Az országban 2020 márciusától 2021. december 31-ig 39 186 ember vesztette életét igazolt koronavírus-fertőzést követően, közülük minden második - bő húszezer fő - a 2021-es tavaszi, harmadik hullám alatt. Összesen 19 992 férfi volt az áldozatok között és négy százalékkal kevesebb (19 194) nő, öt áldozat még az egy évet sem érte meg, negyvennégy embert pedig százéves korában vagy annál idősebben ért a halál.
A vírus főleg az idősekre jelent(ett) veszélyt: tízből kilencen már betöltötték a hatvanat,
viszont huszonhárman még húszévesek sem múltak el.
A koronavirus.gov.hu-ról gyűjtött adataink szerint az első hullámban (amikor 615-en haltak meg) a többi időszakhoz képest alacsony volt az esetszám, és akkor volt a legmagasabb az elhunytak életkora: a férfiak átlagosan 74,7, a nők 80,2 évesen haltak meg. Ez az érték a második hullámban mindkét nem esetében másfél évvel, a negyedik hullámra pedig a férfiaknál 5,5, a nőknél pedig 4,8 évvel csökkent. Bár összességében több férfi halt meg a koronavírus-fertőzést követően itthon, az első és a negyedik hullámban valamivel több nő életét követelte a vírus (304 és 311, illetve 4540 és 4588 főről beszélünk).
Készítettünk egy táblázatot, amelyben az egyes hullámok adatait tüntettük fel. Ebből kiderül, hogy hiába tartott két héttel rövidebb ideig a második hullám az elsőnél, hatvanszor annyi esetszámot és tizennégyszer annyi halottat hozott. A halálozási arány viszont az első hullámban volt a legnagyobb (minden tizedik fertőzött meghalt) - akkor ugyanis még keveset tudtunk a vírusról, illetve a lehetséges gyógyítási módokról, a vakcinák sem léteztek még, és magas volt az idős fertőzöttek aránya.
Akkor naponta átlagosan 3,64 embert halt meg, a későbbi hullámokban pedig sorrendben 58, 97, illetve 74.
Bő nyolcvan százalékkal nagyobb volt a halálozási arány a harmadik hullámban, mint a másodikban, ennek pedig a fő oka a brit variáns volt. Bár már 2021. január közepén is megjelent itthon a szigetországról érkező, az addiginál 55 százalékkal halálosabb mutáns, és Szlávik János is arról beszélt pár héttel később, hogy a mutáció miatt megnövekedhetnek itthon az esetszámok, a kormány késlekedett a szigorítások bevezetésével, így március közepére a fertőzöttek szinte száz százalékánál a B.1.1.7 variánst mutatták ki. A harmadik hullám csúcsán napi több mint tízezer embernél mutatták ki a koronavírust, az elhunytak száma pedig 300 fölé is nőtt.
A járvány dinamikáját jól mutatja, hogy hány nap kellett tízezer halott eléréséhez: a tízezredik ember az első haláleset után 297 nappal halt meg, a következő tízezer áldozat eléréséig viszont csak 85 nap (tehát kevesebb mint három hónap) telt el. Ezt követően 103 nap után halt meg a harmincezredik, újabb 189 nap múlva, 2022. január 10-én pedig a negyvenezredik koronavírus-fertőzött hazánkban.
Januárban megérkezett hazánkba a koronavírus ötödik hulláma is, amit főleg az omikron variáns okoz. December utolsó napjaiban átlagosan napi háromezer fertőzöttet regisztráltak, január 4-én az év első három napjára összesen alig hatezret, azonban pár nappal később már bőven hatezer fölé ugrott ez a szám. A kórházi leterheltség, illetve a halottak száma egyelőre nem követi ezt az emelkedést, amiből arra lehet következtetni, hogy az omikron okozta megbetegedések kisebb valószínűséggel járnak súlyos(abb) tünetekkel. Erről bővebben itt írtunk.
Kapcsolódó
Egyetlen ábra, ami megmutatja, az omikron kevesebb bajt okozhat, mint hittük
Hét ország adatait hasonlítottuk össze.
