Első fokon 25 év fegyházbüntetéssel sújtotta a Kecskeméti Törvényszék azt a négy embercsempészt csütörtökön, aki 71 illegális bevándorló halálát okozta az úgynevezett parndorfi halálkamion ügyében.
Az embercsempészek 2015. augusztus 26-án hajnalban a 71 embert bezárták egy belülről nem nyitható, sötét, szellőzés nélküli hűtőkamionba.
A Kecskemétről a magyar-osztrák határra tartó hűtőkocsiban
59 férfi, 8 nő és 4 gyermek fulladt meg, dörömbölésüket és kiabálásukat a kamiont vezető férfi hallotta, ezért felhívta a főnökét, hogy adjon-e a raktérben lévőknek vizet, mire a bűnszervezet vezetője azt mondta, hogy eszébe ne jusson,
"nem nyithatja ki az ajtót".
A sofőr az utasítást betartotta, a főnök kérése szerint megállás nélkül, folyamatosan haladt Nyugat-Európa felé. "Ha meghalnak az emberek, tegye ki őket valahol Németországban az erdőben" - ezt is a banda vezetője mondta.
Később a sofőr és a társa a kamiont az ausztriai A4-es autópályán, Parndorf közelében hagyta, és elmenekült.
A bűnszervezet tagjai másnap hajnalban 67 embert zsúfoltak be egy szintén zárt hűtőkocsiba Mórahalom közelében, őket az ausztriai Gálosig vitték. A bezárt emberek ebben ki tudták rúgni a kamion rakterének ajtaját, így senki sem halt meg.
A Parndorfnál veszteglő kamionban fekvő holttesteket is másnap fedezték fel.
Meg lehetett volna akadályozni a 71 embernek a halálát
- jelentette 2017-ben a Süddeutsche Zeitung című német lap és két német regionális közszolgálati médiatársaság, a Norddeutscher Rundfunk és a Westdeutscher Rundfunk közös tényfeltáró munkacsoportja.
Kiderült, hogy a magyar hatóságok lehallgatták az embercsempész banda telefonjait, azonban azért nem léptek közbe, mert a beszélgetéseket túl későn fordították le és értékelték ki.
A tényfeltáró munkacsoport beszámolója szerint
a tragédiáért felelős bűnszervezet minimum 28-szor csempészett embereket Nyugat-Európába.
Hűtőkamionokat is használtak, és ugyan
a 2015. augusztus 26-án történt eset előtt nem halt meg senki, de több ember orvosi kezelésre szorult, mert elájult a zsúfoltságban.
