkor már majdnem egy hónapja elkezdték oltani a lakosságot. Igaz, ekkorra, december közepére tehető a sokkal könnyebben terjedő brit mutáció felfutása. Egyben ez, a harmadik hullám volt mind az új esetek, mind a halálesetek számában a legdrasztikusabb az országban. A januárban meghozott újabb korlátozások - például hogy minden, nem létfontosságú árut kínáló üzletet, a fodrászatokat, edzőtermeket és a vendéglátóhelyeket, továbbá minden iskolát bezártak - ugyanis kissé megkéstek.
Mára már jócskán több mint 4 millió esetet regisztráltak az Egyesült Királyságban, és - a viszonylag előrehaladott oltási terv, valamint a harmadik lockdown bevezetése óta csökkenő napi új esetszám ellenére is - még mindig napi 10 ezer körüli új fertőzöttet regisztrálnak. Igaz, január elején volt ez 60 ezer is.
Összességében 120 ezer halálesetet hoznak összefüggésbe a koronavírussal Nagy-Britanniában, ez a legtöbb Európában.
Így aztán érthető, hogy elsőként kezdtek hozzá a tömeges oltáshoz még tavaly december 8-án, és eddig több mint 17,5 millió ember kapott legalább egy dózisnyi koronavírus elleni vakcinát. Ez a felnőtt lakosság harmada.
A tervek szerint július végéig a 66 milliós Nagy-Britannia felnőtt lakossága megkapja a vakcina első adagját. Ez egy hónappal korábbi cél az eddigi tervhez képest. Jelenleg úgy gondolják, hogy minden 50 év felettinek és veszélyeztetett csoporthoz tartozónak sikerül április 15-éig beadni a Pfizer vagy az AstraZeneca vakcinák valamelyikéből az első dózist. Itt korábban május 1-je volt a cél.
Igaz, brit felfogásban az első adag mást jelent, mint máshol. Nagy-Britanniában ugyanis az első dózis után négy helyett 12 hétig késleltetik a második adag beadását, hogy minél többen minél gyorsabban hozzájussanak az első adaghoz, és ezzel részleges védettséget szerezzenek. A megközelítést a Pfizer is kritizálta, mondván, nincsenek adatok a vakcina két adagjának ekkora időkülönbséggel való beadásáról a hatásosságot illetően. A brit kormány tudományos tanácsadói ugyanakkor támogatják ezt a megoldást.
Mindazonáltal az izraeli és a hétfőn közölt skóciai adatok is azt támasztják alá, hogy lehet bízni az oltásban.
A skóciai közegészségügyi szolgálat, valamint az Edinburghi és a Strathclyde-i Egyetem tudósai tanulmányukban arra jutottak, hogy az első dózist követő négy hétben a Pfizer-BioNTech vakcina akár 85 százalékkal képes csökkenteni az esélyét az olyan eseteknek, amelyek kórházi ápolást igényelnek, míg ugyanez az Oxford-AstraZeneca oltásánál 94 százalék.
A brit oltási tervet egyébként nemcsak a második dózis késleltetése miatt érték kritikák, hanem azért is, mert nem védi meg a fogyatékkal élőket. Az adatok alapján 2020-ban az országban a vírus miatt elhunytak 60 százaléka élt valamilyen testi vagy szellemi fogyatékkal, ugyanakkor a tanulási nehézségekkel küzdőkön kívül ők nem kerültek a veszélyeztetettségük okán kiemelt csoportok közé.
